Amerikai Magyar Népszava, 1981. január-június (82. évfolyam, 2-26. szám)

1981-01-09 / 2. szám

JANUÁR 16 Határidő Iránnak az amerikai feltétetek elfogadására WASHINGTON - A Carter kormány január 16-ig adott ha­táridőt Iránnak arra, hogy elfo­gadja az Egyesült Államok felté­teleit és szabadon engedjék a túszokat. A határidő feltételeket a legújabb amerikai javaslatok­kal együtt algériai diplomaták juttatták-el Teheránba. Külügy- minisztériumi tisztviselők sze­rint a Carter kormány által kitű­zött határidő nem tekinthető ul­timátumnak, inkább ,,az élet diktálta követelménynek”. Ha ugyanis Irán nem reagál a kitű­zött idő előtt, a Carter kormány­nak már nem marad ideje arra, hogy a iráni pénztulajdonra vo­natkozójavaslatokat megvalósít­sa még mielőtt a Reagan kor­mány hivatalba lép. Ugyanakkor a teheráni rádió megismételte korábban hangoz­tatott bejelentését, miszerint az 52 amerikai túszt bíróság elé állítják, s mint kémeket elítélik, ha az amerikai ajánlat nem ta­lálkozik az iráni követeléssel. A rádió egyik, múltheti adásában a következők hangzottak el: Az iszlám törvények értelmében a bírósági tárgyalás természetesen nemcsak a kémkedésben bűnös­nek talált emberek kivégzésével fejeződhet be, de ami még fonto­sabb, nyilvánvalóan rávilágít majd az imperializmus más or­szágokba való beavatkozására. Az amerikai javaslat értel­mében, mondták Washington­ban, a lefagyasztott iráni va­gyonból fokozatosan nagyobb összegeket helyeznének semleges felügyelet alá, s ez az összeg Irán számára akkor szabadul fel, amikor az utolsó túszt is szaba­don engedték. A Carter kormány, mondot­ta az egyik washingtoni megfi­gyelő, nem szeretné a tárgyalá­sokat olyan állapotban hagyni utódja számára, hogy az kis te­rületre szűkítse annak lehetősé­geit. Ilymódon az amerikai ja­vaslatot vagy elfogadják, s a túszoknak útban kell lenniök hazafelé, vagy a tárgyalásoknak olyan stádiumban kell állni, hogy az átvett pozícióból a Rea­gan kormány tetszésének megfe­lelő irányba folytathassa. A közelmúltban kiadott nyi­latkozatok világosan leszögezik, hogy Iránnak a Carter kormány­nyal kötött minden egyezménye kötelező érvényű az Egyesült Államokra nézve a következő kormány idején is. Minden ja­vaslatot, amelyre nézve nem szü­letett konkrét egyezmény, a Rea­gan kormány már tetszésének megfelelően kezelhet, megfonto­lás tárgyává teheti, de mérlege­lés nélkül el is vetheti. Mint ahogy az már korábban világossá vált, a new yorki Fede- ral Bankban letétbe helyezett 2.5 billió dollárt kitevő iráni va­gyon azonnal áthelyezhetővé válik, amint a túszokra vonatko­zó tárgyalások ezt szükségessé teszik. A külföldi amerikai ban­kokban található, s 3 billió dol­lárnak megfelelő iráni vagyon is gyorsan áthelyezhetővé válik, ha Irán kifizeti azt a viszonylag je­lentéktelen összeget, amellyel ezeknek a bankoknak tartozik. Ellenzik a gazdasági szükségállapot bevezetését WASHINGTON — Arthur F. Burns, a Federal Reserve Board volt igazgatója, aki jelen­leg az újonnan választott elnök, Rónáid Reagan egyik gazdasági — Az én megítélésem szerint ez nem a legjobb elképzelés, s kétlem, hogy eredményesnek bi­zonyulna — mondta Burns egy nemrég tartott sajtókonferenci­án, amelyen az infláció leküzdé­sére alakult bizottság iránymu­tató gazdasági javaslatait hozták nyilvánosságra. A bizottságnak tizenhárom tagja van, s ezek ki­vétel nélkül valamelyik kormány mellett működtek, mint gazda­sági szakemberek. A bizottság elnöke Arthur F. Burns. A gazdasági szükségállapot bevezetésének lehetősége nem­rég merült fel, s Reagan tanács­adói közül máris sokan vissza­koznak. Az elképzelés eddigi legerősebb bírálatának éppen Burns adott hangot. szaktanácsadója, kijelentette, hogy elhibázott lépés volna Rea­gan részéről a gazdasági szük­ségállapot bevezetése, mint ahogy azt sokan tanácsolják. A gazdasági szükségállapot­tal kapcsolatban nyilatkozott a georgiai Plainsben tartózkodó Carter elnök is, aki a következő­ket mondotta: — A szükségállapot beveze­tése szinte kivétel nélkül min­denkiben olyan pszichológiai re­akciót váltana ki, mely ártana a gazdaságnak, s csak tovább növelné az inflációt. Az elnök ezután megjegyez­te: annak ellenére, hogy az inflá­ció és a kamatlábak változatla­nul és elképesztően magasak, az egyéb gazdasági mutatók arra utalnak, hogy az amerikai gaz­daság általában véve jó és egész­séges. Az anti-inflációs bizottság ri­portja, melynek egy-egy példá­nyát eljuttatták úgy Carter, mint Reagan szaktanácsadóinak, megismétli a korábbi, pénzpoli­tika megszigorítására vonatkozó felhívásokat. Ezek közé tartozik a kereskedelmi és ipari konkur­enciát gátló rendszabályok fel­oldása, az olaj és a földgáz árel­lenőrzésének megszüntetése. ,,Jelen pillanatban az alap­vető gazdasági követelmény bi­zalmat teremteni az iránt, hogy az anti-inflációs politika követ­kezetes lesz, eredményre fog ve­zetni, s amennyire lehetséges, növeli majd az üzleti kedvet, s általában véve a befektetéseket” — állapítja meg a jelentés. Burns úgyszintén ellenzi, hogy Reagan egy gazdasági csúcstalálkozót kezdeményez­zen, mivel ez csak a „hangok és vélemények zűrzavarát” ered­ményezné és csökkentené a gaz­dasági intézkedések hatékonysá­gát. Emelkedni fog a Medicare díja WASHINGTON — Hivata­los bejelentés történt arról, hogy a Medicare díja 1981 július else­jével 14 %-kal emelkedni fog. Az egészségügyi minisztérium szóvivője elmondotta, az emelést az teszi szükségessé, hogy az el­múlt időszakban jelentősen megemelkedtek az orvosi és kór­házi költségek, de ehhez az is hozzájárult, hogy a mintegy 28 millió idős és munkaképtelen emberre vonatkozó Medicare biztosítás nyújtotta szolgáltatá­sokat a közelmúltban kiterjesz­tették. „ A havi alapdíj tehát július elsejétől az eddigi $ 9.60 helyett $ 11.00 lesz, előreláthatólag egy éven keresztül, mondja a minisz­tériumi jelentés. Ugyanakkor az állam, költsége az említett egy éves időszak alatt 12.4 billió dol­lárról 15 billió dollárra fog emel­kedni. Néhány sorban... NEW DELHI — Szovjetelle­nes tüntetések következménye­ként szovjet tankok szállták meg az afgán főváros utcáit. Kabul felett ugyanakkor harci helikop­terek köröztek napokon keresz­tül. BANGKOK — Befejeződött a Vörös Kereszt és az ENSZ által kezdeményezett 15 hónapos, Kambodzsának nyújtott élelem­segélyezési program. A program keretében 500 millió dollár értékű élelmiszert szállítottak Kambodzsába és sikerült is megszüntetni az éhinséget. BEIRUT — Január 24-én kerül sor az iszlám csúcstalálko­zóra a szaud-arábiai Mekkában. Kuwait és Szaud-Arábia arra akarja kihasználni a csúcstalál­kozót, hogy a két hadban álló iszlám állam, Irak és Irán között békét sikerüljön létrehozni. VATIKÁNVÁROS — II. Já nos Pál pápa 150,000 ember előtt mondotta el karácsonyi üdvözlő beszédéé. Az üdvözlő beszédet 37 ország televízióállomásai köz­vetítették. A karácsonyi és újévi jókívánságot a pápa 42 nyelven ismételte meg. CAPE TOWN Dél-Afrika — Barnard professzor, a világhírű szívsebész újabb .szívátültetést hajtott végre. A professzor egy fehér nő szívét ültette át egy 56 éves kenyai, tehát fekete vámhi­vatalnok szervezetébe. Ez volt az első eset, hogy Dél-Afrikában egy fekete kapott új szívet. LOS ANGELES — Gyilkos­ságok számát tekintve kétségkí­vül Los Angeles került az első helyre Amerikában. Karácsony­ig 1006 embert öltek meg az idén, száznyolcvannal többet, mint a tavalyi évben. A gyilkos­ságok számának emelkedése Los Angeles megyében 120 szá­zalékos volt az elmúlt tiz évben. Áras 50 cent AMERIKAI _________A MAGYAR ^P EOPLE S a AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE • 24 OLDAT; I__________________________________________PU11SHED EVÉRV FfUOAV______________________________________________________________ 2. S ZÁM NEW YORK-NEW JERSEY Péntek, 1981 január 9 82. évfolyam 82nd Year Arthur F. Burns

Next

/
Thumbnails
Contents