Athenaeum, 1838/1. félév
1838-01-14 / 4. szám
arff sa s ua 030 m. TUDOMÁNYOK.’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TARA. • Kiadó szerkesztők: SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. — .MÁSODIK ÉV. "BV— Első félév. Pest, januárius* H. 1838. 41. szám. Tartalom: A’ táv- és látcsők’ rövis történetei. Vége: Gáty. — Az elmaradók (Vörösmarty). — A’ két bramin (Vajda). — Magyar játékszíni krónika. (V. és S. F.) A' táv- és látcsők' rövid történetei a’ jelenkorig. (Vége.) MÁSODIK IDŐSZAK. Csakhamar a’ látcsövek’ feltalálása után használtattak ezek a’ csillagászatban . Galilaei ezekkel találta fel az előtt láthatlan hegyeit , és völgyeit a’ holdnak, a’ Jupiter’ holdjait, Saturnusnak csodás formáját, és gyűrűjét, a’ Nap’ foltjait, Venus’ fogyatkozást, melly találmányiért a’ velenczei köztársaság öt fizetésének háromszorozásával a’florenczi Cozmus pedig 1000 aranynyal jutalmazá, még is végre a’ butaság ’s kajánság’ kezébe esvén, hittagadó vétekbe keverve, 2 évi fogsága alatt a’ vak öreg tümlöczben halt meg életének 78dik évében. A’ szerencsés fölfedezések’ biztató szelleme meglepé a’ világ’ nagyait is. A’ portugáli király, János, ’s szinte a’ római pápa is nagyszerű távcsők’ készítésére nem megvető pénzt fordítanak Campagni, Biancini, ’s la Hire csillagászok’ felvigyázása alatt, mellyek kisebb, ’s nagyobb szerencsével estek ki. De még mindig tetemes akadályokat kénytelenek valának tapasztalni a’ hosszú csők’ homályossága, ’s különösen a’ színek’ játszása miatt. Tudjuk ugyanis, hogy a’ lencsék a’ sugárokat megosztván, szivárvány-színeket játszanak, mellyek a’ tiszta látást gátolják. Hosszú évek’ lefolyása alatt még reményök sem volt a’ csillagászoknak, hogy valaha e’ nehézségen segíteni lehessen, mig Euler Lénárd mathematicus elő nem állana,ki az emberi szem’ alkotásából , mellyben hasonló lencse létezik, minő a’ domború üveg-lencse, vitatni kezdé, hogyha az emberi szem a’ sugárokat meg nem osztja , ’s szint a’ tárgyak nem játszanak, lehetőnek kell olly üveg-lencse készítésének lenni, melly szintúgy ne játszék színeket, mint az emberi szem, ha t. i. a’ tárgylencse kétfelé osztatván, közé különféle természetű folyósággal vagy vízzel töltetik, mint az emberi szem; ki is adá felszámolásit 1747ben olly látcsöhöz, melly acromaticus (színtelen) táv cső leend, holott a’ csőbe zárandó higsághoz vizet vétetni javasla. Meg is próbálá ezt Dolland angol leghíresebb művész, de első próbája szerencsétlenül itte ki. Ez alatt a’