Királyi főgimnázium, Arad, 1893
a morphologia és a physiologia között oszlanak meg. Az előbbihez tartozik — újabban az anatómiával kapcsolatos systematika és az utóbbihoz a biológia, a növénytudomány divatossá lett ágazata. így van ez p. o. Münchenben, ahol is az előbbit Radlkofer s Solereder, az utóbbit pedig Goebel s Giesenhagen képviselik. Intézeteik egy közös épületben vannak elhelyezve (Karl-Str. 29.), melyeknek egyszerűen növénytani intézet a neve. Münchennek úgyszólván magva az a terület, hol a botanikus kert s az intézet elterül; két, egyemeletes szárnyépülettel két emeletes és mint a tud. egyetem különálló intézete egyedül a növényekről szóló tudomány szolgálatában áll. Hydraulikus emelő gép útján juthatunk el a bajor kir. múzeum herbárium-helyiségeibe. A gazdag gyűjtemény példás rendben a laboratórium önállóan foglalkozó tagjainak rendelkezésére áll annál is inkább, mert Radlkofer — a classicus tudományi Naegeli utódjának vezetése alatt dolgozó búvároknak fő czélja az összes növény-genusok anatómiai képének a megállapítása az u. n. „anatómiai módszerének a systematikában való alkalmazásával.1) A laboratórium fő terme tele egyszerű asztalokkal, minden asztal mellett 1—1 önálló thémával foglalkozó munkás végez monographikus vizsgálatot a professor személyes s a hangya szorgalmú Solereder állandó felügyelete alatt. Talán a strassburgi kivételével minden német egyetemen a „Gründlichkeit“ mellett ott a puritán egyszerűség mindenhol. Festett asztalokon mikroskop, 1—2 fasciculus növény, Bunsen vagy borszesz lámpa, néhány chemiai szerrel telt u. n. reagens-üveg, glycerin, alkohol, Eau de Javelles destillált víz üvegeivel, néhány eprouvette, tű, borotva, csipesz, tárgy-üvegek, fedő lemezek és több apróságon kívül Bentham s Hooker „Ganera plantarum-ja“ ; ezek azok, amelyek egy előrehaladott munkás asztalának a berendezéséhez tartoznak. E mellé jókora adag szorgalom, olyan, melynek példáján a szépen, sokszor fényesen felszerelt hazai laboratóriumok növendékei mindig okulhatnának. De ne feledjük a „tripost“, ez egyszerű három lábú székeket, a mely kényelmetlen volta mellett is üresen sohasem marad s folyik a munka oly erővel, hogy a Radlkofer professor inaugurálta iskola géniális tagja Solereder dr., a müncheni botanikai gyűjtemény custosa s a buzgó docens ma már a növényvilág phanerogamjainak anatómiai jellemzésén dolgozhatik jó részt azon adatok alapján, melyekről az intézet halmaz számra megjelenő dissertatiói tesznek fényes tanúbizonyságot. *) *) Németországnak legtöbb egyetemén manapság ilyen irányban dolgoznak, hogy ne is szóljak Van Tieghem iskolájáról s Kew újabb reformjairól (Stapf, Scott, Jodrell-Laboratory) és megszakadt a rideg species-faragó „descriptiv“ irány, mely rendszerint a synonymáks keverék, vagy korcsfajok (bastard) agyonhasogatásába feneklett.