Athenaeum, 1837/1. félév

1837-03-26 / 25. szám

A’ nyúgoti emb­er ellenben egészen a’ nemzeté; első helyen polgári kötelességei állanak, aztán jenek a’család irántiak, mert a’ család van az ország’ érdekében állapít­va , nem pedig az ország a’ családéban. A’ keleti ember előtt a’ szépség becse­sebb , mint a’ lélek és elme; becsesbek a’ természet’ egyszerű éhleletei, mint a’ művé­szet’ és polgárisodás’ csoda munkái. Ő által engedi magát a’ gyönyörnek olly mértékben, hogy miatta elhagyja a’ munkálkodást, mely­­lyet végbe vihetne. Szereti a’ nyugalmat, ’s retteg azt fáradsággal szerzeni; ő a’ jelen órát érdeli ’s nem örömest emlékezik a’ jö­vendőre , mert gyűlöli azon előrelátást, melly a’ szerencsétlenséget már a’ távolban sejti. Neki határtalan bizodalma van a’ gondvise­lés’ jóságában, ’s nem hisz az ember’ ügyes­ségében, melly a’ fenyegető veszélyt elhá­rítani iparkodik. Szóval, előtte becsesebb az a’mi van, annál a’ mi leend. Ezen egy­kedvűség azonban csak addig tart, meddig az emberi természet ’s az élet’ szükségei nem támadnak fel ellene. Szükség’ esetében ő tud dolgozni,cselekedni, előre látni, küz­deni , ’s ekkor kicsapongó a’ maga cselek­vőségében, valamint nyugalmában az volt. Szükségtől hajtva , vagy kedvező körül­mények által izgatva, kevés nap alatt töb­bet végez, mint az előrelátó ’s a’ maga czél­­jait kiszámoló ember hosszú idő alatt. A’ke­leti nyugtalanul óhajt a’ maga békés álla­potába visszatérhetni, valamint késedelmezö attól megváltóban. Ezen hajlandóság, egyik túlzásból a’ másikba sebesen átmenni, min­denek által bizonyíttatik, kik napkeletet ta­nulmányi tárgygyá tették. Bebizonyodik ez azon sebességből, mellyel ott ütközetek ’s hódítások nyeretnek ’s elveszíttetnek; or­szágok támadnak és enyésznek. Ennek elő­mozdítására maga az ország is, mellyben különböző elemek olly közel fekszenek egy­máshoz , eszközül szolgál. Mérhetetlen sí­kok mellett magas hegyek fekszenek, vizet­­len puszták és sivatagok mellett nagy fo­lyamok , szinte így :Aegyptus’ és India’ moz­dulatlan és békés népei között az arab és ta­tár vándorló és harczoló fajok; ’s a’ chinai tudósok’ értelmes hierarchiája mellett, a’ hin­­dusztáni megfeneklett néposztályok. Csak midőn ezen ellenkező elemek egymással é­­rintésbe jöttek, győzött a’ nyugalom’ elve a’ mozgás’elvén, mint például a’ nomád­ né­­pek , kik Chinát, Aegyptust, Indiát meghó­­díták, később a’ meghódoltakkal egygyé lettek. Ezen hajlandóságból a’ hirtelen vál­tozásokhoz következik, hogy keleten a’ tár­sasági előh­aladások heves lökődések­ és ug­rálásokkal történnek, mellyek közt nagy hé­zagok maradnak , az alatt míg nyúgoton csendesen, de szakadatlanul m­egyen előre a’ művelődés. Mi nagy különbség van, pél­dául , a’ kereszténység és islamismus’ terjesz­tésének tartósságában! — A’ nyúgoti ellenben az értelemnek ad elsőséget a’ szépség felett. A’ cselekvés és fáradság’ dicsősége az ő szemeiben felül múl­ja az elv’ édességét és nyúgalom’ kecseit. Örömest tekint a’ jövendőbe, hogy a’ ked­vetlen eseteket elhárítsa; kimeríthetetlen a’ számolásban és egybefüggesztésben; ő sem­mit sem bíz a’ sorsra, mit megfontolás és előrelátás által maga megnyerhet ; hiszi, hogy neki isten az észben egy második gondviselést adott, ’s az ő fő jelmondata tégy magad ’s úgy isten is fog czéljaidban segélni. Ezen különbözésekben, gondolkodás,ér­zés és cselekvés’ tekintetében, melly az em­beri nem’ ezen két nagy osztályát bélyegzi, egyiknek a’ másik feletti elsőségét megha­tározni igen nehéz ; mert ellenkezők ugyan egymással, de természetünkben alapodott lé­nyeges tulajdonok, mellyek csak kölcsönö­sen tökéletesíthetik magokat. A’testi és szellemi élet, a’ szépség és értelem, születés és nevelés, család és haza, emésztés és termesztés, élemény és munka, ’s minden nevezetei az emberi dualismusnak, úgy egymásba vannak fűződve, hogy egyik a’ másiknak föltétele, ’s egyik sem mivel­­heti és tökéletesítheti magát alkalmasan a’ másik nélkül? Napoleon a’ táboriban és fő hadi szállásán. Vége. Azon személyek közt, kik a’ fő hadi szálláson a’ császár’ közelében voltak, a’ wag­­rámi h­erczeg, a’ hadsereg’ táborfőnöke, bírt legnagyobb előjogokkal. Noha már meg­lehetős ék­es és gyakori lábköszvény-roha­­moknak kitéve, még is rendkívül munkás

Next