Athenaeum, 1838/2. félév

1838-07-15 / 5. szám

Gol S TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: scheret, Vörösmarty, szerkesztő társ. RAJZA. ■ ' —mXsodie. ÉV 3LIII Második félév. Pest« 1111 . u O II. 1838. S. szára. Tartalom. Két fölmeneteli próba a’ Chimborazóra, Humboldtér. '■— Bodó (Erdélyi János). — Jessy. An­gol novella (N—y Ignácz). — Magyar játékszíni krónika (V. és S. F.). — Egyveleg. Két fü­lmeneteli próba a* Chimbo­­rasóra. *J A’két szárazföld’ legmagasb orom­csúcsai, — az ó világban a’ Dhawalagiri (fehér hegy) ’s a’ Jawal­ir , az újban a’ Sorata ’s Illimani mindeddig emberektől el nem érhetők voltak. A’ föld’ legmagasb elért pontja déli Ameriká­ban van a’ Chimborazo’ délkeleti oldalán. Itt az utazók majd 18,500 lábat értek el, ugyanis 1802 ki júniusban 3016 ölet és 1831 ki de­cemberben 3080 ölet a’ tenger’ tükre fölött. És így az andesi h­egylánczon 2720 párisi lábbal a’Montblanc’ csúcsánál magasabban lé­tettek légsúlymérői vizsgálatok. A’ Mont­blanc’ magassága a’ Cordillerákéh­oz képest olly csekély, hogy ez utóbbiakban sok igen járt út is jóval magasabban fekszik, sőt Po­tosí nagy város’ magasb része csak 323 öl­lel fekszik alább a’ Montblanc’ fő csúcsá­nál. Szükségesnek tartom ezen szám­adatokat előre bocsátani, hogy a’ képzeletnek bizonyos összehasonlítási pontokat szolgáljanak. Junius’ 22­. 1799 a’ teneriffai csúcs’ tült­­sérében voltam. Három év múlva majdnem azon napon (jun. 23. 1802) 6700 lábbal maga­sabb ponthoz jutottam a’ Chimborazo’ ormán. Sokáig tartózkodván Quito’ magas síkján, melly a’ föld’ legcsodálatosb és festőibb tájé­ka , annak eredénk, a’ loxai chiinafás erdők fe­lé, az Amazon folyam’ felső részének, nyu­­gotra a’ híres szorostól (Poncho de Manseri­­che) ’s a’ déli tenger perui partja’ hosszában fekvő homok­sivatagon által Limába, hol nov. 9. 1802 Mercurius’ átmenetelét akarták vizs­gálni. Egy rajtkövekkel fedett síkon, hol (az 1797. febr. 4diki iszonyú földrengés után) Rio­­bamba új várost kezdek építeni, néhány na­pig érdektük a’ Chimborazo’ harang és kap­­idamu csúcsának nézését. A’ legszebb időnk volt, ’s ez igen kedvezett a’ trigonometriai észrevételeknek. Egy nagy távcső’ segedel­mével pontosan megtekintek a’ hegy’ még 1570 ölnyire eső hófödelét, ’s több kiemel­kedést vettünk észre, mellyek terméketlen fekete szalagként emelkedtek ki, a’ csúcs felé összefutottak, reményt adva, hogy az örök hó’ hazájában szilárd alapúi szolgálandanak lábainknak. Riobamba Nuevából látható az *) Kivonat Humboldt Sándornak még ki nem adott kéziratából, mellyet ő az „Edinburgh Philoso­phical Journal“ban közlött.

Next