Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)

1869-05-23 / 34. szám

266 vények, melyeknek nemtudása azt okozza, h­ogy számos iparos akarata ellenére gyakran vagy magát, vagy az államot károsítja meg. De végül minden törvény, mely a társadalmi viszonyokra hatással van, minden honpolgárt a legközelebbről érdekli, és az iparegyletekben igen jó alkalom nyílnék ezeknek megismerésére. • Hogy pedig az ifjabb iparos nemzedékek kellő mű­velődéséről is gondoskodva legyen, az iparegylet iparisko­lákat kezdeményezhet az iparos tanulók és segédek kikép­zésére, rajztanításra stb. Ily iskolák hiányát sajnosan érezzük Magyarországon, és ilyen iskolák nélkül gyerme­keink, a jövő iparosnemzedék, sohasem lesznek képesek a külföldi versenynyel sikeresen szembe szállhatni. Már­pedig a külföld és hazánk példája egyaránt tanúskodik arról, hogy ilyen ipariskolák csak ott hozhatók sikeresen létre, és csak ott virágozhatnak fel igazán, ahol iparegyletek vannak, melyeknek buzgó támogatása a netalán felmerül­hető nehézségeket játszva legyőzheti. . . . „Hisz az iparegylet ilymódon csupán oktató és ne­velő intézet lenne.. .“így fognak sokan felkiáltani. Azon­ban a dolog nincs egészen így. Igaz, hogy a művelődésre és okulásra nagy súlyt kell fektetni, mert hisz az ipar emelkedése épen az iparosok ismereteinek összegétől függ, de a feladatnak ez csak egyik oldalát képezi. A iparegy­leteknek feladata, hogy az iparosok minden bajain lehe­tőség szerint segítsen. Egyik lényeges baja iparos-osztályunknak a tőke és hitel hiánya. Az iparosegyesület arra fog törekedni, hogy kölcsönös hitel-egyletek, takarék-egyletek létesítését kez­deményezze. Egy másik hiány itt-ott a különféle ipar­ágakhoz szükséges anyagok, szerek stb. megszerzése. Az iparegylet e hiány elhárítására alkalmas viszonyok közt nyersanyag-beszerzési társulatokat és más fogyasztási egyleteket létesíthet. A nyers­anyagok közös bevásárlásából könnyen fej­lődhetnének ki közös műhelyek is, hol több mester egye­sülhetne a közösen vásárolt nyersanyagok feldolgozására, nem különben az így egyesített erővel készített gyárt­mányok egy helyre rakmányozott eladására is. Egyszóval az iparegylet az úgynevezett összeműködő társulásnak előmozdítója és támogatója lehet.­­ És aki az ilyen tár­sulatok üdvös működésének eredményeit ismeri, tisztán be fogja látni, hogy ezen az úton az iparegyletek igen lé­nyegesen előmozdíthatják tagjaiknak mind anyagi, mind szellemi jólétét. De vegyük más oldalról a dolgot. Mindenki tudja, hogy iparunk leginkább azért maradt annyira hátra a kül­földtől, mivel hiányzik a buzdítás, hiányzik az alkalom az újabb találmányokkal, javításokkal, új gyártási módokkal könnyen megismerkedhetni. A­kiknek alkalmuk van a külföldön tartatni szokott kiállításokat meglátogathatni és tanulmányozhatni, számos megbecsülhetlen tapaszta­latot szerezhetnek. Az iparegyletnek feladata a tagokra nézve lehetővé tenni, hogy az új találmányokkal, gyárt­mányokkal, gyártási módokkal megismerkedhessenek, s azokat utánozhassák, a­nélkül, hogy e végett a külföldi kiállításokat látogatniok kellene, s e czélra az érintett felolvasások alatt egyes tárgyakat bemutathat tagjainak, az alkalmas tárgyakból, eszközökből, gépekből állandó vagy időleges kiállítást rendezhet. Viszont a helybeli ipa­rosok készítményeiből is időnként kiállítások rendezhetők, s kitűnőbb iparos készítmények érmekkel vagy más módon jutalmazhatók, mi a verseny felköltésére bizony­nyal jótékony hatást gyakoroland. Ezeken kívül az egylet azáltal is támogathatja tag­jait, hogy egyes iparos érdekű kérdésekre utasítást ad, különféle iparbavágó tárgyak vagy czikkek megszerzését közvetíti stb. Ezen néhány rövid példából világosan kitűnik, hogy minden város iparosainak önérdeke felette kívánatossá teszi, hogy mindenütt iparegyletek keletkezzenek és vi­rágozzanak. De az is kitűnhetett,hogy az így keletkező iparegyletek csak akkor fogják ezen valóban terjedelmes és nagy hord­erejű c­élokat megközelíthetni, ha kebelükben nem fog lankadni a buzgalom, az előretörekvés szelleme, és ha fel­adataik teljesítésében kellő támogatásban részesülnek. Ezen két feltétel oly fontos, hogy ha nem teljesed­nek, sikerre számítani nem lehet, miről világosan tanús­kodik az országban imitt-amott már létező és szerényen működő iparegyleteknek példája, Így állván a dolgok, önként szövetkezik az is, hogy az országban keletkező ipar­egyletek ismét maguk kö­zött is egyesüljenek és egy nagy iparegyleti szö­vetséget képezzenek, mely az egyes egyleteknek ugyanazon előnyöket nyújtandja, amiket egy-egy ipar­egylet az egyes tagoknak nyújt. Néhány gyakorlati példa itt is világossá teendi a dolgot. Képzeljük, hogy az ország minden nagyobb váro­saiban iparegyletek léteznek, melyek egymással folytonos szellemi érintkezésben állnak.­­ Mindenki be fogja látni, mikép csupán azon tudat, hogy a másutt létező egylet mily sikeresen működik, a többi egyletekre nézve is buz­­dítólag hat, mert általa felköltetik a verseny és azon vágy, hogy egy ilyen egylet se maradjon hátra a többitől. Vagy tegyük fel, hogy valamely egylet különféle új találmányok vagy eszközökből kiállítást akar rendezni. Mindenki tudhatja, hogy ily eszközök vagy minták meg­szerzése felette sok költségbe kerül, sokkal többe, mintsem azt egyes kisebb városi egylet megbízhatná. Ily esetben tehát nem marad egyébb hátra, mint hogy az országban létező összes egyletek hozzájárulásával hozassanak létre ily minta-gyűjtemények, melyeket azután felváltva bizo­nyos sorrend szerint majd az egyik, majd a másik egylet­ben lehet kiállítani. Vagy tegyük fel, hogy az egylet felolvasásokat akar rendezni, de nem akad helyben elég szakértő vagy egyébb alkalmas egyén, ki ily felolvasásokat tarthat. Mily elő­nyös lehet tehát, ha az egyletnek van kihez fordulnia, hogy ily felolvasások kéziratát megszerezhesse. Vagy tegyük fel, hogy valamely iparos bizonyos iparba vágó tárgyra nézve valamely felvilágosítást kiván, melyet azonban az egylet neki meg nem adhat, mert a maga kebelében véletlenül nem akad oly egyén, ki a kér­déses tárgygyal behatóan foglalkozott volna. Mily nagy

Next