Királyi főgimnázium, Arad, 1878
I. A magyar mint államnyelv. 1604-1711. Dr. MÁRKI SÁNDORTÓL. Egyidőben tizedfélezer négyszög- myriameterre illett a „Magyarkirályság“ neve, a három század után csak 720-ra ; az Anjouk s a másodvonalú Habsburgok kora és Magyarországa közt óriási a különbség. Európának imponált előbb, a saját magából kivált részekkel sem tudott egyensúlyba jutni utóbb. Hajdan azt a középpontot képezte, mely köré személyes egyesülés, hűbéres viszony, vagy foglalás címén három tengerpartot megközelítő államterületek csoportosultak; a XVII. században egy határőrvidék maradt meg belőle, melyet a szomszéd nagy birodalom saját érdekeinek megóvására egyoldalúlag használt föl. 1629-ben, Bethlen Gábor halálának évében, körülbelül legjellemzetesb képét mutatta hazánk, melyet háromfelé osztottsága idején csak képzelhetünk. A hódító török etárt bizonyította be legszabatosabban, hogy kiválóan alföldi tartományt igyekezik szervezni; a királyság a maga nagyságának romjain egy erős várvonalat épített, melynek öblös volta egyenes arányban állott annak könnyebb védelmével; végre Erdély képviselte az államalkotásra irányuló eleven erőt, mely törekvése egyúttal színt is kölcsönöz hazánk XVII. századbeli történelmének. A királyság területe 721, Erdélyé 1161, a hódoltságé 1341 ( myriameter volt1). *) *) Pontosabban véve, e számok (saját hozzávetésem szerént) így alakulnak, ha 1568-ból s 1629-ből indulunk ki . 1568-ban 1629-ben Hódoltság .... 1260-91 „ myr. . . . 1340-89 † myr. Királyság .... 1225-22 „ „ ... 720-76 „ „ Erdély..................... 736-92 „ „ ... 1161-40 „ „