Athenaeum, 1837/1. félév

1837-03-26 / 25. szám

H­EGO ^3 ^ Oák Tudományok,’ és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHERBE, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. Isest. Martins’ 33-ban, 183?. 3». szám. 'l­as ta­s»in : Kelet és nyúgot (&z..ki.), 193­1. — Napoleon a’ táborban és fő hadi szállásán (M.S.), 194­1. — Az igazság’ könyve, keleti rege. Francziából (C....) 196­1. — Könyörűlet (Sz­enczy Imre.) 199­1. Ha az emberi léleknek egyes vonásait a* históriának egészében nyomozzuk , tapasztalni fogjuk, hogy az emberek különösen , és a* nemzetek közönségesen, minden elhajlások és különzéseik mellett is, mindég és mindenütt ugyanazon körben forognak. Miölcs em • Mietet és nyűgöt. *) Föl­üinknek két nevezetes része van, kele­ti és nyúgoti, ’s mindkettő egy­ egy uralko­dó vallással bír: a’ kereszténységgel ’s az islaiuismussal; mindkettőnek van külön né­pe ’s fővárosa, melly a’ maga h­emisphaeriu­­mának képviselője gyanánt nézethetik: Fran­­cziaország t­­i Parissal nyúgotnak, Török­ország Konstantinápolyijai keletnek képvi­selője. Alapvonásokban a’ keletiek a’ nyú­­gotiakh­oz hasonlítanak, csak egyes charac­­terbeli pontokban térnek el egymástól; de ezen egyes­­pontokat ismerni fontos dolog, mert belőlök lehet a’ történeteket és insti­­tutiókat, erkölcsöket és törvényeket, mely­­lyek a’ két népet megkülönböztetik, felvilá­gosítani. Keleten anyagi élet uralkodik, nyúgo­­ton szellemi. Az egyik pantheismust mutat, másik antropomorphismust. Amaz fátumot hiszen n emez értő lények’ akarati szabadsá­gát a’ magok’ cselekedeteikben. Az első lé­nyegesen continentalis, a’ másik lényegesen tengeri. Keleten az ember’ állapotja szüle­téséből ered, nyugoton műveltségéből. Ke­let a’ maga lakosait családokra és osztály’­­zatokra küttünzi; a’ nyúgoti vallás minden embert egyenlőnek állít isten előtt, ’s ezen vallási egyenlőségből polgári egyenlőség származik, melly az alkotmányos charták­ban vagyon feljegyezve. Minden hagyo­mányok’ bizonyítása szerint kelet volt az em­beriség’ bölcsője, de nyűgöt nevelte őt fel. A’keleti ember mindenek felett családjához szít, őt leginkább ősei’ dicsősége és mara­dékai’ jólléte érdeklik. Az ország neki sok családok’ egyesülete, mellyekből egy rész parancsol, a’ másik engedelmeskedik. Az ország a’ családok miatt van, nem pedig vi­szont. Az uralkodó a’családatya, kinek ha­talma mindenekre kiterjed , a’ mennyiben minden egyes családfejnök’ személyes jogai­val egyeztethető. Valamint ennek kezében van egész polgári és vallási uralkodás a’ma­ga családja felett, úgy tükrözi az magát visz­­sza nagyban az ország’ uralkodójára nézve. 25 •) XV. Urquhartnak , Konstantinápolyban követség­­titd­­no­­nak, illy cziviű igen érdekes munkájából­­ ,,La Turcjuie , ses re­­ sources , son organisation municipale, son commerce, sui­­v$« de considerations sur 1’ état du commcrco anglais dans la Iz-.'vaaL“ stb.

Next