Nyilvános Polgári Iskola, Arad, 1881

A javaslat elkészülvén, a városi közgyűléshez nyújtatott be. A vá­rosi közgyűlés egyhangúlag fogadta el a javaslatot, intézetünk október­ben — saját helyiséggel még nem rendelkezvén —Dogáry Gy. Kossuth­­utcai háza emeletében nyittatott meg, majd később a tanterem szűk volta miatt ideiglenesen a Lyceum földszinti helyiségében folytattatott a tanítás. A cél, melynek érdekében iskolánk megnyittatott, a kereskedők és iparosok műveltségi állapotának emelése, függetlenül és józanul gondol­kozni tudó polgári elem teremtése és nevelése volt. A kis kereskedő és kis­iparos műveltsége egyáltalában még ma is olyan, hogy arról nem is igen lehet szólani. Teremtő képesség, ízlés még sokaknál hiányzik, inkább munkások ők mint munkaadók és csakis e szomorú körülményeknek tulajdonítható, hogy nemcsak Aradon, hanem az egész hazában az ipar és kereskedelem majdnem egészen az idege­nek kezében van. Magyarország eddig csak fogyasztó közönség volt. A termelésből járó busás hasznot mások , de nem magyarok rakták zsebre. Mind e körülmények nagy fájdalommal fogták el a hazaszeretők szíveit, gondolkozni kezdettek a baj orvoslásáról és azt a polgári iskolák alapításában és terjesztésében vélték megtalálni. B. Eötvös Józsefnek jutott az érdem a polgári iskolákat a magyar törvényhozással elfogadtatni, s legott bár eleinte csekély számban, de mégis a szélrózsa minden irányában megnyíltak. Az 1868. XXXVIII. törvénycikk életének negyedik évében jutott el hozzánk is a polgári iskola. Mikor az I. osztályt megnyitották, nemcsak a szerény iparos, hanem még a diplomás közönség is bizalommal hozta ide gyermekét, hogy munkaszerető, derék, becsületes polgárnak neveljük fiát. S hála Istennek, jobb belátással bíró polgáraink csakugyan a pol­gári iskolába küldik fiaikat, nem kívánják fiaikat mindenáron diplomati­kus pályára nevelni, hanem felfogván Eötvösünk szellemét, fiaikat saját sorsukkal megelégedő iparosokká és kereskedőkké képeztetik ki, és csak e helyes, e józan, ez egészséges felfogásnak tulajdonítható, hogy az ifjú­ság létszáma az iskola fennállása óta folytonosan 150 fölött áll. És mert iskolánkat különösen az iparosok és szolgálati viszonyban levők gyerme­kei látogatják, ez okból a tantárgyak feldolgozása is az előbb említett cél elérésének érdekében történt. Az iskolaszék maga körvonalazta min­den tantárgy anyagát, nem akarván sem többet, sem kevesebbet felölel­ni, mint a­menynyi egy iparosnak, kereskedőnek múlhatatlanul szüksé­ges, hogy üzletét szerencsésen és öntudatosan vezethesse. E miatt az iskolai nevelés és tanítás főleg a tanulóknak a tantárgyakban és a gon-

Next