Athenaeum, 1840/1. félév
1840-05-28 / 43. szám
676 Volney*) Éjszak-amerika’ égaljának négy fő betegség-nemet tulajdonít, mellyektöl sokat szenved a’ lakosság. Ilyen ezek közt a’ csúz (rheuma) és hurut vagy nátha (catarrhus) ’s mind azon nyavalyák, mellyek a’ bőrgőzölgés’ lomhaságából erednek. Éjszakamerikában, mint nálunk is ősztéli napokban, ’s tavaszi napéjegyenkor legváltozóbb az idő, ’s az egészségnek legártalmasb. A’ hirtelen időváltozáshoz még más rész szokás is járul, tudniillik, a’ lágymeleg italokkal sűrűn élés, egész naponta bennülés, ’s könnyed öltözet, melly nem daczolhat az idő’ viszontagságival. Ezen hibás szokás a’ francziáktól ment először az angolokhoz, ezektől pedig ősi példa után az amerikai nemzetre. A’ szépnem’ virító korát gyakrabban lepik meg ezen betegségek, lassanként minden nedvet a’ tüdőre hajtand, ’s az elcsigázottakat időnap előtt adják a’ halálnak martalékul. A’ levegő’ változása könnyebben ’s nagyobb mértékben árt idegeneknek, mint honiaknak , kivált ha a’ honfiak’ példáját követve, tea-szörpölésben keresik menedéküket. A’ beszorult nedveket kihajtják ugyan a’ test’ külszíne felé, de már ekképen érzékenyebbé tétetvén a’ bőr, nehezebben szenvedi a’nedves hideg levegőt. Öldöklő honos (endemicus) nyavalyája az amerikai lakosságnak a’ sárga láz vagy sárga halál, mellyböl fele alig szokott kigyógyulni a’ betegeknek. Az idegeneket és az új lakókat sokszor 24 óra alatt is megöli. Jamaicát, St. Domingót, Georgiát, Virginiát, Havannát, New-Yorkot, sokszor kipusztította’s majd minden negyedik vagy ötödik évben előfordul. Ezen dögvész, több égalji viszonyok’ összejöttéből szokott támadni. Főképen a’népdús városokat szokta meglátogatni, miilyenek New-York, Philadelphia, Baltimore, ezekben pedig az alantabb fekvő , állóvizektől gőzölgő, szabad levegő nem járta, ’s romlott páráktól hatott helyeket. Kezdetét mindig július*, augustus’, September’ hónapjaiban veszi,a’Reaum. hévmérő 20—24dik fokánál, a’ növényi és állati rohadt pezsgésre legalkalmasb időszakokban. Növekedik a’ járvány, nedves nyugoti és déli szelek’ hívásakor; csökken az idő’ hivesedtével, keleti és éjszaki szélben, sőt esőzéskor is. A’ népes városok közöl azokat lepi meg leginkább, mellyek rendkívüli nyár’ melegével, ’s levegő’ romlottságával különböztetik meg magokat; emberek közöl pedig azokat, kik nagyobbára sós hússal élnek, mocsáros helyen laknak, szünetlenül tűz mellett dolgoznak — mint a’ kovácsok —, szeszes italokkal viszszaélnek. Gyakori tapasztalás, hogy a’ mámort nyomban követte a’sárga halál. Meglepi ollykor a’ jóvérű erős embereket is, az éjszakvidéki jövevényeket, a’ bujaságba meretteket. Kedvez a’ meleg égaljról kerülteknek, józan életet űzőknek , a’ növény eledelhez szokottaknak, a’ levegő járta réteken lakóknak. Midőn 1798dik évben, Philadelphia’ városában a’ dögvész rémítőn pusztított, ’s a’hírre kapott Brown’gyógyelmélete szerint gyógyított betegeknek csak 50 dike lábalhatott volna ki, történetből egy de Vezes János nevű franczia sebész vetődött Philadelphiába, ki olly szerencsével gyógyított , hogy a’ kormány’rendeléséből , a’ Busehill kórházat is keze alá vette, ’s gyógymódját a’ következett évben közrebocsátotta*) Gregory Jakab edinburgi tanár, így ír Anglia’ égaljának befolyásáról az egészségre. „Nagy Britannia’szigeteiben négy vagy öt hónapig mérsékelt,’s többnyire derült, száraz, egyenlő, szóval minden részről áldott és jótevő az égalj. A’ többi hónapokban hideg nedves, változó, ’s ugyanazért betegségeknek kedvező. Legnagyobb veszély származik a’hirtelen időváltozásoktól, mellyek ezen szigetben gyakoriak és csaknem mindennapiak. Nem csoda tehát, ha égaljunk különféle súlyos betegségeket támaszt, mellyektöl a’ legizmosabb emberek is meglepetnek. Mind ezen ’s több illyféle ellenséges elemek’ daczára is találtatnak a’ legváltozóbb természetű, ’s legzordonabb égaljak alatt állandó egészséggel diszló emberek! Egy mód van , mellyel a’ lakosok megóvhatják magokat az égalji betegségektől, tudniillik testkeményítés.“ De a’ kik gyenge testalkattal bírnak, kik húzamos betegség, tartós munka ’s feszült indulatok miatt elgyengültek vagy megöregedtek, igen jól teszik, ha az égaljat megváltoztatják, ollyan tájra vonulván, hol tiszta a’ le ’) Tableau du elimat, et du sol des éíats-unis d'Amerique. Paris II. Tom. 1808. *) Jean de Veze Reclierches et observationes sur la maladie epidémique , qui a désolé la Philadelphie depuis Aoút, jusqu’a Decembre 1798. En anglais et et en fran^ais. 8. Philad.