Királyi főgimnázium, Arad, 1880

V. Számrendszerek, számnevek és számjegyek. ÁBRÁS LAJOSTÓL: Élvezettel s a csodálkozásnak bizonyos nemével állunk meg egy nagyobb folyamnak érdekesebb partpontján, hogy nehány pilla­natra elmerüljünk azon tarka tünemény szemléletébe, melyet a folyam s a hullámain ide s tova sikló változatos alakú s külömböző rendelte­tésű hajók nyújtanak, hogy megcsodáljuk azon erőt, hatalmat, mely akkora tömegeket játszva hordoz hullámozó hátán. Örömünk és él­vezetünk azonban mégis csekély annak öröméhez képest, a­ki talán mellettünk állva szintén e képet nézi, de utazásaiból tudja egyszers­mind, hol van e nagy erőnek kezdete, hol fakad e folyam forrása; tudja, hogy mekkora távolságot kellett annak befutnia, míg ilyen hata­lommá növekedett; tudja, mekkora területű vidék vízcsepjeinek kellett itt egyesülni, míg azokból ily hatalmas erejű hullámok váltak. Nem kevésbé érdekes s a folyaméhoz hasonló képet nyújt a figyelmesebb szemlélőnek az emberiség kultúrája is. S ha valaki annak különösen reális ágát vonja szellemi látkörébe, ha egy képpé foglalja össze azon tüneményeket, melyeket a jelenkor ipara, kereskedelme, közlekedési eszközei és vállalatai és reális irányú számtalan más intéz­ményei nyújtanak, nem fogja tagadhatni, hogy azok valamennyijének alapja, fentartó eleme a szám, mozgató ereje a számítás. Korunk­nak e legjellemzőbb s leghatalmasabb motorja a szám és számítás is olyan, mint a folyam; ha erejét és hatalmát kellőleg akarjuk méltá­nyolni, ismernünk kell annak első forrásait, végig kell kisérnünk fej­lődési útján, sőt ismernünk kell azon tájakat is, melyek többé vagy kevésbé mellékfolyókkal növelték annak erejét. E feladat kétség kívül nem könnyű s képezheti a számtan vagy általában a mennyiségtan történetének tárgyát, elég érdekes és tanul­ságos azonban a számítás folyamának ha csak forrásait is végig tekin­teni s itt már elegendő a számrendszerek, számnevek és számjegyek története is. 1

Next