Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-25 / 124. szám

Budapest, 1920 *­­^Gold * május 25. Előfizetési árak: Egy hónapra *** 25.—* korona Negyedévre 70.­— korona Félévre ...............140.— korona Egész évre..........246.— korona Külföldre / hóra 30.— korona Egyes szám­ára 1 korona. Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Andor Két kötet vezércikk­e fyklopsi súlya hullt kortörténelmünk serpenyőjébe, Rákosi Jenő cikkei. Vezércik­keit: — Magyarország emelkedé­sének, nagyságának és hanyat­lásának története. Minden új­ságírói napi munka önönmagát falja fel, — a legfenomenáli­­sabb is eltűnik a következő nappal, Rákosi Jenő is a szél szárnyára írta cikkeit, de úgy látszik, a betűnek is van nehéz­kedési törvénye. Senki a ma­gyar értelmiség gondolatvilá­gát oly szuverénül nem kor­mányozta, mint ő, a­mi pedig a sajtóban nemes és emelke­dett, ma is a Rákosi Jenő orcá­jára üt. Varázslataiménak leg­főbb eszköze írásművészete,­­ a magyar nyelv legszorgalma­sabb gyémántcsiszolója és va­laha azt is méltányolni fogják, micsoda nyelvújítói művész­­munkát végzett naponta, ész­revétlenül, szerelmetes gond­ban, majdnem titokban, s a maga gyönyörűségére. Vezér­cikkeiben félévszázada Kleon, a demagóg ellen hadakozik, legszebb szavai mögött is tet­ten éri a pokol kalauzát, őt akarja kiszorítani szizifuszi karja a közéletből, — ellene ha­dakozik ma is, a destrukció el­len, őt nem téveszti meg, bár­milyen arculattal jelenjen meg. Újságírónak még nem volt olyan hatalma, mint neki,­­ akarata Parnasszusokat né­pesített be és tolla hegyével taszította le az égből a hazug isteneket Politikus volt, téve­dett is, de tévedéseiben is mindig őszinte és igaz. Talán az is hozzátartozik tüneményes vitalitásához, hogy szabad perceit az óriások világában tölti és a windsori víg nők mosolya kíséri mindennapi csa­tája. Mily csodálatos jelenség a fehér fejjel is izzó gladiátor, hit, dicsőség koszorúja homlo­kán, élhetne távol a napi küz­delmek zajától s ma is, mint régen, elindul mindennapi ku­tató ■Mi ára: az igazságért, küzd, birkózik, harcol, tanít. Vaj­­on műven groteszk képekben ját­szódik Ve e nagyszerű­ ember szi­­várvényhártyáján a fórum tér­tjeinek baren, öreg és ifjú te­hetségteleneké, a­kik koldussá­­gukat ujságír­óellenes frázisok tépett hidalgó köpenyével ta­karják. Szeged M­ásságánál! izgalma Uj-Szeged miatt .: xr. sasa Somogyi polgármester megnyugtató figyelmeztetése — "Az Est tudomásától — Szegeden, mint nekünk jelentik, rendkívüli izgalmat keltettek egyes helyi lapok olyas hírei, hogy az en­tente főtanácsa Uj-Szegedet és a kö­rülötte fekvő néhány községet Jugo­szláviának ítélte volna oda. Dr. Somogyi Szilveszter, Szeged polgármestere nyilatkozatot adott ki a lapokban, melyben kijelenti, hogy e hírek üres mende­mondán alapul­nak s megállapítja, hogy ez ügyben csak egyetlen egy feltétlenül hiteles forrás van: a békeszerződés, már­pedig az első békeszerződés szerint a várostól mintegy 8—12 kilométer­nyi távolságban terjedő terület a város élelmezési céljából Magyar­­országhoz tartozandónak ítéltetett, a második békeokmány pedig e tekintetben semminő változást nem tett. Aggodalomra és izgalomra tehát semmi ok nincs, mondja végezetül a polgármester felhívása. Új-Szegedet és a környékbeli községeket az entente nekünk ígérte és annak rövid idő alatt a mienknek kell lennie. Clémenceau lapja a magyar békéről Genf, május 22 A párisi Hommer Libre cikket ír a magyar békéről, a­melyben a többi kö­zött ezeket­­mondja: Kívánatosnak tar­juk, hogy az entente konciliáns magatartása Magyarországon vissz­hangra találjon, mert a béke helyre­állítása mindenkinek érdeke. Sovi­­niszta izgatás csak Németországnak vagy Kun Béla híveinek használhatna. Mi franciák — úgymond az Homme Libre — a békefeltételek miatt Euró­pában sok barátot vesztettünk, pedig ezeket a feltételeket nem mind a fran­ciák szerkesztették. Vájjon politikai­lag helyes volna-e, ha most elidegení­­tenénk magunktól Magyarországot is, a­mely most, úgy látszik, rokonszenvez velünk. ______ Wilson nem hagyta jóvá a szenátus fézi­ehatározatát /­­ Bécs, május 23 . (A­­ft. T. I. magán jelentése) A Jinisz newyorki sürgönye sze­rint W­ilson megtagadta jóváhagyását a szenátusnak azzal a határozatával szemben, a­mely Németországgal szem­ben, békeszerződés nélkül akarta a hadi­­állapotot befejezettnek nyilvánítani. (Előrelátható volt, hogy Wilson élni fog ebben a kérdésben vétójogá­val. A határozatot­, a­melyről szó van, a republikánus párt,t­erjeszti­­e be a kongresszus mindkét házában még márc­usba­n, a­mikor a népszö­vetségi szerződés nem kapta meg a szenátusban te szükséges két­harmad többséget. A határozati javaslatod a­mely Németországgal helyreállítja a békét. :i képviselőink"­éprois 10-én 2-12 szóval 150 ellen elfogadta. A Sze­nátus május 25-én szavazo­tt a ja­vas­­latról, a­me­lyet­­13 szóval 38 ellené­ben szintén elfogadott. Wilson vétója XI. évfolyam # 124. szám, Szerkesztőség: OIl. kerület, Erzsébet körut 7. Kiadóhivatalt DHn Erzsébet kürut 18—20.ta. Pl­ok­ekt ad­ó hivatalok­ , Vilmos császárját 14. sváza is IV., Váci­ utca 12. Wien: I., Kohlmarkt 7. folytán a javaslat most már csak akkor válhat határozattá, ha a re­publikánusok újra beterjesztik a kongresszus mindkét háza elé és az új szavazás alkalmával kétharmad többség fogadja el. Minthogy ez nem valószínű, a különbéke Németor­szággal nem jön létre.) Örményország határait Wilson fogja megállapítani Páris, május 23 (Szikratávirat) A nagykövetek értekezlete Ver­saillesban szombati ülésén tudomá­sul vette az amerikai kormány köz­lését, a­mely szerint W­ilson elnök elfogadja a szövetségeseknek a san­­rem­ói értekezlet után tett azon ja­vaslatot, hogy ő legyen a döntőbíró Örményország határainak megálla­pítása ügyében. Bolsevik­i agitáció az észt munkások között A Jr . , jTKopentiága, május 24 (A­ budapesti Tudósító táviratai HollAr­ g­yorsból jelentik : Az Orosz­­országgal való békekötésből Esztfölé­nek a legkülönbözőbb hátrányai van­nak. Gukovsky szovjet­ delegátus az ahijaiak­azó kereskedelmi küldött­séggel berendezkedett Révaiban. Míg Gukovsky hivatalosan az eszi kor­mány­nyal tárgyal és mozdonyokat rendiz­, a­melyekért kijelentése szerint aranynyal fognak fizetni, kíséretének tagjai a révali gyárak munkásaival keresnek érintkezést és közlik velük, hogy az eszi kormány köti ugyan meg a szerződést, de nem ő fogja az aranyat kapni, hanem a munkások. Ennek kö­vetkeztében az első bérfizetésnél nagy zavargóról­ voltak. A munkárok köve­­te­­ték az orosz aranyat és sztrájkkal fenyegetőztek. Csak v­­ágy nehezen lehetett a rendet helyreállítani. Lenin- nek ez a módszere jellemzi egész úgy­nevezett békefáradozásait. Képviselői mindenütt a szovjetköztársaság esz­méinek hirdetésében látják fő felada­tukat. Jugoszláviában tömegesen letartóztatják­ a komm­unistákat Zágráb, május 24 . /Sjidil. Corri A kommunisták tömeges letar­tóztatása tovább folyik. Ragazd­­­ból jelentik, hogy az ottani kom­munista vezéreket letartóztatták, közöttük négy oroszt is. A kerületi rivatal rendeletet bocsájtott ki, a­mely elrendeli valamennyi nem oda illetékes munkás eltávolítását. A belgrádi rendőrség Zekics Ljubát, a szabadkai zendülés értelmi szerző­jét letartóztatta. Eszéken Kerdics alpolgármestert, a kommunisták ve­zérét, tartóztatták le. Éjszaka, a­mi­kor eg­r politikai ülésről hazaérke­zett, a rendőrség emberei vártak rá. Eszéken letartóztatták továbbá dr. Istvanovics kommunista vezért is. Egy Jakobi nevű másik kommunista vezért kiutasítottak a városból, mert külföldi állampolgár. Pozsegán Bun­­jevics kommunistát, az ottani köz­ségtanács tagját, tartóztatták le. Az­zal vádolják, hogy a lázadás idején megrongálta a távíró- és telefon­­berendezéseket. A franciák elismerték a független Litvániát Helsingfors, május 24 Rigai távirat megerősíti, hogy a francia kormány elismerte Litvánia függetlenségét. A nemzetközi pénzügyi értekezletet júliusra halasztották Pakis, május 24 A nemzetközi pénzügyi értekezletet, a­melyet Brüsszelbe május végére hívtak egybe, a népszövetség taná­csának elhatározásából július első napjaira halasztották el. A halasztás oka, hogy a pénzügyi helyzetben a spari értekezlet következtében bizo­nyos változásokat várnak. A franciák visszavonultan a török­ túlerő elől Paris, május 23 A Chicago Tribune bayrut­i távirata ss érint egy £500 főnyi francia csapatot a­melyet Aim­­iabba küldtek, hogy elhozza on­nan ez amerikaiakat és elkísérje az Egyiptomba irányított örmény árvákat, a törökök megtámadtak. A csapat a túlerővel szemben kény­telen volt Killisbe visszavo­nulni

Next