Amerikai Magyar Népszava, 1981. január-június (82. évfolyam, 2-26. szám)
1981-01-09 / 2. szám
Áras 50 cent AMERIKAI_________A MAGYAR ^ PEOPLE S a AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE • 24 OLDAT; I__________________________________________PU11SHED EVÉRV FfUOAV______________________________________________________________ 2. SZÁM NEW YORK-NEW JERSEY Péntek, 1981 január 9 82. évfolyam 82nd Year JANUÁR 16 Határidő Iránnak az amerikai feltételek elfogadására WASHINGTON - A Carter kormány január 16-ig adott határidőt Iránnak arra, hogy elfogadja az Egyesült Államok feltételeit és szabadon engedjék a túszokat. A határidő feltételeket a legújabb amerikai javaslatokkal együtt algériai diplomaták juttatták el Teheránba. Külügyminisztériumi tisztviselők szerint a Carter kormány által kitűzött határidő nem tekinthető ultimátumnak, inkább ,,az élet diktálta követelménynek”. Ha ugyanis Irán nem reagál a kitűzött idő előtt, a Carter kormánynak már nem marad ideje arra, hogy a iráni pénztulajdonra vonatkozó javaslatokat megvalósítsa még mielőtt a Reagan kormány hivatalba lép. Ugyanakkor a teheráni rádió megismételte korábban hangoztatott bejelentését, miszerint az 52 amerikai túszt bíróság elé állítják, s mint kémeket elítélik, ha az amerikai ajánlat nem találkozik az iráni követeléssel. A rádió egyik, múlt heti adásában a következők hangzottak el: Az iszlám törvények értelmében a bírósági tárgyalás természetesen nemcsak a kémkedésben bűnösnek talált emberek kivégzésével fejeződhet be, de ami még fontosabb, nyilvánvalóan rávilágít majd az imperializmus más országokba való beavatkozására. Az amerikai javaslat értelmében, mondták Washingtonban, a lefagyasztott iráni vagyonból fokozatosan nagyobb összegeket helyeznének semleges felügyelet alá, s ez az összeg Irán számára akkor szabadul fel, amikor az utolsó túszt is szabadon engedték. A Carter kormány, mondotta az egyik washingtoni megfigyelő, nem szeretné a tárgyalásokat olyan állapotban hagyni utódja számára, hogy az kis területre szűkítse annak lehetőségeit. Ily módon az amerikai javaslatot vagy elfogadják, s a túszoknak útban kell lenniök hazafelé, vagy a tárgyalásoknak olyan stádiumban kell állni, hogy az átvett pozícióból a Reagan kormány tetszésének megfelelő irányba folytathassa. A közelmúltban kiadott nyilatkozatok világosan leszögezik, hogy Iránnak a Carter kormánynyal kötött minden egyezménye kötelező érvényű az Egyesült Államokra nézve a következő kormány idején is. Minden javaslatot, amelyre nézve nem született konkrét egyezmény, a Reagan kormány már tetszésének megfelelően kezelhet, megfontolás tárgyává teheti, de mérlegelés nélkül el is vetheti. Mint ahogy az már korábban világossá vált, a new yorki Federal Bankban letétbe helyezett 2,5 billió dollárt kitevő iráni vagyon azonnal áthelyezhetővé válik, amint a túszokra vonatkozó tárgyalások ezt szükségessé teszik. A külföldi amerikai bankokban található, s 3 billió dollárnak megfelelő iráni vagyon is gyorsan áthelyezhetővé válik, ha Irán kifizeti azt a viszonylag jelentéktelen összeget, amellyel ezeknek a bankoknak tartozik. Az én megítélésem szerint ez nem a legjobb elképzelés, s kétlem, hogy eredményesnek bizonyulna — mondta Burns egy nemrég tartott sajtókonferencián, amelyen az infláció leküzdésére alakult bizottság iránymutató gazdasági javaslatait hozták nyilvánosságra. A bizottságnak tizenhárom tagja van, s ezek kivétel nélkül valamelyik kormány mellett működtek, mint gazdasági szakemberek. A bizottság elnöke Arthur F. Burns. A gazdasági szükségállapot bevezetésének lehetősége nemrég merült fel, s Reagan tanácsadói közül máris sokan visszakoznak. Az elképzelés eddigi legerősebb bírálatának éppen Burns adott hangot. A gazdasági szükségállapottal kapcsolatban nyilatkozott a georgiai Plainsben tartózkodó Carter elnök is, aki a következőket mondotta: " A szükségállapot bevezetése szinte kivétel nélkül mindenkiben olyan pszichológiai reakciót váltana ki, mely ártana a gazdaságnak, s csak tovább növelné az inflációt. Az elnök ezután megjegyezte: annak ellenére, hogy az infláció és a kamatlábak változatlanul és elképesztően magasak, az egyéb gazdasági mutatók arra utalnak, hogy az amerikai gazdaság általában véve jó és egészséges. Az anti-inflációs bizottság riportja, melynek egy-egy példányát eljuttatták úgy Carter, mint Reagan szaktanácsadóinak, megismétli a korábbi, pénzpolitika megszigorítására vonatkozó felhívásokat. Ezek közé tartozik a kereskedelmi és ipari konkurenciát gátló rendszabályok feloldása, az olaj és a földgáz árellenőrzésének megszüntetése. ,,Jelen pillanatban az alapvető gazdasági követelmény bizalmat teremteni az iránt, hogy az antiinflációs politika következetes lesz, eredményre fog vezetni, s amennyire lehetséges, növeli majd az üzleti kedvet, s általában véve a befektetéseket” — állapítja meg a jelentés. Burns úgyszintén ellenzi, hogy Reagan egy gazdasági csúcstalálkozót kezdeményezzen, mivel ez csak a „hangok és vélemények zűrzavarát” eredményezné és csökkentené a gazdasági intézkedések hatékonyságát. Arthur F. Burns Ellenzik a gazdasági szükségállapot bevezetését WASHINGTON Arthur F. Burns, a Federal Reserve Board volt igazgatója, aki jelenleg az újonnan választott elnök, Ronald Reagan egyik gazdasági szaktanácsadója, kijelentette, hogy elhibázott lépés volna Reagan részéről a gazdasági szükségállapot bevezetése, mint ahogy azt sokan tanácsolják. Emelkedni fog a Medicare díja WASHINGTON Hivatalos bejelentés történt arról, hogy a Medicare díja 1981 július elsejével 14 %-kal emelkedni fog. Az egészségügyi minisztérium szóvivője elmondotta, az emelést az teszi szükségessé, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek az orvosi és kórházi költségek, de ehhez az is hozzájárult, hogy a mintegy 28 millió idős és munkaképtelen emberre vonatkozó Medicare biztosítás nyújtotta szolgáltatásokat a közelmúltban kiterjesztették. „ A havi alapdíj tehát július elsejétől az eddigi $ 9.60 helyett $ 11.00 lesz, előreláthatólag egy éven keresztül, mondja a minisztériumi jelentés. Ugyanakkor az állam, költsége az említett egy éves időszak alatt 12,4 billió dollárról 15 billió dollárra fog emelkedni. Néhány sorban... NEW DELHI — Szovjetellenes tüntetések következményeként szovjet tankok szállták meg az afgán főváros utcáit. Kabul felett ugyanakkor harci helikopterek köröztek napokon keresztül. BANGKOK — Befejeződött a Vörös Kereszt és az ENSZ által kezdeményezett 15 hónapos, Kambodzsának nyújtott élelemsegélyezési program. A program keretében 500 millió dollár értékű élelmiszert szállítottak Kambodzsába és sikerült is megszüntetni az éhinséget. BEIRUT — Január 24-én kerül sor az iszlám csúcstalálkozóra a szaud-arábiai Mekkában. Kuvait és Szaúd-Arábia arra akarja kihasználni a csúcstalálkozót, hogy a két hadban álló iszlám állam, Irak és Irán között békét sikerüljön létrehozni. VATIKÁNVÁROS — II. János Pál pápa 150,000 ember előtt mondotta el karácsonyi üdvözlő beszédét. Az üdvözlő beszédet 37 ország televízióállomásai közvetítették. A karácsonyi és újévi jókívánságot a pápa 42 nyelven ismételte meg. CAPE TOWN Dél-Afrika — Barnard professzor, a világhírű szívsebész újabbszívátültetést hajtott végre. A professzor egy fehér nő szívét ültette át egy 56 éves kenyai, tehát fekete vámhivatalnok szervezetébe. Ez volt az első eset, hogy Dél-Afrikában egy fekete kapott új szívet. LOS ANGELES — Gyilkosságok számát tekintve kétségkívül Los Angeles került az első helyre Amerikában. Karácsonyig 1006 embert öltek meg az idén, száznyolcvannal többet, mint a tavalyi évben. A gyilkosságok számának emelkedése Los Angeles megyében 120 százalékos volt az elmúlt tíz évben.