Anyagi Érdekeink, 1870. június-december - 1871 (1. évfolyam, 1-18. szám)
1870-09-16 / 3. szám
Uj folyam. I. kötet. Pest, 1870. szeptember 16. III. füzet. ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE Meg jelen havi füzetekben. Szerkeszti: IVC 11 rtrony So m a.. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal az orsz. m. iparegyesület helyiségében. Pest, Országút 7. sz. I. emelet Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 frt. 50 kr. Tartalom ! Általános rész : Havi szemle. — A vámdíj reformjáról. — Az iparosoktatás Magyarországon. — Pénz- és hitelügyünk önállósításáról. — Az osztrák iparstatistikához. — A hazai műipar és a németek kiutasittatása Francziaországból. — A kendertermelés és kenderipar érdekében. — Gyakorlati iparűzés. — Eredeti levelek. — Vegyesek. Iparegyesületi ügyek . Kézműipari szakosztály. — Az igazgatóság ülései. — Nyugtázások. Havi szemle. Pest, sept. 14. A nemzetgazdaság-ellenes államkormányzás, mely Európában egész a jelen pillanatig uralkodott és uralkodik, iszonyatosan megboszulja magát. Sajátságos végzet, hogy ez élethalálos tanulságot határtalan vér- és vagyonáldozattal épen azon két nemzetnek kell önmagán tapasztalnia, melyek az európai kontinensen a mívelődés zászlóvivőinek kiáltozzák magukat. Szegény Francziaország a bünhödésnek örömpoharát egész fenékig kiürítette már. Németországra csak ezentúl kerül majd a sor. Nem tudhatjuk, mennyire lesz képes a diadalmámortól elkapatott német nemzet a józan ész kívánalmainak engedni, de amint a hangulat jelenleg mutatkozik, attól lehet tartani, hogy oly tetteket fog elkövetni, melyeknél fogva el fogja veszíteni azon igényt, hogy míveltnek tekintsük. Mert a kíméletlen fanatikus vérontás, mely nem is valamely társadalomgazdasági magasabb elv kivívása végett, hanem elv nélkül dynastikus vagy hatalmi érdekben történik, épen ellenkezője a műveltségnek a barbárság. És ha tökéletesített eszközökkel, tökéletesebb szervezet segítségével történik, csak hatványozottabb foka a barbárságnak. Nem lehetetlen ugyan, hogy a német nemzet az eddig nyert előnyöket arra fogja felhasználni, hogy az európai nemzetek gazdagodásának és művelődésének halálos akadályait megsemmisítse, vagy legalább azok degsemmisítését elősegítse. Ha azt tenné, akkor érdemeket szerezne az emberiség körül és egyúttal bebizonyítaná, hogy józan ítéletében a szomszédállamok megbízhatnak. Csakhogy épen az képezi legnagyobb átkát a háborúnak, hogy a józan gondolkozás fékeit szétszakítja, és a felizgatott szenvedély hevében oly tettekre ragad, melyek az eredetileg czélba vett nemes szándékkal tökéletes ellentétben állanak. A legközelebbi jövő meg fogja mutatni, a jót, vagy a legrosszabbat kelljen-e várnunk. De bármi történjék is, annyi bizonyos, hogy azon erők, melyek az emberiség művelődését előbbre viszik, pótolhatlan veszteséget szenvednek. Megdönthetien társadalom-gazdasági szabály, hogy minden nemzetnek műveltségi előmenetele a többinek is előnyére válik, épúgy, mint minden nemzetnek vagyoni előmenetele a többinek gazdaságát is előbbre viszi. Most a két leghatalmasabb continentális nemzet számos milliárdokra menő tőkét semmisít meg és — ami ennél még sokkal sajnosabb — legalább fél millió legjobb erőben levő embert dönt a sírba vagy tesz munkaképtelenné. Ennek folytán a földmívelés, ipar és kereskedés hosszú időre meg fog lankadni és ennek káros következménye a többi országokra is át fog hatni. Ha Magyarország oly ország volna, mely tőkékben és munkaerőkben gazdag, e káros hatást nem érezné oly közvetlenül, és oly nagy mértékben, mint félő, hogy érezni fogja. Magyarország köztudomás szerint évről évre rászorul a többi gazdagabb államoknak tőkéire, melyekre mindenféle hasznos beruházásokra szüksége van. Minél nagyobb mértékben igénybe van véve a világ pénzpiaca, annál magasabb az általános kamatláb és annál nagyobb áldozatokkal