Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)
1869-05-23 / 34. szám
II. évfolyam. Pest, május 23-án 1869. 34. szám. * _ Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatala, orsz. magyar iparegyesület helységében , Pest, régi szinépület I. emelet. A lapot illető küldemények ide intézendők *___________________9 Orf. & Meg,jelen e lap minden vasárnapi Előfizetési díj tagok részére egy évre 4 frt félévre 2 ., Hirdetési dij : 3 hasábos petit soron kint 8 kr. — A 30 krnyi bélyeg illeték külön számittatik. nemtag. részére egy évre 6 frt félévre 3 . .1 . ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS . MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE, Az egyesület megbizásából kiadják: STEIN ACKER ÖDÖN és MUDRONY SOMA. TARTALOM: Alapítsunk iparegyleteket. — A munkás, munkaadó és fogyasztó-közönség egymáshoz való viszonyai. — Hevesmegye gazdasági és iparállapotai. — A gyapjuüzletről. — Újabb találmányok és közlemények az ipar teréről: Rugonyhoronynyal ellátott csavarok. Javitás a kefegyártásban. Az esővíz lecsöpögését akadályozó készülék esernyőkön. — Hasznos jegyzetek: A bostoni „American Magnesium Company“ uj keskeny-lámpája. Tapasz petroleum-lámpákhoz. Feloldhatlan jegyzetvita építészek és mérnökök számára. — Vegyesek. Alapítsunk iparegyleteket. II. Hogy az önsegélyen alapuló társulás mily nagyszerű eredményekre vezethet, arra ezer meg ezer példát idézhetnénk a külföld iparos életéből. Azonban ilyen hosszadalmas példák nélkül is beláthatja mindenki a társulási önsegély hatását, ha arra gondol, hogy a hajdani ipartársulatok (czéhek), melyek annak idejében a túlhatalmas aristocratia ellen az iparos osztály önvédelmére alakultak, annyi életerővel bírtak, hogy még mostanig is fentartották magukat ; daczára annak, hogy azon indok, mely végett létrejöttek, most már régen elenyészett, daczára annak, hogy számos törvényerejű intézkedés lábuk alól elragadta a földet, melybe mélyen meggyökereztek, s melyből életerejüket szívták. Jelenleg a czéhszerű korlátozásoknak kora lejárt ugyan, úgyhogy bizonyosnak tekinthető, miszerint minden ezentúl következő törvényhozási tény, nagyobbnagyobb iparszabadságra fog tért nyitni, azonban az önsegélyes társulás szüksége nem enyészett el, sőt annál erősebb korkövetelménynyé vált, minél jobban elpusztíttatnak a szédtestületeknek még fenálló maradványai, minél inkább széjjel bontatnak azon hagyományos kapcsok, melyek az iparosokat a szébekben összefűzték. Hogy azonban az önsegélyes társulás üdvös eredményeket hozhasson létre, mindenre ki kell terjednie, ami az iparosnak anyagi és szellemi jólétét előmozdíthatja. Az egyenlő iparral foglalkozók társulatai természet szerint fentartandók, csakhogy mint szabad társulatok és mindazon korlátozások mellőzésével, melyek az iparos osztály méltóságával és szabadságával, valamint a korszellemmel ellenkezésben állanak. De ezen testületeken kívül, melyeknek hivatása főleg a kölcsönös támogatás és segélyzés lehet, szükséges, hogy minden városban, hol nagyobb számú iparosok vannak, ezek egymás közt egyesüljenek és egymás anyagi és szellemi jólétét előmozdítani igyekezzenek. E szabad egyesületeknek czélja saját iparérdekeiknek együttes előmozdítása, név szerint a kölcsönös eszmecsere, az okulás és művelődés, az illető város vagy vidék iparának fejlesztése, az annak útjában álló akadályok elhárítása stb. Néhány példa világossá teendi e dolgot. A mely városban egy iparegylet alakul, az egyleti tagok a tartandó gyűléseken időnkint összejővén, már csupán ezen összejövetel és a különböző nézeteknek meghallgatása által is többoldalú műveltségre tehetnek szert, mintha közöttük ily szellemi központ nem léteznék. De azáltal hogy folytonosan összejönnek és nézeteik egymáshoz törődnek és megtisztulnak, erőteljes testületi szellem keletkezik köztük, mely lehetővé fogja tenni, hogy az iparos a társadalmi életben is oly tekintélyre tegyen szert, mint őt korunkban megilleti. De továbbá az egyleti helyiségekben folyóiratokat lehet járatni, olvasószobát lehet nyitni, könyvtárt lehet gyűjteni, melyek a tagok használatára nyitva állván, a tagoknak szellemi élvezetül és igen jelentékeny művelődési eszközül szolgálhatnak. A tagoknak ezáltal alkalmuk nyílik, hogy napi munkájuk után élvezetesebb és hasznosabb foglalkozással töltsék szabad idejüket, mintha a költséges, haszon- és élvezet nélküli korcsmái vagy kávéházi életben kényszerülnének szórakozást keresni. Ily módon az olvasószobában az iparosok kipótolhatják netalán hiányos ismereteiket. De ugyan e czélra a még jóval hatályosabb élő szót is segítségül lehet venniük. Felolvasások rendezhetők az emberi ismeretek minden ágából könnyen érthető népszerű nyelven, különösen pedig azon ismeretágakból, melyekre az iparosoknak a gyakorlati életben a legnagyobb szükségük van t. i. az ipari előmenetelekről és a nemzetgazdaságból, természettudományokból, de továbbá olyan tárgyakról is, melyeknek ismerete a gyakorlati életben minden honpolgárra nézve szükséges. Például: Nem kevés kárát vallják iparosaink annak, hogy a hazai törvényekben járatlanok, nevezetesen hogy a váltótörvény horderejét, úgy hasznos, mint káros oldaláról nem ismerik. Ezeknek megmagyarázása az illető egyletekben bizonyára nagy hiányt pótolna. Ugyanez áll a váltó törvényszerű bejegyzésekről is. Ép így felette nagy fontossággal bírnak az iparosokra nézve az adótór-