Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)

1869-11-21 / 60. szám

II. évfolyam Pest, november 21. 1869, 60. szám ------------------- , ■ —-------------* Szerkesztőségi iroda az orsz. magyar iparegyesület helyiségében: Pest, régi szinépület I. emelet. Ki­adóhivatal: A pesti könyvnyomda-részvény­­társu­lat irodájában: PEST, Hold-mez* 4*d.n tu­m. :►-----------------------------4 AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYES­ÜLET KÖZLÖNYE. Az egyesület megbízásából kiadják: STEINACKER ÖDÖN és MUDRONY SOMA. V-----------------------------1 Megjelen e lap minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DÍJ : nemtagok részére tagok fimnére Hirdetési díj 3 hasábos petit soronkint 8 kr. A 80 krnyi bélyeg-illeték klisén számítva t­k. ------------------------------4 Az előfizetési pénzek és hirdetések a kiadó­ hivatalba vagy az ipar­egyesülethez, a lap szétküldésében netálán tapasztalandó rendetlenségek miatti panaszok — bérmentetlen nyílt levélben — az iparegyesü­lethez intézendők. — Tartalom: Szemle. — Az ipartörvényjavaslat és a közgazdasági minisztérium költségtervezete. — A magyar állam jószágairól. — A kereskedői segédszemély­zet és a társulás. — Újabb találmányok és közlemények az ipar teréről. — Vegyesek. — I ........ '•* Pest, 1869. nov. 20. Megérkezett az idő, midőn Magyarország pénz- és h­itelügyi függetlensége felett határoznunk kell. „Alea jacta est.“ — A bank-enquête iránti képviselőházi határo­zatot a főrendi ház is elfogadta s a szakbizottság legköze­lebb meg választatok. — Ha azon férfiak, kiket az ország­­gyűlés bizalma ez életkérdéses ügy elintézésével meg fog bízni, a jelenkori gazdasági életet felfogni bírják, köteles­ségüket a nemzet függetlensége iránt tudni fogják , és fé­nyesen meg fogják czáfolni azok aggodalmát, akik még most is attól tartanak, hogy a kormány ez ügyben „a kényszerűségből erényt“ akar csinálni, fennen hirdetvén ez ügybeni önrendelkezési jogunkat és kéz alatt az aláza­tosság, igénytelenség­ és lemondás apostoli erényeit óhajt­ván érvényre juttatni. Valóban, ha Magyarország pénz- és hitelügyi önálló­ságáról nyíltan és hivatalosan lemondana, akkor ez csak arról tanúskodhatnék, hogy ezen önállóságról már tényleg vagy titokban lemondott, s hogy ezt nem mervén bevallani, az önelhatározásos lemondás köpenyébe búvik. Mai nap az összes termelés feletti uralom annak ke­zében van minden országban, aki az ország pénz- és hitel­­ü­gyét hatalmában tartja; az olyan ország­, melynek nincs önálló pénz- és hitelügye, az nem ország, hanem függeteg földterület, provinc­ia vagy gyarmat. Nem szabad feltéte­leznünk egy magyar hazafiról sem, hogy Magyarországot az ausztriai nemzeti bankkal szemben jogilag ilyenné tenni akarja , ezért tehát a bank pénzmonopóliumának jogi elis­merését államférfi- és közgazdasági lehetetlenségnek tartjuk. * * • Az ország pénzügyi önállósítása a törvényhozáson kívül álló közvéleményt is erősen fogd­alkod­tatja. Nov. 14. ez ügyben egy meeting tartatott, mely elhatározta, hogy az országgyűléshez e tárgyban kérvény intéztessék, s en­nek szövegezésére és általában a független bankügy esz­méjének terjesztésére egy bizottságot küldött ki. E bizott­ság — mely politikai pártnézetekre való tekintet nélkül van összeállítva — e napokban megállapította a kérvény szövegét, és mihelyt edeérvény nagyobb mennyiségű­ alá­írásokkal lesz ellátva,­az­ országgyűléshez azonnal fel fog terjesztetni­ . " A kérvény mindenekelőtt ,azon nagy társadalomgaz­dasági igazságot fejezi ki, hogy egészséges pénzrendszer nélkül egészséges termelés és forgalom nem képzelhető. Azután hivatkozik az osztok-nemzeti bank fizetésképtelen állapotára és azon sajnos következményekre, melyeket ez még rendes időben is előidéz ; mit várhatunk azon esetben, ha belső vagy külső megrázkódtatás a bankjegyek elérték­telenedését megháromszorozhatja vagy megnégyszerezheti. Kiemeli továbbá, hogy az osztrák nemzeti bank Magyar­­országot, még ilyen kétes értékű forgalmi és hitelszerben is csak igen mostohán részesíti, s ezzel kapcsolatban egy pillantást vet a jelenleg uralkodó válságra (melyet — mint mi legalább meg vagyunk győződve — az osztrák nemz.­bank idézett elő), és ezután többi közt ezeket mondja: „Mindezen bajoknak és balállapotoknak egyedül Magyar­­ország pénzügyi emancipátiója vethetne véget. A kívánság egy önálló és tökéletes magyar bank- és hitelügy után ennek követ­keztében néhány hét óta mindenünnen hangoztatik. A jelenlegi válság Bécstől való pénzügyi függésünknek viszásságát csak élesebben állítá szem elé, létezett és erősen éreztetett minden időkben. Ha egy önálló magyar bank- és hi­telügy hangoztatása mindennek daczára csak utolsó időben nyert bizonyos bensőséget, úgy ennek oka azon nagyon elter­jedt és bizonyos oldalról készakarva táplált tévedésben kere­sendő, miszerint egy önálló magyar bank- és hitelügy létesíté­sének törvényes akadályok vagy legalább félhivatalos enged­mények állanák útját, melyek az 1867. évi kiegyezkedés alkal­mából létettek volna. Azon beható és élénk értekezések folytán, melyeket a válság előidézett, e rémkép már szétoszlott. A napilapok poli­tikai árnyalat-különbsége nélkül, utánuk a budapesti ipar- és kereskedelmi kamara, később a kormány, az országgyűlés s a bécsi sajtó, végül pedig maga az osztrák nemzeti bank elismer­ték és kinyilatkoztatták, hogy az osztrák nemzeti bank egyed­­árusága, tényleg Magyarországra is kiterjedvén, itt épen nem bír semmi jogi érvénynyel, törvényes akadály Magyarország pénzügyi emancipatiójának nem áll útjában. Egy más, sok oldalról rettegett nehézség is gyökereseik el­len hárítva az utolsó heti megvitatások által. Ezekből •. ■V-,. ■■ rs-

Next