Athenaeum, 1838/2. félév
1838-07-15 / 5. szám
Gol S TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: scheret, Vörösmarty, szerkesztő társ. RAJZA. ■ ' —mXsodie. ÉV 3LIII Második félév. Pest« 1111 . u O II. 1838. S. szára. Tartalom. Két fölmeneteli próba a’ Chimborazóra, Humboldtér. '■— Bodó (Erdélyi János). — Jessy. Angol novella (N—y Ignácz). — Magyar játékszíni krónika (V. és S. F.). — Egyveleg. Két fülmeneteli próba a* Chimborasóra. *J A’két szárazföld’ legmagasb oromcsúcsai, — az ó világban a’ Dhawalagiri (fehér hegy) ’s a’ Jawalir , az újban a’ Sorata ’s Illimani mindeddig emberektől el nem érhetők voltak. A’ föld’ legmagasb elért pontja déli Amerikában van a’ Chimborazo’ délkeleti oldalán. Itt az utazók majd 18,500 lábat értek el, ugyanis 1802 ki júniusban 3016 ölet és 1831 ki decemberben 3080 ölet a’ tenger’ tükre fölött. És így az andesi hegylánczon 2720 párisi lábbal a’Montblanc’ csúcsánál magasabban létettek légsúlymérői vizsgálatok. A’ Montblanc’ magassága a’ Cordillerákéhoz képest olly csekély, hogy ez utóbbiakban sok igen járt út is jóval magasabban fekszik, sőt Potosí nagy város’ magasb része csak 323 öllel fekszik alább a’ Montblanc’ fő csúcsánál. Szükségesnek tartom ezen számadatokat előre bocsátani, hogy a’ képzeletnek bizonyos összehasonlítási pontokat szolgáljanak. Junius’ 22. 1799 a’ teneriffai csúcs’ tültsérében voltam. Három év múlva majdnem azon napon (jun. 23. 1802) 6700 lábbal magasabb ponthoz jutottam a’ Chimborazo’ ormán. Sokáig tartózkodván Quito’ magas síkján, melly a’ föld’ legcsodálatosb és festőibb tájéka , annak eredénk, a’ loxai chiinafás erdők felé, az Amazon folyam’ felső részének, nyugotra a’ híres szorostól (Poncho de Manseriche) ’s a’ déli tenger perui partja’ hosszában fekvő homoksivatagon által Limába, hol nov. 9. 1802 Mercurius’ átmenetelét akarták vizsgálni. Egy rajtkövekkel fedett síkon, hol (az 1797. febr. 4diki iszonyú földrengés után) Riobamba új várost kezdek építeni, néhány napig érdektük a’ Chimborazo’ harang és kapidamu csúcsának nézését. A’ legszebb időnk volt, ’s ez igen kedvezett a’ trigonometriai észrevételeknek. Egy nagy távcső’ segedelmével pontosan megtekintek a’ hegy’ még 1570 ölnyire eső hófödelét, ’s több kiemelkedést vettünk észre, mellyek terméketlen fekete szalagként emelkedtek ki, a’ csúcs felé összefutottak, reményt adva, hogy az örök hó’ hazájában szilárd alapúi szolgálandanak lábainknak. Riobamba Nuevából látható az *) Kivonat Humboldt Sándornak még ki nem adott kéziratából, mellyet ő az „Edinburgh Philosophical Journal“ban közlött.