Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1906. 15. kötet (Budapest, 1906)
4. szám - Enyvvári Jenő: A productiv (transscendentalis) képzeleterő viszonya a transscendentalis apperceptióhoz A tiszta ész kritikájában II.
A PRODUCTIV KÉPZELETERŐ. 437 a mely által a szemlélet különféléje ily kapcsolat czéljából adva van". (98. 1.) Az apperceptio objectiv egységének conceptiója, az itélet egy transscendentális meghatározását involválja. Ha ugyanis az adott ismeretek viszonyát az ítéletekben közelebbről vizsgáljuk és a csak subjectiv érvényű associatio törvényei szerinti viszonytól megkülönböztetjük, azt találjuk, hogy az „ítélet nem egyéb, mint ama mód, amelyen adott képzeteket az apperceptio objectiv egységére" hozunk. Ezt a németben az „ist" viszonyszócska fejezi ki, amely a képzetek objectiv egységét azok subjectiv egységétől megkülönbözteti. Ez jelöli meg a képzeteknek az eredeti apperceptio szükséges egységére való vonatkozását. Mivel az ítéletek logikai functiója az értelem azon cselekedete, amelylyel adott képzetek különféléje (szemléletek vagy fogalmak) egy apperceptio alá általában hozatik, azért egy empirikus szemlélet minden különféléje „az ítéletek logikai functiója egyikének tekintetében meg van határozva" (mert ezen functiók által hozatik általában egy tudatra). Ezen „ítéletbeli functiók" pedig nem egyebek, mint a kategóriák. Tehát valamely adott szemlélet különfélére szükségkép a kategóriák alá tartozik.1 1 Kant a Prolegomenában különbséget tesz tapasztalati és észrevevési ítéletek között. Ezeket a következőkép határozza meg : „Empirische Urteile, sofern sie objective Gültigkeit haben sind Erfahrungsurteile ; die aber, so nur subjectiv gültig sind nenne ich blosse Wahrnehmungsurteile." ( R. Schulz kiad. 77. 1.) Ez az itélet , ha egy testet viszek, a nehézség nyomását érzem, — észrevevési és csak subjectiv érvényű ítélet. De ha azt mondom: a test nehéz, akkor egy objectiv érvényű, tapasztalati ítéletet alkottam , mert e két képzet a tárgyban- vagyis az alany állapotát nem tekintve van egybekapcsolva. Die Wahrnehmungsurteile, mondja Kant, „bedürfen keines reinen Verstandesbegriffs, sondern nur der logischen Verknüpfung der Wahrnehmungen in einem denkenden Subject." (Ibid.) Ahhoz, hogy az észrevevési ítéletből tapasztalati ítélet váljék, a Prolegomena szerint az szükségeltetik, hogy az abban foglalt képzetek egy kategória által kapcsoltassanak egybe. Ez kétségtelenül inconsequencia. Mert ha az észrevevési ítéletek (és a bennük összekapcsolt fogalmak) alkotása a kategóriák nélkül történhetne, akkor azok nem tartozhatnának a transzcendentális apperceptio szükségképi egysége alá, tehát az értelem alá sem. Kant ezt az inconsequenciát csakhamar maga is észrevette. A Tiszta ész kritikájának 2-ik kiadásában ugyanis már határozottan állítja, hogy minden synthesis, mely által maga az észrevevés válik lehetségessé, a kategóriák alatt áll.