Athenaeum, 1840/2. félév
1840-10-25 / 34. szám
Affuna Kiutasa. TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ . RAJZA. ------------- NEGYEDIK IIV. Második félév. rest : October* 35. 1840. 34. sigm. Tartalom Próbajárulat a’ magnes-álom' elméletének fejtegetéséhez (Katona Géza). — Az ismeretlen nőhöz (Adorján). — A’ puszta (Jósika Miklós). — Magyar játékszini krónika. — Egyveleg. — Böngészel. JProbai árulat a’ mágnesálom' elméletének fejtegetéséhez. A’ lélektani vizsgálatokra némi fényt árasztanak kétségkívül az álom ’s különösen a’ deléjes álom’ tünetei is. A’ deléjes (magneticus) álom pedig — mint tudva van — vagy önként magában, vagy deléjes kézhúzások (mesmeri vitis) által szokott kifejlődni az emberben. Mi tünemények mutatkoznak a’ deléjes álom alatt, egy része az embereknek tapasztalásból, más része előadás után tudja. Ama’ hiszi a’ tett dolgot, mert látta és tapasztalta azt; ennek fele mesének tartja a’ hallottat, mert úgymond nem akar hinni csodákat; más fele pedig hajlik hinni azt, mit szavahihető, ’s természetvizsgáló emberek’ előadásából hallott vala. Értekező a’ három fél közöl az utósóhoz tartozik, mint bámulója a’ természet’ örök törvényei’ ollykori fölzavarodásának ’s megkisértője ezen kérdés’ fejtésének: megeshető és hihető-e az, mi a’ deléjes álomkor megtörténni mondatik, ’s ha megeshető, honnan és miképen magyarázható az ? A’ magyarázat’ alapjául az állat és ember bonczélettanját (physiologia) tevén le, ugyan azt szüntelen szem előtt tartandom. Illy pontból indulva a’ növénynek, mint physiologiai lénynek csak egyféle életet, úgymint tengéletet (vita vegetativa) tulajdonítunk. Az állatban két féle életet különböztetünk meg, úgymint növényit (vagy zengéletet) és állatit (t. i. önkényű mozgásit, és érzésit). Az embernek mint értelmes állatnak már háromféle az élete, jelesül: növényi, állati, és értelmi (vagy szellemi). Az állatnak növényéletére kívántatik nyirk (lympha) vagy vér, melly kútforrásáúl szolgáljon az egész test’ anyagi kiképzésének. Az állati élet’ mozgási nemének előtüntetésére kell főleg izom — (hús, musculus) az őrzésiének pedig idegrendszer. Az értelmi vagy emberi élet’ gyakorlására olly tisztáit és lángolt (alcoholizált) idegzet, ’s az idegzetnek olly alkotása központja kívántatik, miilyen van az emberben. Az emberi agyat, mint központját az agyidegrendszernek *), úgy lehet képzelni, mint * 1 34. *) Világosb felfogás, ’s a’ zavart értelem’ kerülése végett, az egész idegrendszer’ részletes felosztását ide csatoljuk: 1. Agy (v. állat-életi) idegrendszer. Ide tartoznak: a) a’ koponyaagy, a’gerinczagy.