Athenaeum, 1841/2. félév
1841-08-01 / 14. szám
■ ———, ÖTÖDIK ÉV. ■■■■■»— Tartalom: Literatura. Virágfüzér az újabb magyar lyrai költészet’ mezejéről. Steinacker Gusztávtól (Dr. Schedel F.). — Tárcza : A’ muzulmánok’ paradicsoma (■ .Második félév. Pest, augustus’ 1. 1841. 14. szám. r—). — Literatúrai mozgalmak [L. F.). — Egyveleg (—r—). 1 2. Literatura. Pannónia. Virágfüzér az újabb magyar lyrai költészet’ mezejéről. Steinacker Gusztávtól, a’ reform, consistorium által Debreczenben alapított leánynevelő intézet’ igazgatójától. Első rész: Lipcsében, Einhorn Vilmos’ tulajdona. 1840. Második czím : Pannonia. Blumen lese auf dem Felde der neuern magyarischen Lyrik in metrischen Uebertragungen von Gustav Steinacker, Direktor ’stb. Erste Abtheilung. Nl6r. XXJII és 262 I. fűzve 1 ft 8 kr. A német szöveg külön XIV és 130 1. fűzve 45 kr ép. Sok derék iró foglalkodott már magyar költőművek’ fordításával; de a’ nélkül, hogy akár szándékok’ dicséretességét, akár munkájok’ érdemét kétségbe hozni akarnék, kevés kivétellel — mondhatni — vállalatuk’ súlyával arányban nem álló, igen mérsékelt szolgálatot tettek irodalmunk’ becsületügyének. Ez nem tagadható lett dolognak egyik ’s talán fő oka, valljuk meg őszintén , magában irodalmunk’ állapijában van. Európai életünk eddig vagy nem volt, vagy mikor volt — a’ XVI és XVIII. században — nem tükröződött vissza a’ literaturában; hanyatlásunk idején a’ politicai tespedésnek megfelelt a’ szelleme is : az irodalom, önállás nélkül, a’ külföld hatalmas mozgalmainak utánhangja volt, sajátszerű visszahatás és továbbfejlés nélkül; mióta pedig nemzetünk újjá született, mit én némi külső okokon kívül főleg az irodalom’ hatásának tulajdonítok, ’s ez utóbbi a’ nemzeti jellem’ kifejezője kezdett lenni : európai érdek nélkül szűkölködvén — min egyébiránt nincs okunk busúlni, mert e’mellett fejlődésünk örvendetes haladást mutat, ’s köz boldogságunk nem épen homoeopathiai adagban jutott ki — mondom, ez érdek nélkül szűkölködvén, irodalmunk legsajátságosb, köz méltánylást érdemlő, sőt nagyszerű jelenései is, nem találván fogékony keblet, részvét, sőt különösb figyelem nélkül hangzottak el idegen népeknél. Hiában zengedezteted el nekik Révai’ szép elegiáját a’ visszatérő koronához, Berzsenyi’ ódáját a’ „Magyarokhoz“, Vörösmarty’ Szózatát , ha Mickiewicz írja ezeket eltépett népéhez , viszhangzanak fél Európában ; a’ mi örömeink és fájdalmaink őket nem érdeklik, mert állapotaink zajtalanul forrnak és érlelődnek , de érlelődnek, ’s azért nyugodjunk meg. — Azonban nem tagadhatjuk azt is, hogy a’ magyar művek’fordítói sem elég helyes választással, sem — ’s e’ megrovás’ súlyának nagy részét kész vagyok a’ feladás’ nehézségének tulajdonítani — elég szerencsével nem dolgoztak. Ők nemcsak szorgalmatosan kerülték a’ legjelesbjét, mert az egyszersmind a’ neheze is volt; de a’ könnyebb anyag közöl is ritkán azt kapták ki, mi az egykedvű idegent inkább érdekelhette. Steinacker több tekintetben elsőséget érdemel elődei felett. A’ választás közül ő több tekintettel volt a’ nemzeti elemre tárgyban és 14