Az Est, 1916. október (7. évfolyam, 274-304. szám)

1916-10-01 / 274. szám

Budapest 1916 * Vasárnap * október 1. FII. évfolyam * 274» szám. Előfizetési árak; Egy hónapra- 2.— korona Negyedévre . , S.— korona Egész évre~ — n 20.— korona *% Megjelenik délután +• Egyas szám ára az országban 6 f&ßl.9 Ausztriában & fill, Minden közleményünk után* ivomásu *£los Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ. MIKLÓS ANDOR Visszafoglaltuk a vöröstoronyi szorost A nagyszebeni csata részletei Ttadiezállás ÍVayyasebentűl északra, szdpiember 29. (Az Est hadüutlúsdójának iáviralaj Ji nagyszebeni diadalmas csata nemcsak az erdélyi szászok régi fővárosát szabadította meg az ellenségtől, hanem egy csomó román ezrednek részben pusztulását, részben dél felé o aló menekülését idézte elő. Jé fölényes német vezetés teljesen meglepte az ellenséget. Jlz északnyugat felől köee* led.6 német gyalogság, mely erőltetett meneteléssel sietett az uttalan hegyvidéken célja felé, jól kigondolt meg= kerülő mozdulattal hátbatámadta a Nagy. szebent&l délre álló ellenséget. Jé románok eszeveszetten menekültek a vasútvonal és a 0 Ibin. patak mentén, a németek pedig nyomon követve őket, az Olt völgyébe jutottak és megszállották a vörös- toronyi szoros magaslatait., Sár a mieink három oldalról nagyon szorongatják, az ellenség, melynek dél telöl tartalékjai érkeztek, elkeseredett ellent ált ást fejt ki, Dr. Koester Adolf. > Nagy csaták Jíagy sze bennél, Peirozsénynái és Fagaras vidékén Székelyudvarkeíy birtokunkban van Cs. cs kir. sajtúhiidiszúUás, szeptember 29. .4.2 Est haditudósítójának távirata) Erdélyben végei ért az ellenfelek felvonulása s az. az előzetes felderítő szolgálat, a mely a tulajdonképpeni hadműveleteket megelőzi. A románok már kitapogatták, hol támadhatlak a legelőnyöseb­ben, viszont mi is tisztában vagyunk már azzal, hogy hol mehetünk át legalkalmasabban a támadó véde­kezésbe. A mai nap eseménye a nagyszebeni diadalmas csata. A várostól délre megvertük a szívósan védekező románakat, elragadtuk tőlük a várostól délre és délnyugatra fekvő magaslatokat és érzékeny vesz­teséget okoztunk nekik. A vulkáni és szurduki szorostól északra Petrozsény birto­káért meg folyik a harc. Itt a tulisiui hegyen, — a román Zsil északi partján — valamint Petrozsénytól délre vissza­utasítottunk román támadásokat. bogarastól északnyugatra — északra az Olt folyótól —• harcok fejlődnek ki előrenyomuló román osz­tagok és biztosító csapataink közt. A Küküliü mentén, Szókelvudvarhelytől keletre, mely város román jelentések clenére is birtokunkban van, valamint a Kelemen-hegységben a harci helyzet nem változott. Szerkesztőség t PH. kerület, Erzsébet-körut 7'0 Kiadóhivatal j VllErzsébet-körut 10—20. Fiók-ki adó hivatalok» U.» Vilmos császár-ut /4. *9- és IV.t Váci-utca 12. Wlenben » 7 KohtmarktJ­A bulldog nemzet fő bulldoga, Lloyd-George amerikai újságban nyilatkozott. A bestiális, hideg kegyetlenség szavai ezek. »A küzdelem tovább fog tartani az összezuzásig; a tnig a porosz katonai deszpoíiz- mus örökre, el nincs pusztítva.« A küszöbön álló harc embertelen és irgalmatlan lesz, mondja. Az angolok jelszava soha többé! Azt mondja Lloyd - George, hogy az angol hadsereget a »sport- szellem«, a franciát az izzó haza- szeretet fogja lelkesíteni az utolsó pillanatig, és hogy Oroszország »mindhalálig« küzdeni fog. A szö­vetségesek közt, folytatja, egyik sem fog megtántorodni, soha többé! Lloyd a francia harctérről visszatérve mondta ezeket. »Azt hittem, hogy a poklok kapuinál állok, mikor az emberek milliói mentek az izzó tüzkatlanba ... Az ily'borzalmaknak nem szabad többé megtörténniük.« A németek összezuzására és Szövetségeseik életének elpusztí­tására Lloydék a civilizált és a félvad világ nagyobbik felét kény- szeritették egy szövetségbe. Az angolokat e példátlan történelmi bűntettbe, az emberiség ellen el­követett szörnyű vétekbe a sport­szellem vitte bele. Majd elválik, hogy a sportszellem ér-e többet, vagy egy hatalmas, kipusztiiásra ítélt nagyszerű nemzet önvédelmi küzdelme ? Az angoloknak ez a szörnyű mészárlás csak véres sport, mint a labdarúgás, a tennisz, vagy a póló. A német földjéért, gyer­mekéért, kultúrájáért, exiszten- ciájáért harcol, az élethez való jogáért, azért, mert ő is ember, a kit Isten azért teremtett, hogy dolgozzon a földön s ettől a jogától még Lloyd-George sem foszthatja meg. Az angol erkölcs Franciaország Öngyilkos beugratásából is sportot csinált és a sportszellem diadala, hogy Oroszország is mindhalálig tartja a fegyvert. Szóval a vi­lágot ebbe a rettenetes katasztró­fába az angol sportszellem lökte bele. Nem népek és nemzetek békésen el nem intézhető kon­fliktusa a világháború, hanem az angol sportszellem által ren­dezett nagy sportünnepély. Az 6 Iiáborujoknak ez az erkölcsi tartalma, ez az ő igazságuk. A természet erkölcsi világrend- síére megengedheti-c nekik, hogy .győzzenek ? A tegnapi Höfer-jelentés már közölt annyit, hogy a románokat Nagyszebennél megvertük s a vá­rostól délre és délkeletre fekvő magaslatok a szövetséges csapatok birtokába jutottak. Dr Koester jelentése, mely a Nagyszeben körül operáló német csapatok parancs­nokságának hadiszállásáról és- an­• nak jóváhagyásával érkezik, már jóval többet árul el a sikerről. A románok kénytelenek voltak lia- nyat-homlok menekülni Szeben vármegyéből, melynek délnyugati részét mintegy negyven kilométer­nyi -mélységben a hadüzenet után harc nélkül megszállhatták. Mene­külésük csakis a verestoronyi szo­rosba vezető utón délfelé történ­hetett. A vö östoronyi szoros ama magaslatai, melyeket a németek megszállottak, valószínűleg a szo­ros északi bejáratánál emelkedő 575 és 731 méteres magaslatok, melyek harminc kilométerrel vannak délre az ellenség eddigi nagyszebeni állásaitól. Egészen természetes, hogy a románok itt nagy elleni- állást fejtenek ki. Az Olt völgyében haladó vasút úgyszólván a csata­térig viheti tartalékjaikat és na­gyon fontos, hogy az Olt völgyét, mely Bojcánál szükül a vö ös­toronyi szorossá, birtokukban tart­sák és ilyen módon biztosítsanak mozgási lehetőséget Fogarasmegyé- ben küzdő osztagaiknak. ECözel 75.000 emberi vesz* teltek Gnädig a rsminok Rotterdam, szeptember 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Bukarestből jelenük: A leg­újabb veszíescgi st tisztika, a melyet a hadügyminisztérium a romáu had­sereget eddig ért veszteségekről közzétett, azt a feltűnő adatot tar­talmazza, hogy a h dsereg eddig több mint 71.000 embert és több mint 3200 tisztet vesztet'. Ez a nagy veszteség annál feltűnőbb, mert a román hadsereg létszáma mindössze hat-hétszázezer ember. & Seg&slESsé SegspeííR» SáRsaeíás Bas&aresS ellen i Rotterdam, szeptember 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Times Bukarestből jelenti hivatalos távirat alapján, hogy a legutóbbi Zeppelin - támadás hat­van embert ölt meg. A tá­madás idején az utcákon igen sok ember volt- Másnap éjszaka két má­sik Zeppelin jelent meg Bukarest felett. Ezek három embert öltek meg. / V. D. Afitzit.it letartóztatták, a franciák ? Lwjano, szeptember 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Megbízható forrásból arról értesü­lök, hogy a francia kormány Nikita montenegrói királyt annak idején a szó szoros értelmében letartóztatta és Olaszországon *át francia területre vitte. Hogy az olasz királyi család és Olaszország ezt nem tudta megaka­dályozni, mutatja, hogy Olaszor­szágnak semmi szava sincs az eliten, t cnál. ' La.

Next

/
Thumbnails
Contents