Athenaeum, 1841/2. félév

1841-08-01 / 14. szám

■ ———, ÖTÖDIK ÉV. ■■■■■»— Tartalom: Lite­rat­ura. Virágfüzér az újabb magyar lyrai költészet’ mezejéről. Steinacker Gusztávtól (Dr. Schedel F.). — Tárcza : A’ muzulmánok’ paradicsoma (■ .Második félév. Pest, augustus’ 1. 1841. 14. szám. r—). — Literatúrai mozgalmak [L. F.). — Egyveleg (—r—). 1 2. Literatura. Pannónia. Virágfüzér az újabb magyar lyrai költészet’ me­zejéről. Steinacker Gusztávtól, a’ reform, con­sistorium által Debreczenben alapított leánynevelő inté­zet’ igazgatójától. Első rész: Lipcsében, Einhorn Vilmos’ tulajdona. 1840. Második czím : Pannonia. Blumen­ lese auf dem Felde der neuern magyarischen Lyrik in metrischen Uebertragungen von Gustav Steinacker, Direktor ’stb. Erste Abtheilung. Nl6r. XXJII és 262 I. fűzve 1 ft 8 kr. A­ német szöveg külön XIV és 130 1. fűzve 45 kr ép. Sok derék iró foglalkodott már magyar köl­­tőművek’ fordításával; de a’ nélkül, hogy akár szándékok’ dicséretességét, akár munkájok’ ér­demét kétségbe hozni akarnék, kevés kivétel­lel — mondhatni — vállalatuk’ súlyával arány­ban nem álló, igen mérsékelt szolgálatot tet­tek irodalmunk’ becsületügyének. Ez nem ta­gadható lett dolognak egyik ’s talán fő oka, valljuk meg őszintén , magában irodalmunk’ ál­lapijában van. Európai életünk eddig vagy nem volt, vagy mikor volt — a’ XVI és XVIII. században — nem tükröződött vissza a’ litera­­turában; hanyatlásunk idején a’ politicai tespe­­désnek megfelelt a’ szelleme is : az irodalom, önállás nélkül, a’ külföld hatalmas mozgalmai­nak utánh­angja volt, sajátszerű visszahatás és továbbfejlés nélkül; mióta pedig nemzetünk új­já született, mit én némi külső okokon kívül főleg az irodalom’ hatásának tulajdonítok, ’s ez utóbbi a’ nemzeti jellem’ kifejezője kezdett len­ni : európai érdek nélkül szűkölködvén — min egyébiránt nincs okunk busúlni, mert e’mel­lett fejlődésünk örvendetes haladást mutat, ’s köz boldogságunk nem épen h­omoeopathiai a­­dagban jutott ki — mondom, ez érdek nélkül szűkölködvén, irodalmunk legsajátságosb, köz méltánylást érdemlő, sőt nagyszerű jelenései is, nem találván fogékony keblet, részvét, sőt kü­lö­­nösb figyelem nélkül hangzottak el idegen né­peknél. Hiában zengedezteted el nekik Révai’ szép elegiáját a’ visszatérő koronához, Berzse­nyi’ ódáját a’ „Magyarokhoz“, Vörösmarty’ Szózatát , ha Mickiewicz írja ezeket eltépett népéhez , viszhangzanak fél Európában ; a’ m­i örömeink és fájdalmaink őket nem érdeklik, mert állapotaink zajtalanul forrnak és érle­lődnek , de érlelődnek, ’s azért nyugodjunk meg. — Azonban nem tagadhatjuk azt is, hogy a’ magyar művek’fordítói sem elég helyes válasz­tással, sem — ’s e’ megrovás’ súlyának nagy részét kész vagyok a’ feladás’ nehézségének tulajdonítani — elég szerencsével nem dolgoz­tak. Ők nemcsak szorgalmatosan kerülték a’ legjelesbjét, mert az egyszersmind a’ neheze is volt; de a’ könnyebb anyag közöl is ritkán azt kapták ki, mi az egykedvű idegent inkább ér­dekelhette. Steinacker több tekintetben elsőséget érdemel elődei felett. A’ választás közül ő több tekintettel volt a’ nemzeti elemre tárgyban és 14

Next