Anyagi Érdekeink, 1870. június-december - 1871 (1. évfolyam, 1-18. szám)

1870-09-16 / 3. szám

Uj folyam. I. kötet. Pest, 1870. szeptember 16. III. füzet. ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE Meg jelen havi füzetekben. Szerkeszti: IVC 11 rtrony S­o m a.. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal az orsz. m. iparegyesület helyiségében. Pest, Országút 7. sz. I. emelet Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 frt. 50 kr. Tartalom ! Általános rész : Havi szemle. — A vámdíj reformjáról. — Az iparosoktatás Magyarországon. — Pénz- és hitelügyünk önállósításáról. — Az osztrák iparstatistikához. — A hazai műipar és a németek kiutasittatása Francziaországból. — A kendertermelés és kenderipar érdekében. — Gyakorlati iparűzés. — Eredeti levelek. — Vegyesek. Iparegyesü­leti ügyek . Kézműipari szakosztály. — Az igazgatóság ülései. — Nyugtázások. Havi szemle. Pest, sept. 14. A nemzetgazdaság-ellenes államkormányzás, mely Európában egész a jelen pillanatig uralkodott és ural­kodik, iszonyatosan megboszulja magát. Sajátságos vég­zet, hogy ez élethalálos tanulságot határtalan vér- és vagyonáldozattal épen azon két nemzetnek kell önma­gán tapasztalnia, melyek az európai kontinensen a mívelődés zászlóvivőinek kiáltozzák magukat. Szegény Francziaország a bünhödésnek örömpo­­harát egész fenékig kiürítette már. Németországra csak ezentúl kerül majd a sor. Nem tudhatjuk, mennyire lesz képes a diadalmámortól elkapatott német nemzet a jó­zan ész kívánalmainak engedni, de amint a hangulat jelenleg mutatkozik, attól lehet tartani, hogy oly tetteket fog elkövetni, melyeknél fogva el fogja veszíteni azon igényt, hogy míveltnek tekintsük. Mert a kíméletlen fanatikus vérontás, mely nem is valamely társadalom­­gazdasági magasabb elv kivívása végett, hanem elv nél­kül dynastikus vagy hatalmi érdekben történik, épen ellenkezője a műveltségnek a barbárság. És ha töké­letesített eszközökkel, tökéletesebb szervezet segítségé­vel történik, csak hatványozottabb foka a barbárságnak. Nem lehetetlen ugyan, hogy a német nemzet az eddig nyert előnyöket arra fogja felhasználni, hogy az európai nemzetek gazdagodásának és művelődésének halálos akadályait megsemmisítse, vagy legalább azok d­egsemmisítését elősegítse. Ha azt tenné, akkor érde­meket szerezne az emberiség körül és egyúttal bebizo­nyítaná, hogy józan ítéletében a szomszédállamok meg­bízhatnak. Csakhogy épen az képezi legnagyobb átkát a háborúnak, hogy a józan gondolkozás fékeit szétsza­kítja, és a felizgatott szenvedély hevében oly tettekre ragad, melyek az eredetileg czélba vett nemes szándék­kal tökéletes ellentétben állanak. A legközelebbi jövő meg fogja mutatni, a jót, vagy a legrosszabbat kelljen-e várnunk. De bármi történjék is, annyi bizonyos, hogy azon erők, melyek az emberiség művelődését előbbre viszik, pótolhatlan veszteséget szenvednek. Megdönt­hetien társadalom-gazdasági szabály, hogy minden nemzetnek műveltségi előmenetele a többinek is előnyére válik, épúgy, mint minden nemzetnek va­gyoni előmenetele a többinek gazdaságát is előbbre viszi. Most a két leghatalmasabb continentális nemzet számos milliárdokra menő tőkét semmisít meg és — ami ennél még sokkal sajnosabb — legalább fél mil­lió legjobb erőben levő embert dönt a sírba vagy tesz munkaképtelenné. Ennek folytán a földmívelés, ipar és kereskedés hosszú időre meg fog lankadni és ennek káros következménye a többi országokra is át fog hatni. Ha Magyarország oly ország volna, mely tőkék­ben és munkaerőkben gazdag, e káros hatást nem érezné oly közvetlenül, és oly nagy mértékben, mint félő, hogy érezni fogja. Magyarország köztudomás szerint évről évre rászorul a többi gazdagabb álla­moknak tőkéire, melyekre mindenféle hasznos beruhá­zásokra szüksége van. Minél nagyobb mértékben igénybe van véve a világ­ pénzpiaca, annál magasabb az általános kamatláb és annál nagyobb áldozatokkal

Next