Athenaeum, 1842/1. félév

1842-06-30 / 78. szám

Tartalom ! A’ szeretet ( Ugod ). — Embergyűlelő ( Vidtor Emil). — Lipta. Tündérrege (L.... ny. ). — Tér ez a: Literatúrai mozgalmak (L. F.). — Egyveleg (— yz— ) — Mutató. — Első félév. t’est , Junius* .10. 1842. Sz. «iára. a -r w s j-j u . A' szeretet. Mellyik világi bölcs határozta meg valaha kielégítőleg a’ szeretet’ eszméjét? Azok, kik leghelyesben írtak róla meghatározás helyett leírását adák. És ezen leírás is mi messze ma­radt magának a’ tárgynak alatta és mögötte. Annyi bizonyos, ha a’ szeretetet valódilag kép­zelni akarjuk, szükség két lényt felvennünk, szeretettet és szeretőt. A’ szeretettet­ csak j­ó­­nak gondolhatjuk ’s egyszersmind miként Plato fölteszi, szépnek is. Csak ott, hol a’ szép és jó mint egy és ugyanez jelentkezik, leszen a’ tárgy szeretetre méltó. Valódi szeretet csak szép és jó lelkek közt lehetséges. ,,A’ jó széppel e­­gyesülve, így hangzik Plato’ arany mondata. A’ legfenségesb, mi a’ szeretetről mondatott, e’ szó: »Isten a’ szeretet!“ és a’ legvalóbb nem­leges vonása a’ szeretet’ képének az, mit szent Terézia a’ pokolról mond, hogy t. i. a’ pokol azon hely, honnan a’ szeretet ki van zárva. A’ legtisztább és tökéletesb tanítás a’ szereteiről Krisztus’ evangéliuma, valamint az ő élete és halála annak legfenségesebb képe. A’ szeretet­­ben, mond ő , benn foglaltatnak minden törvé­nyek és minden próféták, minden, mit ember­nek tenni és remélnie kell. Mi ilyennek kell len­ni a’ szeretetnek embertársaink iránt, ő a’ leg­találóbb és mindenki előtt világos vonásokban mutatja meg a’ könyörülő Samaritanusnál;m­int kell istent mindenek felett szeretni saját példá­jával , ki az igazságért önmagát áldozta fel, és elleneiért, kik őt feláldozák, imádkozott, mert elvakulásokban nem tudák mit cselekedtek. A’ valódi szeretet mindenkor egyenesen czél­­jához siet, a’ fő dologhoz; neki minden más semmi. Előtte sok dolgoknak , mellyeket azok, kik a’ valódi szeretettel ismeretlenek, nagy be­­csüeknek tartatnak, nincs becse; ő megveti a­­zokat; azok neki semmit sem adnak ’s ő nem veheti hasznokat. Azért a’ valódi szeretet igen egyszerű; ke­vésre van szüksége ; az megszabadít minden kí­vánság, irígykedés és féltékenységtől más dol­gokra nézve saját tárgyán kívül. Ő csak egy jót ismer, csak egyet, mi va­lódilag szeretetre méltó : istent, melly minden tökélyeket egyesít ’s az embert, ki minden töké­lyekre hivatva van. Minden egyéb csak annyiban becses előtte, mennyiben tükrét, viszsugarát és képét adja az egyedül szeretetreméltónak, vagy eszközül szolgál annak lényét feltüntetni. Miért hajol a’ szeretet, főleg a’ szép felé? Csak rokonsága miatt a’jóval. A’ finom vizsgá­ló észre fogja venni, hogy minden szépnek, mennyiben az szép, valami jó szolgál alapúl. A’ szép egyszersmind physiognomiája a’ jónak, a’ mennyiben magából mindent kizár, mi a’szem­- 78

Next