Aradi Közlöny, 1939. augusztus (54. évfolyam, 171-196. szám)
1939-08-20 / 187. szám
a vasaknak NEURALGIA FEJFÁJA/ (Laphafo gyógyszertanokban és drogusnákban ARADI SCztZTLMf 1939. AUGUSZTUS 20. Petőfi a tabló között Néprege a Homoró elmentéről Írta: Péterfy Tamás A múlt század közepén, Petőfi korában rémes világ volt az erdővidék és Udvarhelyszék között elterülő Rika erdőség bércei között. A század első felében, negyvennyolc előtt, a Feketebács volt az utasok réme. Udvarhelyszéktől Erdővidékéig, óriás erejét bámulta mindenki, aki ismerte. Hanem a Feketebácsnak is meg volt a gyönge oldala, bolondulásig szerette a szép nótákat. Ha egy szép új nótának a hírét hallotta, hát jobban törte utána a sárt, mint egy hercegi utasért. Addig járt, amíg megtanulta ... Csengő, reszkető hangjától sokszor visszhangozott a Bika bérces tája. Csak úgy zúgtak dalától a százados tölgyek, az évezredes sziklaoldalak falai, mintha segíteni akarnák röpülésében az erős hangot, hogy elérjen az erdő széléig .. „ Pedig messzi volt a rengeteg széle. Száz kiáltás egymás végébe sem érkezett volnaki a legközelebbi oldalon. Ez a legközelebbi oldal a rákosi, mert azután Muszkaországba mehet a rengetegbe a rabló anélkül, hogy a napsugár csak egyszer ráütött volna a sötét lombok végtelen sátora alatt. A nótakedvelő haramia vezérnek később párja akadt. Csak olyan haramia volt, mint ő és Veres Nyikának hívták a jövevényt. De ez is éppen olyan nóták bolondja volt, mint a Feketebács. Ez a meszszi, földet bejáró jövevény hírül hozta, hogy Erdélyország földjét tapossa Petőfi Sándor, az , a hl. ,és pennás legény, akinek sok szép nótáját dalolják szerte a hazában. Kevés biztatás kellett ahhoz a Feketebácsnak, hogy meghívja vendégül a nótacsináló Petőfit. Nyika elmagyarázta a rablóvezérnek, hogy ez nem könnyű dolog ám, mert katona és ha jól emlékszik, hát tiszti... Azután a nótacsináló különös alakját magyaráztad és az arcformáját beszélte érdekesen. Hát ez furcsa különös ember volt. Már elbeszélés után is nagyon tetszett a Feketebácsnak. Megismerte Volna akár egy millió ember közül. Hát, amikor megtudta, hogy Petőfi, mint katona sem visel gallért! No, ez még jobban tetszett a Feketebácsnak. És vallatni kezdé a cimborát, hogy miként lehet katona gallér nélkül? Veres Nyika megmagyarázta, hogy annak a verscsinálónak nem a császár parancsol, hanem Kossuth apánk, aki olyan ember, hogy a hazáról esvén szó, még Rózsa Sándornak is megkegyelmezett és vezérré tette.. . No, hát egy istenes poéta, egy nótacsinálót, magyarok bálványát, hogyne engedne gallér nékül járni?" •» Addig beszéltek a nóták bolondjai, hogy végre kiokoskodták és megegyeztek abban, hogy fölkeresik a nótacsinálót. Nyika úgy biztatta a Fekete, bácsot, hogy élve, vagy halva meg kell keríteni!... De, bezzeg nem tetszett ez a föltétel a Feketebács. ciak. A rettenetes ember feltörte zsíros fekete ingujját és azzal fenyegetődzött, hogy megtapogatná annak az istenteremtette embernek az oldalbordáját, aki bántaná Petőfit, a nótacsinálót! Mert a nóta a föld virágja és aki csinálja az az ég jósága! Petőfi megkerütésére nehezen találták ki a teret. A fődolog az volt, hogy közelébe jussanak. . A Feketebács csupán egy istenes nótát akart tőle hallani. Aztán azt se bánja, ha meghal, hiszen egy rablóval több, vagy kevesebb?!... az nem sokat számít! ... Nagy későre kisütötték a tervet. Úgy határozták, hogy beállanak a honvédtáborba. Az lesz a legkönnyebb hozzáférközés — Hátha nem tesznek ahhoz a csapathoz? — okoskodott a nagyerejű Feketebács... Veres Nyika váltig biztatta, hogy a jelentkezőket odateszik, ahová kívánják! Igaz az is, hogy ha felismernék valamiképpen, hogy ők a rablóvezérek, hát menten kibujtatják, nem csak a honvédmundérből, hanem a bőrükből is!... Így esett, hogy az ország legveszedelmesebb két haramiája beállott a honvédek közé s már a negyedik héten, vagyis a segesvári csata után ,ellopták“ Petőfit, olyan ügyesen, hogy valóban becsületére vált volna a világ összes haramiavezéreinek!... Úgy történt, hogy a két, honvédruhába bujt rabló, mikor Petőfi a kozákok üldözése elől menekült, a Küküllő hidjánál hirtelen megragadták a ló kantárszárát s levezették a folyó széléhez. Gyorsan leszállították lováról, mintha el akarnák rejtetni a kis nádasban és a folyó szélénél kikötött csónak kötelét elvágva, felborították a csónakot a sekély vízben. Majd a felborult csónak alá bújtak, mint valami búvárharang alá, mely csendesen úszott a vízzel lefelé. Mindez oly hirtelen történt, hogy azt senki sem láthatta. De azután sem gyanították, hogy az alatta kis felfordult lélekvesztő halászteknő alatt három ember lehajolva, a vízben térdig járva menekülhet?! ... Amint mélyebb vízhez értek, lábalni kezdtek, azonban nem kellett messzire távozni a hídtól a kanyargó Küküllő medrében. A második fordulónál felemelte a sajka szélét a Feketebács, majd kidugva a fejét , látva, hogy nincs veszély, mert a víz színéig lehajtó füzek eltakarják, beszólt a csónak alá hogy bújjanak ki. A csónakot megakasztották a parti füzek egyikéhez, de felfordítva, miként előbb volt, ők pedig hárman beültek a füzek sötét árnyai alá, a csónak közelébe. És itt is előrevigyázó volt a rabló, mert ha valaki jön, csak viz alá merülnek s a másik pillanatban a felborított csónak alatt haladnak tovább fölfelé, észrevétlen ... Nagy zápor hullott le a segesvári csata vége felé, melytől megáradott a folyó. Szerencsére mégsem ért följebb seholt a váltóknál. Két óráig hallgattak a vízparton, mig teljesen be nem sötétedett. Csupán erre vártak a rablók, mert a további terv már készen volt. Evezőt nem használhattak, mert csobogott. Tehát levágtak két hosszú rudat a parton, mellyel mindenhol a fenekére értek s azokkal lökdösték a sarkát fölfelé. Petőfit megnyugtatták, hogy a helyet jól ismerik, csak kerülőt tesznek de a honvéd tábor felé viszik... Sötét volt, átkozott sötét. Egy óra múlva akadály nélkül érkeztek Héjasfalva elé, hol kikötöttek. De nem mentek fel Keresztúrra, hanem az erkedi erdők szélén betértek egy juhásztanyára. Más ruhákat kértek a juáhsztól. A juhász nem akart adni. Hanem mikor a Feketebács félrehivta és a levegőbe emelte félkezével s a nevét is megsúgta, úgy vacogott a foga szegény juhásznak, mintha a hideg rázná... Talán ki is rázta idejében. Mert azt is tudta, hogyha ez a rabló megharagszik, olyan erős, hogy a szalmafedeles tanyáját fölemeli s rádönti, így csakhamar előkerült két öltöny, mely bő ing s mellényből állott, az alsó ruhán kívül. A harmadikért le keltett, vetkőzni a juhásznak és a honvédmundér került rá cserébe... * A Feketebács óvatos volt itt is. Magával vitte Petőfi tiszti ruháját. Bojárruhában érkeztek vissza az erdő széléhez, hol megkötve három paripa várta őket a Veres Nyika ügyességéből... Hamar tudott lopni a rabló. Lóháton haladtak tovább s úgy fogyasztották el a bojtártól hozott sajtot is. Távozásuk után a juhász hányni kezdte a keresztet magára és reggelig meg sem állott az imádkozás, sál, kereszthányással, úgy meg volt ijedve. De akkor sem merte a faluból látogatásra érkezett feleségének elmondani, hogy kik jártak nála, hanem azt hazudta, hogy a szép asszonyok szele kisértette. Az változtatta át honvéddé ... A menekülők, mire pitymallani kezdett az ég karimája, már benn voltak a Bikában, hol a százados tölgyek tövében pattogó hasábok mellett serényen készült nyárson forgatva a zsiványpecsenye. A rablók azután többé nem is engedték el maguk közül a nótacsinálót. Úgy vigyáztak reá, mint, a szemük világára. Olyan ruhát hoztak neki, amilyent csak kívánt s az eledelét is ezüstedényből ette .. Tehát azért nem tudott soha senki Petőfi haláláról, mert a rablók rejtekhelyéről soha el nem mehetett, de szükséget sem látott haláláig, így beszéli ezt a hoffipródmenti néprege.* * A magyar nép ajkán szálló Petőfi Regéket összegyűjtötte Péterfy Tamás székely író és 1899- ben adta közre először. Bűnügyi zárlat alá vették a Mendelssohnbankház öngyilkos igazgatójának vagyonát Csődeljárás indult a pénzintézet ellen Amsterdam. Gazdasági körökben elterjedt hírek szerint a Mendelsohn és Társa bankház ellen megindították a csődeljárást. A vizsgálat során kitűnt, hogy egész sor holland bank igen jelentős összegeket bocsájtott a Mendelsohn bankház rendelkezésére. A holland sajtó a legnagyobb mértékben elítéli a Mendelsohn bankház működését, amely egész Hollandiában érezteti hatását A branks ház öngyilkossá lett vezérigazgatójának, Naufoefrrt Frigyesnek a vagyonára elrendelték a bűnügyi zárlatot, amelyet a kényszerfelszámolásra kiküldött biztosok hajtanak végre. Az öngyilkos vezérigazgató vagyonát mint ismeretes özvegye örökölte- Az „Aradi Közlöny11 A mint vasárnap közölt XII. forduló rejtvényeivel befejezést nyert az Aradi Közlöny nyári rejtvényderbyje A tegnapig beérkezett megfejtések gondos átvizsgálása és mind a tizenkét forduló megfejtéseinek újabb ellenőrzése után mint a húsvéti derby után is tettük, az egész anyagot egy pártatlan zsűri elé terjesztjük. A zsűri bírálja felül a pályázatokat és a pontszámszerinti sorrendet megállapítva, ítéli oda a verseny díjait, holtverseny esetén pedig sorsolással határozza meg a nyertesek egymásutáni sorrendjét. Nagy és sok időt igénylő ez a munka, mert hetenként kilencszázon felüli megfejtő versengett az elsőségért. Tízezren felüli megfejtés érkezett be tehát a derby tizenkéthetes időtartama alatt, ami példátlan még a sorozat-rejtvényversenyekben is és ez a nagy érdeklődés, ez a végig kitartó versenykedv bizonyítja, hogy nyári rejtvényderbyin érdekes, jó szórakozást nyújtott előfizetőinknek, szívesen foglalkoztak vele és napi gondjaik rengetegében jól esett rejtvényeinkkel nyári rejtvényderbyre lett felüdülniök megpihenniök. örvendünk, hogy ismételten szolgálatára lehettünk olvasóinknak és ez az öröm a jól végzett munkánk aiaalma. Kedves megfejtőinktől most egy kevés türelmet kérünk és az ellenőrzési munkálatok bevégzése után — minden valószínűség szerint szeptember első hetében — közölni fogjuk a verseny eredményét és kiadóhivatalunkban a már szokásos módon a nyertesek, a jó szórakozáson felül, átvehetik pompás ajándékainkat, illetve azok utalványait. A nyári rejtvényderby XII. fordulójában közölt rejtvények helyes megfejtései a következők: KERESZT REJTVÉNY: Révész Béla BETŰREJTVÉNYEK: Kicsi a bors de erős. Tanúkihallgatásra nem kerül ma sor, hanem holnapután. A NYERT ÍRÓ NEVE: Molnár Ferenc. Ez utóbbi helyes megfejtését 10 ponttal értékeljük.