Athenaeum, 1838/2. félév

1838-07-15 / 5. szám

iszonyú ’s bogrokra szakadozott Capac-Urcu hegy, melly a’ spanyoloktól El Altar nevet kapott ’s a’ benszű­löttek’ állítása szerint haj­dan magasabb volt a’ Chimborazónál, de hir­telen összeomlott, miután a’ vulkán több évig munkás volt benne. Riobamba Nuevát nem kell a’ régi Riobambával felcserélni, melly utolsó város az 1797 (4dik februári) nagy föld­indulás által egészen eltemettetett, ’s ekkor néhány perez alatt 43,000 ember veszett el. — A’ tápiai síkon voltunk, mellyről jun. 22dikén a’ Chimborazó felé indultunk, már is 8898 lábbal a’ tenger’ tükre fölött. Lassanként e­­melkedénk a’ hegy’ tövéig a’ Calpi nevű in­dus faluhoz, hol éjszakázni akaránk. A’ sík szegénydeden van benőve cactusokkal és sc­hin­us molle-vel, melly utolsó fa a’ gyász-fűzhöz hasonlít. Ezerekből álló csíkos láma-csordák keresik itt sovány élelmüket. Igen közel Calpihoz, Licantól éjszaknyu­­gota, fekszik a’ meztelen magas síkon egy kis elmagánzott halom, a’ fekete hegy, Yana Urcu, melly név nem a’ franczia aca­­demiától adaték ugyan neki, de földismere­ti tekintetben figyelmet érdemel. A’ halom dolny­ra fekszik a’ Chimborazó tél, nem egé­szen 3 mérföldnyire ’s attól csak a’ lusiai ma­gas sik által van elválasztva. Ila benne nem a’ Chimborazo’ oldal­ kitörését akarjuk is megis­merni , a’ teke’ eredetét mégis földalatti erő­szaknak kell tulajdonítani, melly ezen hegy alatt évezredek óta hasztalanul iparkodott az előtörésre. A’ Yana Urcu összefüggő magas­ságot képez a’ Raguangachi éjszaki halom­mal, lópatkó idomban; a’ hajláskeletre nyílt. Ezen patkó’közepén van hihetőleg azon pont, mellyből a’ fekete salak kivetteték, melly most itten szerte h­everész. Egy töltsér-idomú 120 lábnyi mély behorpadást is leltünk itt, mellynek közepében egy, a’ mélység’ szélét fel nem ütő halom áll. Yana Urcu hihetőleg az öreg töltsér-szél’ déli tetőző pontját jegye­zi, melly legfittebb 400 lábra emelkedik Calpi fölött. — A’ benszü­löttek’ mondái ’s azon a kézirat szerint, mellyet a’ licani kazike vagy apu birt, a’ Yana Urcu’ vulkános kitörése közvetlenül követé Inca Tupa Yupangui’ halálát ’s így a’ 15dik század’ közepére esik. A’ monda így szól: egy tűzgolyó, sőt csillag esett le az ég­ből ’s meggyújtá a’ hegyet. Hasonló mondák léteznek a’ mexikói törzsököknél is, mellyek az aerolithok hullását kapcsolatba hozzák a’ vulkán-kitörésekkel. A’ Yana Urcu’ keleti oldalán , mintegy a’ halom’ tövénél Lican felé egy kiálló sziklát mutattak a’ benszü­löttek, mellyben bányame­neteihez hasonló nyílás van. Itt és 10 lábnyi távolságban, léghuzamtól kisért földalatti zajt hallani. De a’ léghuzam gyengébb, minthogy a’ zajt neki tulajdoníthatnánk. A’ zaj inkább földalatti folyótól származik, melly nagy mély­ségbe zuhanván le, levegő mozgást okoz. A’ calpit lelkész, egy szerzetes, hasonló véle­ményben lévén, a’menetet tovább ásatá, de sükeretlenül, mert a’ szikla megtörhetlen ke­mény volt. Vizet szándékozott faluja’ számára kapni. A’ Chimborazo szörnyű hótömegeinek daczára is olly kevés és csekély csermelye­ket bocsát le a’ sikmagasra, hogy akaratunk’ ellenére is azon véleményre jutunk, hogy vi­zeinek nagyobb része belsejébe foly alá. Calpi faluban is nagy zörgés hallatszék az előtt egy pinczételen házban. Az 1797ki nagy földindu­lás előtt délnyugotra a’ falutól egy csermely buggyant ki, ’s az indusok’ nagy részétől a’Vana Urcu alatt folyó víz’ egy részének tartalék. Azon földrengés óta ismét eltűnt ezen cser­mely. Az éjszakát Calpiban töltvén el, melly az én légsulymérői vizsgálataim szerint 9720 lábbal fekszik a’ tenger fölött, 23dikán reg­gel a’ tulajdonképi felmászáshoz látánk a’ Chimborazóra. A’ ddk. oldalról próbáltunk felhágni a’ hegyre ’s a’ kalauzul» indusok, kik közül azonban csak kevés jutott még va­laha az örök hó’ határáig fel, ezen pontnak adák az elsőséget. A’ Chimborazót nagy sí­koktól körü­lvettnek találtuk, mellyek fokon­ként követék egymást. Az első fok 10200 ’s a’ másik 11,700 lábnyi magas, — ’s illy mó­don ezen fűvel benőtt síkok’ magassága megegyez a’ Pyrenaeok legmagasb csúcsával (Nebhon-nal) ’s a’ teneriffai Pic’ ormával. Ezen síkok’ tökéletes horizontál fekvéséből köny­­nyen okoskodhatni az itt hosszasan állt vízre. Az utas azt véli, hogy tó’ fenekét látja. A’ schweitzi havasok’ hajladékain látni néhol illy egymásra fokonként következő apró síkságo­kat, mellyek, mint a’ havasi tavak’ kiürített medenczéi, keskeny, nyílt utakkal fü­g­genek egybe. A’ Chimborazo’ környéken lévő tág fásikok, valamint az Andesek’ magasán levő többiek is annyira egyhangúak, hogy a’ poly-

Next