Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. augusztus (25. évfolyam, 30-33. szám)

1983-08-06 / 30. szám

1983. augusztus 6. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET kapcsolatokat illetően. A lap sorolja a “biztató jeleket”. A múlt hónapban Reagan elnök módosításokat jelentett be az Egyesült Államok politikájában a stratégiai fegyverek korlátozása területén. Néhány héttel ezelőtt a Szovjetunió is fellazította a genfi tárgyalások során eddig tanúsított merev álláspontját. Bécsben bizonyos fejlődés észlelhető a hosszú idő óta egyhelyben topogó európai csapatcsökkentési tárgyalásokon. Varsóban a hatóságok engedélyezték, hogy a lengyel pápa hazalátogasson és kilátásba helyezzék a rendkívüli állapot beszüntetését. (Ez nem kiváltság, ez megtiszteltetés! Szerk.) Madridban aláírásra vár a közel három év óta vitatott okmány. Moszkvában engedélyezték 15 pünkösdista kivándorlását, akik öt éve az Egyesült Államok moszkvai követségének épületében tartózkodtak. (Ez emberi jogok!) Ezek a WASHINGTON POST szerint azok a jelek, amelyek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony javulására engednek következtetni. A lap azonban óvatosságra int. Felelős kormánytisztviselők véleménye szerint nem szabad lebecsülni ezeket a jeleket, de az is kétségtelen, hogy a két szuperhatalom közötti, lényegében ellenséges viszony megmarad. A felsorolt jelek azonban talán arra utalnak, hogy a szembenálló felek megtalálják a jobb kapcsolatokhoz vezető utat. (Ez a haldokló szovjet rendszer érdeke.) “Jeleket” észlel, amelyek a Kelet és Nyugat közötti viszony javulására engednek következtetni, az imént idézett liberális WASHINGTON POST svájci laptársa, a konzervatív NEUE ZÜRICHER ZEITUNG is. A kommentátor szerint mindenekelőtt az ad okot reményre, hogy Madridban a szovjet és amerikai küldött is közölhette kormánya beleegyezését az előterjesztett kompromisszu­mos határozati javaslathoz. A svájci lap mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy miért döntött pozitívan a kérdésben Reagan elnök. Amerikai szemmel nézve a madridi kompromisszum legfontosabb része az emberi jogokkal foglalkozó fejezet. Ez világosan kitűnik Reagan elnök nyilatkozatából, aki hangsúlyozta, hogy Madrid fontos és új kötelezettségeket ró a helsinki egyezmény aláíróira. A családösszevonás és az információk szabad áramlásának gondolata áll előtérben olyan további emberi jogokkal, mint például a szabad szakszervezetek alakításának lehetősége és a vallásszabadság. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban arra késztették Reagan elnököt, hogy óvjon alaptalan optimizmus kialakulásától. Ahogy mondta: beleegyezését adta a madridi egyezmény aláírásához - mint ahogy ez annak idején Helsinkiben is történt -, mindenféle, a szovjet rendszer lényegét illető illúziók nélkül. Tisztában van azzal, hogy a Kreml továbbra is ráerőszakolja majd akaratát Európa jelentős részére. Ennek ellenére aláírja az Egyesült Államok a madridi dokumentumot, mert reméli, hogy egyrészt a spanyol fővárosban tanúsított habozott magatartás, másrészt a konstruktív viselkedés segítségére lesz abban, hogy jobb kapcsolatok alakuljanak ki a két szuperhatalom között. A NEUE ZÜRICHER ZEITUNG hozzáfűzi, hogy valószínűleg elérkezettnek látja az amerikai diplomácia az időt arra, hogy madridi egyezmény aláírásával bizonyított jószándékával hasonló gesztusra késztesse Moszkvát is. *** A világpolitika szempontjából ugyan nem annyira jelentős, mint a Washington és Moszkva közötti viszony alakulása, de hozzánk magyarokhoz bizonyára közelebb áll az a téma, amelyet a nyugatnémet FRANKFURTER RUNDSCHAU érint és amely - megint csak Kelet és Nyugat közötti kapcsolat alakulásáról van szó - Magyarország és a Közös Piac közötti közeledéssel foglalkozik. Magyarország szívesen kötne kereskedelmi egyezményt a Közös Piaccal. A budapesti javaslatot az Európai Közösség Minisztertanácsa pozitívan értékelte. Genscher nyugatnémet külügyminiszter kijelentette újságírók előtt, hogy a Közös Piac támogatni kívánja Magyarország liberalizálódási törekvéseit. Gondoskodott arról - folytatta nyilatkozatát a bonni külügyminiszter -, hogy a tárgyalások ne akadjanak fenn a Közös Piac egyes tagállamainak kicsinyes meggondolásain. Ezt a magyar szempontból kedvező hírt -amelyet a FRANKFURTER RUNDE­SCHAU-ból idéztünk - bizonyos értelemben viszonylagossá teszi a CHICAGO TRIBÜNE cikke, amely a magyarországi rendszernek azt a liberális magatartását vizsgálja, amelyet - mint hallottuk - Genscher külügyminiszter támogatni kíván egy a budapesti kormány számára kedvezményes kereskedelmi egyezmény aláírásával. A CHICAGO TRIBÜNE munkatársa szerint Magyarország ugyan a legliberálisabb keleteurópai országok közé tartozik, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy - az utóbbi időben - Budapesten is rendőrségi ügynek tekintik, ha például értelmiségiek egy csoportja valóban élni akar alkotmányban biztosított emberi jogaival. A rendőrség több alkalommal házkutatásokat végzett azoknál a személyeknél, akik a szamizdat irodalom terjesztésével foglalkoztak. Eljárást indítottak Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Rajk László és Demszky Gábor ellen. Ügyükben több mint száz tanút hallgattak ki, míg a vizsgálatokat felfüggesztették. A magyar vezetők nyomás alatt állnak ezekben a napokban. Nem tudják pontosan, milyen elképzelései vannak az Andropov­­rendszernek. Gondot okoz nekik a lengyelországi helyzet és az a gazdasági válság, amely Magyarországot sem kerülte el. Tudják, hogy Magyarország érdeke liberálisnak maradni a Nyugat szemében. A nyugati kölcsönök miatt van erre szüksége. A magyar vezetők ezért próbáltak a múltban egyfajta koegzisztenciát kialakítani a demokratikus ellenzékkel. A CHICAGO TRIBÜNE munkatársa reméli, hogy a Kádár rendszer nem változtatja MOSZKVA ÉS KÖVETŐI FÉLNEK AZ IDEGGYÓGYÁSZOK NEMZETKÖZI KONGRESSZUSÁTÓL. Július 11-én ült össze 75 ország pszichiátere Bécsben, hogy megtárgyalja az ideggyógyászat időszerű kérdéseit. A Szovjetunió ez év január 31-én bejelentette, '­hogy kilép a Pszichiáterek Nemzetközi Társaságából és ezért szovjet küldöttek nem vesznek részt a bécsi kongresszuson. Csehszlovákia ez év májusában intézett hasonló tartalmú levelet az egyesület vezetőségéhez. A keletnémetek még nem jelentették be ugyan a kilépésüket, de levelükben óvták a pszichiáterek nemzetközi társaságát attól, amit így fogalmaztak meg: “A Szovjetunió elleni politikai természetű rágalmazás.” Azzal fenyegették az egyesületet, hogy ellenkező esetben további lépések következnek. Június 21-én a bolgár ideggyógyászok testülete jelentette be levélben, hogy kilép a szervezetből. A kétoldalas levélben a bolgárok azzal vádolták a nemzetközi szervezetet, hogy - idézünk - “Amerika eszközévé vált.” A pszichiáterek nemzetközi társasága sajnálattal vette tudomásul a bolgár döntést, de ugyanakkor határozottan cáfolta azt az állítást, hogy tevékenysége a Szovjetunió ellen irányul. Kétségtelen - mondta a nemzetközi egyesület szóvivője -, hogy a keleteurópa ideggyógyász társaságok kormányaik nyomása alatt cselekszenek. Tény az, hogy a 6 esztendővel ezelőtt megtartott nemzetközi ide­ggyógyász kongresszuson hajszálon múlt, hogy a résztvevők elítélték a Szovjetuniót azért, mert ideggyógyászati eszközöket politikai célok érdekében alkalmaz. Az elmúlt 10 esztendő alatt többször merült fel a nyugati világban az a vád, hogy a szovjet pszichiáterek segítenek ideggyógyintézetbe zárni más véleményen lévőket. A pszichiáterek nemzetközi társulatának 64 és félezer tagja van. Magyarország, Románia és Lengyelország nem jelentette be, hogy küldöttei távolmaradnak a bécsi kongresszustól. 3. oldal SZOVJET MŰVÉSZPÁR DRÁMAI MENEKÜLÉSE A finn rádió jelentette: Viktória Mullova szovjet hegedűművésznő és zongorakísérője Vakhtan Sordania koncert­turnén volt Finnországban és Svédországba menekült át. A két művész a finn Kuusamo repülőteret egy kis sportgépen vasárnap reggel hagyta el. A rákövetkező hétfőn a stockholmi rádió jelentette: a két szovjet művész Stockholmban van. Viktória Mullova - mondta a stockholmi rádió - a világ egyik legismertebb fiatal hegedűművésznője, 23 esztendős. 1980-ban, Helsinkiben kitüntették a Sibélius-díjjal, tavaly pedig Moszkvában elnyerte a Folytatás a 5. oldalon meg eddigi politikáját és a jövőben is liberális magatartást tanúsít - ha csak a nyugati kölcsönök miatt is - a demokratikuu ellenzékkel szemben. (Persze ez Moszkvától függ! Szerk.)

Next