Athenaeum, 1838/2. félév
1838-07-15 / 5. szám
iszonyú ’s bogrokra szakadozott Capac-Urcu hegy, melly a’ spanyoloktól El Altar nevet kapott ’s a’ benszűlöttek’ állítása szerint hajdan magasabb volt a’ Chimborazónál, de hirtelen összeomlott, miután a’ vulkán több évig munkás volt benne. Riobamba Nuevát nem kell a’ régi Riobambával felcserélni, melly utolsó város az 1797 (4dik februári) nagy földindulás által egészen eltemettetett, ’s ekkor néhány perez alatt 43,000 ember veszett el. — A’ tápiai síkon voltunk, mellyről jun. 22dikén a’ Chimborazó felé indultunk, már is 8898 lábbal a’ tenger’ tükre fölött. Lassanként emelkedénk a’ hegy’ tövéig a’ Calpi nevű indus faluhoz, hol éjszakázni akaránk. A’ sík szegénydeden van benőve cactusokkal és schinus molle-vel, melly utolsó fa a’ gyász-fűzhöz hasonlít. Ezerekből álló csíkos láma-csordák keresik itt sovány élelmüket. Igen közel Calpihoz, Licantól éjszaknyugota, fekszik a’ meztelen magas síkon egy kis elmagánzott halom, a’ fekete hegy, Yana Urcu, melly név nem a’ franczia academiától adaték ugyan neki, de földismereti tekintetben figyelmet érdemel. A’ halom dolnyra fekszik a’ Chimborazó tél, nem egészen 3 mérföldnyire ’s attól csak a’ lusiai magas sik által van elválasztva. Ila benne nem a’ Chimborazo’ oldal kitörését akarjuk is megismerni , a’ teke’ eredetét mégis földalatti erőszaknak kell tulajdonítani, melly ezen hegy alatt évezredek óta hasztalanul iparkodott az előtörésre. A’ Yana Urcu összefüggő magasságot képez a’ Raguangachi éjszaki halommal, lópatkó idomban; a’ hajláskeletre nyílt. Ezen patkó’közepén van hihetőleg azon pont, mellyből a’ fekete salak kivetteték, melly most itten szerte heverész. Egy töltsér-idomú 120 lábnyi mély behorpadást is leltünk itt, mellynek közepében egy, a’ mélység’ szélét fel nem ütő halom áll. Yana Urcu hihetőleg az öreg töltsér-szél’ déli tetőző pontját jegyezi, melly legfittebb 400 lábra emelkedik Calpi fölött. — A’ benszülöttek’ mondái ’s azon a kézirat szerint, mellyet a’ licani kazike vagy apu birt, a’ Yana Urcu’ vulkános kitörése közvetlenül követé Inca Tupa Yupangui’ halálát ’s így a’ 15dik század’ közepére esik. A’ monda így szól: egy tűzgolyó, sőt csillag esett le az égből ’s meggyújtá a’ hegyet. Hasonló mondák léteznek a’ mexikói törzsököknél is, mellyek az aerolithok hullását kapcsolatba hozzák a’ vulkán-kitörésekkel. A’ Yana Urcu’ keleti oldalán , mintegy a’ halom’ tövénél Lican felé egy kiálló sziklát mutattak a’ benszülöttek, mellyben bányameneteihez hasonló nyílás van. Itt és 10 lábnyi távolságban, léghuzamtól kisért földalatti zajt hallani. De a’ léghuzam gyengébb, minthogy a’ zajt neki tulajdoníthatnánk. A’ zaj inkább földalatti folyótól származik, melly nagy mélységbe zuhanván le, levegő mozgást okoz. A’ calpit lelkész, egy szerzetes, hasonló véleményben lévén, a’menetet tovább ásatá, de sükeretlenül, mert a’ szikla megtörhetlen kemény volt. Vizet szándékozott faluja’ számára kapni. A’ Chimborazo szörnyű hótömegeinek daczára is olly kevés és csekély csermelyeket bocsát le a’ sikmagasra, hogy akaratunk’ ellenére is azon véleményre jutunk, hogy vizeinek nagyobb része belsejébe foly alá. Calpi faluban is nagy zörgés hallatszék az előtt egy pinczételen házban. Az 1797ki nagy földindulás előtt délnyugotra a’ falutól egy csermely buggyant ki, ’s az indusok’ nagy részétől a’Vana Urcu alatt folyó víz’ egy részének tartalék. Azon földrengés óta ismét eltűnt ezen csermely. Az éjszakát Calpiban töltvén el, melly az én légsulymérői vizsgálataim szerint 9720 lábbal fekszik a’ tenger fölött, 23dikán reggel a’ tulajdonképi felmászáshoz látánk a’ Chimborazóra. A’ ddk. oldalról próbáltunk felhágni a’ hegyre ’s a’ kalauzul» indusok, kik közül azonban csak kevés jutott még valaha az örök hó’ határáig fel, ezen pontnak adák az elsőséget. A’ Chimborazót nagy síkoktól körülvettnek találtuk, mellyek fokonként követék egymást. Az első fok 10200 ’s a’ másik 11,700 lábnyi magas, — ’s illy módon ezen fűvel benőtt síkok’ magassága megegyez a’ Pyrenaeok legmagasb csúcsával (Nebhon-nal) ’s a’ teneriffai Pic’ ormával. Ezen síkok’ tökéletes horizontál fekvéséből könynyen okoskodhatni az itt hosszasan állt vízre. Az utas azt véli, hogy tó’ fenekét látja. A’ schweitzi havasok’ hajladékain látni néhol illy egymásra fokonként következő apró síkságokat, mellyek, mint a’ havasi tavak’ kiürített medenczéi, keskeny, nyílt utakkal függenek egybe. A’ Chimborazo’ környéken lévő tág fásikok, valamint az Andesek’ magasán levő többiek is annyira egyhangúak, hogy a’ poly-