Amerikai Magyar Népszava, 1979. július-december (80. évfolyam, 27-51. szám)

1979-07-06 / 27. szám

CÁRTÉR GAZDASÁGI HANYATLÁST JÓSOL A MAGAS OLAJÁRAK MIATT WASHINGTON — Carter elnök, visszatérve a nagyhatalmi csúcskonferenciáról Tokióból, borúlátó a jövőt illetően. Az olaj­termelő nemzetek kapzsisága miatt a gazdasági hanyatlás el­kerülhetetlen, az elnök szerint. várható évi 2 százalékos emelke­dés helyett 2.5 százalék csökke­nést fog mutatni, az általános áremelkedés veszélyes méreteket fog ölteni. iSEOUL, Dél-Korea — Car­ter elnök útban hazafelé három hangok hallatszottak, hogy visz- sza kellene vonni szárazföldi és légihaderőnket és magukra hagyni a délkoreaiakat Park el­nök zasrnoki uralma miatt. Car­ter elnök a növekvő amerikai el­lenszenvnek Dél-Korea kormá­Carter elnök útban hazafelé sajtókonferenciát tart a repülőgépen. Nemcsak az inflációt fogja fo­kozni az OPEC nemzetek új, horribilis olajrátája, de egyben munkanélküliséget is. Az ipar­ban és a kereskedelemben ez év vége előtt 800,000 elbocsátás várható, ami a jelenlegi 6.5 szá­zalékos munkanélküliséget 7 százalékra emeli. A gazdasági válságnak más mellékhatása is lesz. A nemzetgazdaságunk a napos látogatást tett az Egyesült Államok által támogatott Dél- Koreában, ahonnan az utóbbi időben riasztó hírek érkeztek a Park-kormány önkényuralmáról és terrorjáról a polgársággal szemben. Dél-Korea katonai támaszpontja az Egyesült Álla­moknak. Az utóbbi időben kongresszusi körökben olyan nyával szemben adott kifejezést, amikor Park elnököt figyelmez­tette, hogy ha az emberi jogokat továbbra is megtagadják a pol­gárságtól az Egyesült Államok kénytelen lesz a gazdasági és ka­tonai támogatást visszavonni, vagy legalább is csökkenteni. A kommunista Észak-Korea már lesi a pillanatot, amikor az ame­rikaiak visszavonulnak, hogy le­csapjon szomszédjára. Szeptemberben újra emelnek az olajtermelő nemzetek GENF — Alig négy nappal a döntés után, az olajtermelő nemzetek július elsején életbe­léptették az új olajárakat, ame­lyek 18 dollár minimummal kez­dődnek és felmennek 23.50-ig., A minimumot, 18 dollárt hor­dónként Saudi Arabia kéri, a maximumot, 23 dollár 50 centet a szélsőséges Libya követeli. Az olajáremelés évi 5 billióval növeli az amerikai olajimport költségét. Az amerikai fogyasztók több mint 60 billió dollárt fognak el­költeni külföldről behozott ben­zinre és fűtőolajra. De ez még nem jelenti az áremelkedés végét. Az olajtermelő nemzetek szeptemberben újra összeülnek és mint minden előző esetben az Egyesült Államok és a többi ipari országok újabb áremelésre lehetnek elkészülve. Egyes szél­sőséges arab vezetők már hor­dónként 50 dolláros árról beszél­nek. TOKIO — Az ipari-nemze­tek csúcskonferenciáján hozott egyöntetű döntés értelmében az érdekelt hatalmak a következő hét évben fagyasztani fogják az olajbehozatalukat a jelenlegi színvonalon. Így például az Egyesült Államok jelenleg 8.5 billió hordót importál és ezt a mennyiséget nem fogja emelni 1985-ig. A társhatalmak, Japán, Anglia, Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország szintén belementek az olajim­port rögzítésébe. Az arab álla­mok, különösen Libya részéről, fenyegetések hangzottak el, hogy esetleg teljesen lezárják olajkútjaikat, ha a nyugati nem­zetek nem fogadják el a jövő­beni újabb áremeléseket. Lehallgatási ellenőrzés WASHINGTON - Burger bíró kinevezett egy 10 bíróból álló tanácsot, amelynek feladata a telefonok lehallgatásának el­lenőrzése. Ma már csak bírósági jóváhagyással szabad lehallgatni magánbeszélgetéseket, amilye­neket a Nixon-adminisztráció idején törvényellenesen százával hallgattak le titkos megbízottak* A 10-tagú tanács fog dönteni minden egyes esetben, egy-egy tagjának intézkedésén át, hogy adnak-e engedélyt megokolható esetekben a lehallgatásra. Zsarolnak a törökök ANKARA — A török vezér­kari főnök kijelentette, hogy „lehetetlen” engedélyezni ame­rikai repülőgépek ellenőrző re­püléseit szovjet-orosz területek fölött, amig a Kongresszus nem ad legalább 50 millió dollárt Törökországnak. A török kor­mány két tagja is megerősítette ezt. A washingtoni képviselőház a minap letiltotta az összeget, mint ajándékot, és csak mint kölcsönt akarja engedélyezni. Carter elnök ugyanezt az állás­pontot foglalta el. Néhány sorban... WASHINGTON - A közszük­ségleti cikkek árai júniusban- közel 2 százalékkal emelkedtek. Az év végéig az infláció követ­keztében a megélhetési költsé­gek 14 százalékkal magasabbak lesznek, vagyis a dollár vásárló ereje ennyivel lesz kevesebb. MONTREAL — Canadában nincsen benzinhiány. Egy gallon benzin csak 70 centbe kerül és még ennél is kevesebbe az ame­rikai turistának, aki 1 amerikai dollárért 1.15 kanadai dollárt kap. WASHINGTON — A közös kongresszusi bizottság 20 billió dollár adólevágást javasol a vár­ható gazdasági válság ellensú­lyozására. WASHINGTON — A szövetségi kormány 831 millió dollárral ke­vesebbet fog kiutalni az álla­moknak Medicaid és más közsa- gély célra új rendelkezés értel­mében, amely július 1-től érvé­nyes. OTTAWA — A rosszabbodó gazdasági helyzet következmé­nyeképpen, a kanadai kormány ideiglenesen nem alkalmaz új munkaerőt közhivatalokban. WASHINGTON — Az Egyesült Államok nem von vissza ameri­) kai csapatokat Dél-Koreából, mert a kémjelentések észak-ko­reai csapatmozdulatokról szá­molnak be. NEW YORK — A legújabb közvéleménykutatás megállapí­totta, hogy az átlag amerikai a benzinadagolás és a heti kvóta bevezetése mellett van, ha ezzel a benzinárak további emelkedé­sét meg lehet akadályozni. COLORADO SPRINGS, Col. — Gerald Ford volt elnök, ámbár a Carter adminisztrációt gyengének tartja, nem fog pályázni a jövő évi elnökválasz­táson. ír vjy Ara 50 cent AMERIKAI _________________________MAGYAR PE OPLE'SVOiv ni rí AT • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGÜAGE • ULUAL___________________________________________________PMBUSHEP EV ÉRV FIUOAV 27. SZ ÁM NEW YORK-NEW JERSEY Péntek, 1979 julius 6 80. évfolyam 80th Year

Next

/
Thumbnails
Contents