Athenaeum, 1837/2. félév

1837-11-19 / 41. szám

ti tá­ny É­V­M Tudományok* és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: RAJZA. Második félév. Pest, november* 199­1­37. 41. szám. Tartalom: Nőnembeliek’ neveltetésének nagy befolyásáról a’ férfiak’ erkölcsi és izlési miveltségére. Foly­tatás. (Hetényi János), 641. sz. — A’ mobilok’ gyöngye. Vége. (Jósika Miklós), 651. sz. Mit veszte a’ föld* durva gyermeke, Hogy a’ teremtő* legbecsesb alakját, Kinek kezébe szívünk adva van. Játéka* kénye* rabjává alázta! Berzsenyi. N­ö n­e­mb­éli ele* neveltetésének nagy befolyásáról a’ férfiak’ erkölcsi és izlési miveltségére. (Folytatás.) Hogy ennek igaz volta felől annál jobban meggyőződjünk, lássuk most már azon két egy­mással ellenkező, — barbár és gyöngéd, — módszert, mellyel a’ durva és mivelt nemzetek éltek eleitől fogva a’ nőnem’ nevelésében, és azon hibák ’s gyengeségek, megorvoslásában, mellyekröl imént szólottunk. Kü­lönszerít né­zetek kü­lönszen­t nevelési elveket szülnek. Ke­letnek kezdettől fogva mai napig hibás fogal­ma volt a’ nőnemről; ugyan azért ezt nevelő rendszere is fonák, barbar és embertelen. Ez úgy tekintette a’ némbereket mindenkor mint a’ férfiak’ házi első szolgálóit, gyönyörvá­gyaik’ puszta kielégítőit, kiket, mivel sokkal tökéletlenebbek a’ férfiaknál, emberjogaiból is bátran ki lehet vetkeztetni, és nekik a’ legfé­­kezőbb nevelést kell adni, hogy a’ kitűzött czélra annál alkalmatosbak legyenek. Mint büntette ’s bünteti meg a’ hatalmas természet ezen zsarnokságot, a’ férfiaknak épen ebből ’s nem másból keletkező erkölcsi durvasága, lel­­ketlensége, rész ízlése által, arról azután te­szünk említést, midőn e’ fonák nevelést kissé részletesebben előadjuk. Az említett embertelen elvből és nézetből származott a’ soknejüség, melly nem egyéb, mint a’ nőnem’ jogainak nyilván­os eltapodá­­sa. Hogy erről némi fogalmunk lehessen, illő tudni, hogy nem csak Salamon királynak volt — I. kir. XI. v. 3. — hétszáz felesége ’s há­rom száz ágyasa; hanem ezen vad szokás keleten ’s másutt is mai napig teljes divatban van, ’s nem ritkán találnak utazók ollyan há­remeket, mellyekben több ezer nő szolgál egy kényúr’ akaratjának ; például, Marokkóban a’ császárnak volt nem rég nyolcz ezer; Widai szerecsen királynak öt ezer; déli Ázsiában a’ fejedelmeknek több száz nőik ’s ágyasaik; melly szokást követik aztán a’ főbb rendűek is, a’ mint értékük ’s ízlésük sugallja és en­gedi. Ezen különös tünemény’ okait sok böl­csek igyekeztek felvilágítni. Montesquieu abból magyarázta ki ezen terhetlenséget, hogy meleg tartományokban több leány mint férfi gyermek születik, de hogy ez nem igaz, azt már most tudjuk. Niebuhr felvilágosított itt 41

Next