Athenaeum, 1837/2. félév
1837-11-19 / 41. szám
ti tány ÉVM Tudományok* és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: RAJZA. Második félév. Pest, november* 199137. 41. szám. Tartalom: Nőnembeliek’ neveltetésének nagy befolyásáról a’ férfiak’ erkölcsi és izlési miveltségére. Folytatás. (Hetényi János), 641. sz. — A’ mobilok’ gyöngye. Vége. (Jósika Miklós), 651. sz. Mit veszte a’ föld* durva gyermeke, Hogy a’ teremtő* legbecsesb alakját, Kinek kezébe szívünk adva van. Játéka* kénye* rabjává alázta! Berzsenyi. Nö nembéli ele* neveltetésének nagy befolyásáról a’ férfiak’ erkölcsi és izlési miveltségére. (Folytatás.) Hogy ennek igaz volta felől annál jobban meggyőződjünk, lássuk most már azon két egymással ellenkező, — barbár és gyöngéd, — módszert, mellyel a’ durva és mivelt nemzetek éltek eleitől fogva a’ nőnem’ nevelésében, és azon hibák ’s gyengeségek, megorvoslásában, mellyekröl imént szólottunk. Különszerít nézetek különszent nevelési elveket szülnek. Keletnek kezdettől fogva mai napig hibás fogalma volt a’ nőnemről; ugyan azért ezt nevelő rendszere is fonák, barbar és embertelen. Ez úgy tekintette a’ némbereket mindenkor mint a’ férfiak’ házi első szolgálóit, gyönyörvágyaik’ puszta kielégítőit, kiket, mivel sokkal tökéletlenebbek a’ férfiaknál, emberjogaiból is bátran ki lehet vetkeztetni, és nekik a’ legfékezőbb nevelést kell adni, hogy a’ kitűzött czélra annál alkalmatosbak legyenek. Mint büntette ’s bünteti meg a’ hatalmas természet ezen zsarnokságot, a’ férfiaknak épen ebből ’s nem másból keletkező erkölcsi durvasága, lelketlensége, rész ízlése által, arról azután teszünk említést, midőn e’ fonák nevelést kissé részletesebben előadjuk. Az említett embertelen elvből és nézetből származott a’ soknejüség, melly nem egyéb, mint a’ nőnem’ jogainak nyilvános eltapodása. Hogy erről némi fogalmunk lehessen, illő tudni, hogy nem csak Salamon királynak volt — I. kir. XI. v. 3. — hétszáz felesége ’s három száz ágyasa; hanem ezen vad szokás keleten ’s másutt is mai napig teljes divatban van, ’s nem ritkán találnak utazók ollyan háremeket, mellyekben több ezer nő szolgál egy kényúr’ akaratjának ; például, Marokkóban a’ császárnak volt nem rég nyolcz ezer; Widai szerecsen királynak öt ezer; déli Ázsiában a’ fejedelmeknek több száz nőik ’s ágyasaik; melly szokást követik aztán a’ főbb rendűek is, a’ mint értékük ’s ízlésük sugallja és engedi. Ezen különös tünemény’ okait sok bölcsek igyekeztek felvilágítni. Montesquieu abból magyarázta ki ezen terhetlenséget, hogy meleg tartományokban több leány mint férfi gyermek születik, de hogy ez nem igaz, azt már most tudjuk. Niebuhr felvilágosított itt 41