Athenaeum, 1874/5. kötet

1874-03-26 / 13. szám

II. évfolyam. Előfizetési ár: 13. SZ. Szerkesztői lakíás: félévre 6 ft. negyedévre 3 ft. Budavár uri­ utca 42. sz. V. kötet. ATHENAEUM. TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI HETILAP. BUDAPEST, 1874. MÁRCIUS 26. Előfizetési fölhívás az ATHENAEUM 1874. ápril.júniusi negyedévi folyamára. Ez évi április 1-jével az Athenaeum hatodik kötetét kezdi meg. Ama szíves támogatás, melyben lapunkat a közön­ség és az írói világ részesíti, fölbátorít az ígéretre, hogy mindig jobbat és jobbat fogunk nyújtani. Célunk : a közélet min­den jelentősebb mozzanatáról lelkiisme­retes gonddal számolni be. Szépirodalmi közleményeink bő sora, valamint a ko­molyabb cikkek nagy része irodalmunk legkiválóbb munkásai tollából kerül. Tar­talomjegyzékünkre utalva azokat, kik bő­vebb felvilágosítást óhajtanak, kérjük az Athenaeum minden barátját, hogy lapun­kat ismerősei körében terjeszteni szí­veskedjék. Előfizetési feltételek: Három negyedévre (ápril—dec.) . . 9 frt. Félévre (ápril—szept.)..........................6 frt. Negyedévre (april—jun.).....................3 frt. Az előfizetési pénzek, legcélszerűb­ben postai utalványokon, az Athenaeum kiadó­ hivatalába (Pest, ferenciek tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, március 15-én. Az Athenaeum szerkesztősége és kiadó-hivatala. Athenaeum 13. sz. AZ ÚJ MINISZTÉRIUM.H­abemus pápám ! Az árvaság állapota, melyben a magyar kormányrúd két álló hétig sintődött, valah­ára véget ért. Ennyi is elég, hogy, ha nem is örömmel, de a politikai erkölcs bizonyos megelé­gedésével regisztráljuk e hírt. Mert van talán valami kis tragikomikus oldala is, de mindenesetre túlnyomó a szégyen, midőn egy szabad, parlamentáris ország­ban, hol az alkotmány épen áll s a po­litikai lét viszonyai egészben véve­­még normálisok, egyszerre beteljesedik a népdal és bízvást énekelhetjük: — »Már minálunk verbuválnak kötéllel« .... minisztert. Ennek, a­mint hogy véget kellett érnie, úgy ismétlődnie sem sza­bad egyhamar. Az erkölcsi vereséget, melyet ily tény magában foglal, kihever­jük egyszer, de ismétlése a vég kezde­tét jelezné. A fordulat, melyet ilyetén rekrimi­­náló, tagadólagos dicsérettel üdvözlünk, az ország szerencséjére, sokkal kedve­zőbb, örvendetesebb eredményt is mutat fel. Örvendetesebbet, mint a­milyent a hét elején még joggal remélhetni véltünk, mikor politikánk láthatára oly igen el­borult, az ország reménye épp oly hirte­len meghiúsult, a­mint felvillant, és va­lami sivár hitetlenség kezde mindnyá­junkat elfogni az alkotmányos, nyeresé­ges kibontakozás lehetősége iránt. A balközéppel való egyezés szétfoszlott, mint egy balos illúziója; a magyar politika jö­vőjének embere, báró Sennyey még in­kább elvonult tartózkodása megközelít­hetetlen odvába, — dans l’ombre de l’in­­connu. — gróf Lónyay lehetetlen. 25

Next