Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)
1869-05-23 / 34. szám
266 vények, melyeknek nemtudása azt okozza, hogy számos iparos akarata ellenére gyakran vagy magát, vagy az államot károsítja meg. De végül minden törvény, mely a társadalmi viszonyokra hatással van, minden honpolgárt a legközelebbről érdekli, és az iparegyletekben igen jó alkalom nyílnék ezeknek megismerésére. • Hogy pedig az ifjabb iparos nemzedékek kellő művelődéséről is gondoskodva legyen, az iparegylet ipariskolákat kezdeményezhet az iparos tanulók és segédek kiképzésére, rajztanításra stb. Ily iskolák hiányát sajnosan érezzük Magyarországon, és ilyen iskolák nélkül gyermekeink, a jövő iparosnemzedék, sohasem lesznek képesek a külföldi versenynyel sikeresen szembe szállhatni. Márpedig a külföld és hazánk példája egyaránt tanúskodik arról, hogy ilyen ipariskolák csak ott hozhatók sikeresen létre, és csak ott virágozhatnak fel igazán, ahol iparegyletek vannak, melyeknek buzgó támogatása a netalán felmerülhető nehézségeket játszva legyőzheti. . . . „Hisz az iparegylet ilymódon csupán oktató és nevelő intézet lenne.. .“így fognak sokan felkiáltani. Azonban a dolog nincs egészen így. Igaz, hogy a művelődésre és okulásra nagy súlyt kell fektetni, mert hisz az ipar emelkedése épen az iparosok ismereteinek összegétől függ, de a feladatnak ez csak egyik oldalát képezi. A iparegyleteknek feladata, hogy az iparosok minden bajain lehetőség szerint segítsen. Egyik lényeges baja iparos-osztályunknak a tőke és hitel hiánya. Az iparosegyesület arra fog törekedni, hogy kölcsönös hitel-egyletek, takarék-egyletek létesítését kezdeményezze. Egy másik hiány itt-ott a különféle iparágakhoz szükséges anyagok, szerek stb. megszerzése. Az iparegylet e hiány elhárítására alkalmas viszonyok közt nyersanyag-beszerzési társulatokat és más fogyasztási egyleteket létesíthet. A nyersanyagok közös bevásárlásából könnyen fejlődhetnének ki közös műhelyek is, hol több mester egyesülhetne a közösen vásárolt nyersanyagok feldolgozására, nem különben az így egyesített erővel készített gyártmányok egy helyre rakmányozott eladására is. Egyszóval az iparegylet az úgynevezett összeműködő társulásnak előmozdítója és támogatója lehet. És aki az ilyen társulatok üdvös működésének eredményeit ismeri, tisztán be fogja látni, hogy ezen az úton az iparegyletek igen lényegesen előmozdíthatják tagjaiknak mind anyagi, mind szellemi jólétét. De vegyük más oldalról a dolgot. Mindenki tudja, hogy iparunk leginkább azért maradt annyira hátra a külföldtől, mivel hiányzik a buzdítás, hiányzik az alkalom az újabb találmányokkal, javításokkal, új gyártási módokkal könnyen megismerkedhetni. Akiknek alkalmuk van a külföldön tartatni szokott kiállításokat meglátogathatni és tanulmányozhatni, számos megbecsülhetlen tapasztalatot szerezhetnek. Az iparegyletnek feladata a tagokra nézve lehetővé tenni, hogy az új találmányokkal, gyártmányokkal, gyártási módokkal megismerkedhessenek, s azokat utánozhassák, anélkül, hogy e végett a külföldi kiállításokat látogatniok kellene, s e czélra az érintett felolvasások alatt egyes tárgyakat bemutathat tagjainak, az alkalmas tárgyakból, eszközökből, gépekből állandó vagy időleges kiállítást rendezhet. Viszont a helybeli iparosok készítményeiből is időnként kiállítások rendezhetők, s kitűnőbb iparos készítmények érmekkel vagy más módon jutalmazhatók, mi a verseny felköltésére bizonynyal jótékony hatást gyakoroland. Ezeken kívül az egylet azáltal is támogathatja tagjait, hogy egyes iparos érdekű kérdésekre utasítást ad, különféle iparbavágó tárgyak vagy czikkek megszerzését közvetíti stb. Ezen néhány rövid példából világosan kitűnik, hogy minden város iparosainak önérdeke felette kívánatossá teszi, hogy mindenütt iparegyletek keletkezzenek és virágozzanak. De az is kitűnhetett,hogy az így keletkező iparegyletek csak akkor fogják ezen valóban terjedelmes és nagy horderejű célokat megközelíthetni, ha kebelükben nem fog lankadni a buzgalom, az előretörekvés szelleme, és ha feladataik teljesítésében kellő támogatásban részesülnek. Ezen két feltétel oly fontos, hogy ha nem teljesednek, sikerre számítani nem lehet, miről világosan tanúskodik az országban imitt-amott már létező és szerényen működő iparegyleteknek példája, Így állván a dolgok, önként szövetkezik az is, hogy az országban keletkező iparegyletek ismét maguk között is egyesüljenek és egy nagy iparegyleti szövetséget képezzenek, mely az egyes egyleteknek ugyanazon előnyöket nyújtandja, amiket egy-egy iparegylet az egyes tagoknak nyújt. Néhány gyakorlati példa itt is világossá teendi a dolgot. Képzeljük, hogy az ország minden nagyobb városaiban iparegyletek léteznek, melyek egymással folytonos szellemi érintkezésben állnak. Mindenki be fogja látni, mikép csupán azon tudat, hogy a másutt létező egylet mily sikeresen működik, a többi egyletekre nézve is buzdítólag hat, mert általa felköltetik a verseny és azon vágy, hogy egy ilyen egylet se maradjon hátra a többitől. Vagy tegyük fel, hogy valamely egylet különféle új találmányok vagy eszközökből kiállítást akar rendezni. Mindenki tudhatja, hogy ily eszközök vagy minták megszerzése felette sok költségbe kerül, sokkal többe, mintsem azt egyes kisebb városi egylet megbízhatná. Ily esetben tehát nem marad egyébb hátra, mint hogy az országban létező összes egyletek hozzájárulásával hozassanak létre ily minta-gyűjtemények, melyeket azután felváltva bizonyos sorrend szerint majd az egyik, majd a másik egyletben lehet kiállítani. Vagy tegyük fel, hogy az egylet felolvasásokat akar rendezni, de nem akad helyben elég szakértő vagy egyébb alkalmas egyén, ki ily felolvasásokat tarthat. Mily előnyös lehet tehát, ha az egyletnek van kihez fordulnia, hogy ily felolvasások kéziratát megszerezhesse. Vagy tegyük fel, hogy valamely iparos bizonyos iparba vágó tárgyra nézve valamely felvilágosítást kiván, melyet azonban az egylet neki meg nem adhat, mert a maga kebelében véletlenül nem akad oly egyén, ki a kérdéses tárgygyal behatóan foglalkozott volna. Mily nagy