Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-30 / 129. szám
2. oldal. KB Roboz Imréék aknamunkája Erdélyijén „Leszünk mi még nagy fiúk Pesten“ /— Est tudósítójától — A rondán megszálló csapatok ki- Ivopusa alkalmával itthagyta a fővárost az a társaság is, amely a Pesti Élet kört csoportosulva a román megszálló csapatok jótékony védelme alatt gyalázó hadjáratot viselt az újjáébredt magyar nemzeti gondolat és a nemzeti hadsereg ellen. Most több erdélyi menekült információja alapján módunkban áll Robozék bűnlistáját teljes egészében a nyilvánosság elé tárni »A román hadsereg védelme alatt« " Robozék még Budapesten kijárták, hogy a Pesti Élet szerkesztősége román katonai viddetri alá kerüljön. Budapest kiürítése után a kormányzótanács székhelyért,Kolozsvárra utaztak, Garbai Sándor és több kommu-i nista társaságában. A kolozsvári rendőrség az egész társaságot lefütette és az ügyészség fogházába csukta. Sikerült ■azonban románbarát voltukat tisztázniok a román hatóságok előtt s pár nap múlva már a »román királyi hadsereg« és a »legfőbb sziguranca« (politikai rendőrség) védelme alatt szabadlábra kerültek. Roboz Imre társaságában ekkor öccse, Roboz Béla, dr. Faludy Miklós, Székely János és Győri Ernő hírlapíró volt. Csakhamar hozzáláttak kivételes helyzetük, »magyar emigrált« voltak kamatoztatásához. A Pesti Életröpirata« címmel Temesváron egy pamfletet adtak ki, amely a fehér terrorról szóló rágalmakat tartalmazta. A röpiratot, amely piros-fehér-zöld címlappal jelent meg, a román hatóságoktól kikönyörgött pénzen készítették s igen ravaszul Bécsből keltezték, sőt még bécsi hirdetéseket is raktak belé, hogy a tájékozatlan magyar közönség jobban felüljön a röpiratnak. Roboz Imre papirüzletci Ebben az időben nagyon jól ment Robozéknak. Kolozsvárt, Aradon és Temesváron állandóan rezervált szoba állott a legjobb szállodákban rendel- kezésükre s Roboz Imre hol itt, hol ott tűnt fel, hogy üzleteit, főleg a papirüzleteket lebonyolítsa. Aradon az egész magyar hirlapírógárda tud Roboz papírüzletéről, amelylyel ■az egyik aradi napilapot csapta be. Megindul az »Új Ember« Szemérmetlen talpnyalásával Roboz Imre egyre kitünőbb összeköttetésekre tett szert . Mikor a román trónörökös a kolozsvári egyetem felavatása alkalmával Kolozsvárott járt, hozzá is beférkőzött s eredményes és a románoknak tetsző munkásságáért legfelsőbb helyen is barátságos vállveregetéseket kapott. Most már valóságos legendák keltek szárnyra Robozék óriási hatalmáról, a román hatóságok kezes bárányai lettek Roboznak s a kormányzótanács elnöke, Maniu Gyula, személyesen adta meg az engedélyt, hogy Roboz Új Ember címmel, eddigi politikai hitvallását követve, hetilapot adjon ki. Pár hét , múlva 64 oldal terjedelemben, öt koronás ágon megjelent a magyargyalázó rágalmaiétól hemzsegő Új Ember első száma. Roboz az emigrált pesti irók lapjának mondotta a lapot s egész csomó pesti iró közreműködését helyezte kilátásba. Ezek az irók azonban nt jelentkeztek s Roboz Erdélyben igyekezett munkatársakat verbuválni. Nagyváradról Sípos János és Gera Ákos, Temesvárról Székely Imre, a volt Déli Hírlap munkatársa, szegődött mellé, több újságíró azonban nem akart, aki hajlandó lett volna Roboz hazaáruló munkájának részese lenni, pedig Roboz 3—4—5000 koronás havi fizetésekkel csalogatta magához az erdélyi újságírókat. Roboz nagy fiű akar lenni Verejtékes erőlködéssel dolgozott Roboz azon, hogy lapjában az oláh érdekeket támogassák az erdélyi magyarság szent hitén rést vágjon. Denunciatormagyargyalázó cikkek és versek orgánuma lett az Új Ember. A mellett hétről-hétre magasztaló cikkeket közölt a kormányzótanács vezérpolitikusairól, Máriáról, Gogáról, Vajdáról s talpnyalásaival temérdek üzletet járt ki. Azonban kormányzó tanács váratlanul megbukott s az erdélyi politikusoknak befellegzett. Robozék mégsem jöttek zavarba : a következő héten már Averescuékról s a királyságbeli román politikusokról jelentek meg dicshimnuszok a lapban. Úgy lejáratták magukat Robozék rövid pár hétalatt, hogy az Új Embert tisztességes cipher a kezébe sem vette. Érdekes, hogy az Erdélyi Munkás, az erdélyi szocialisták lapja is kereken visszautasította Robozék, dörgölődzését az erdélyi munkásosztályhoz és működését szélhámosságnak jellemezte. X X X X X xxxxxxxxxx X X X X X ' Sehogysem megy az Új Ember, s Robozék mégis törtetve küzdenek céljukért, amit Roboz Imre egy kijelentése révén széles körben emlegetnek, hogy : »leszünk mi még nagy fiúk Budapesten. Ügyes házi varrónő felvételei Kertész-u. 29, IV/1. Unwed . Pennieyl-fogalmazói, Uniti-pedagógiai, w3i ,wu ) államszámviteli és az összes jogi alapvizsgákra is szigorlatokra előkészítünk. Jegyzettről, csönzés. Szontagh-sziminárium, Váci-utca II. szám. AUTOMÖBÜL legjobb karban, gummikkal, garantált jó üzemképes állapotban, elutazás miatt sürgősen, jutányosan eladó.Bővebbet VI. Hajós u. 9 házfelügyelőnél Az Amerikai Gyermeksegélyző Akció vezetősége az alant felsorolt üres zsákokat eladni óhajtván, felhívja a venni szándékozókat, hogy ajánlataikat srácban zárt borítékban, legkésőbb latnus 5-ig V. ker., Deák Ferenc utca 14. I. em. 1. szám alatt nyújtsák be. Az eladásra kerülő zsálok a MagyarLeszámítoló és Pénzváltó Bank közraktári vállalatának II/I. számú raktárában a délelőtti órákban megtekinthetők. A vételár 1O*/«-ának megfelelő bánatpénz az ajánlattal egyidejűleg, a vételár pedig az átvétel alkalmával fizetendő. 1980 drb babos zsák, 500 drb rizses zsák (nagy), 2212 drb rizses zsák (kettős, kicsi), 1667 drb amerikai lisztes zsák, 341 drb cukros zsák (textil, kicsi), 94 db cukros zsák (papír, nagy). Az Amerikai Gyermeksegélyző Akció Intézőbizottsága. Vasárnap, 1920. május 30. A francia bányászok sztrájkja véget ért A vasutasok túlnyomó része is megkezdte már a munkát Páris, május 29 (J. M. T. T. szikratávirata) rész .Hivatalosaig. jelentik, hogy a francia bányászok sztrájkja megszűnt és a bányákban a munka mindenütt megkezdődött. Párig, május 29 A vasutassztrájkról a párisi lapok a következőket jelentik: A különböző vasútvállalatoknál a helyzet napról-napra mindinkább közeledik a normális állapothoz. A paris—lyon—földközi tengeri vasúton kis csoportokban térnek visz■sza a vasutasok a munkába. Az orleansi vasúton a műszerészek, a vonatvezetők és vonatkísérők zöme munkába állott. Bretagneban és Auvergneban a sztrájk teljesen véget ért. Az államvasúton a helyzet folytonosan javul, már csak mindössze 260 vasutas sztrájkol. A déli vasúton is mind nagyobb a munkába állók száma. Beziera, Xarbanne és Carcassone vidékén a sztrájk megszűnt. Az északi vasúton a forgalom teljesen normális. A párisi körvasúton az egész személyzet dolgozik. Hogyan esett ki Deschanel a vasúti kocsiból Részletek az elnök vasúti kalandjáról — Az Est tudósítóitól — A ma érkezett francia lapokból megtudunk egyet-mást arról, hogyan esett ki a francia köztársaság elnöke a vonatból. A titokzatosnak tetsző baleset Páris és Montagis közt történt. Deschanel vasárnap este fél tízkor hagyta el Parist a Gare de Lyon-on. Az elnöki különvonaton utazott még Stecg belügyminiszter, több képviselő és szenátor, Pindon tábornok és nagyszámú kíséret. A baleset Az elnök, aki hurulja miatt nem jól érezte magát, már 10 órakor ágyba dőlt. Csakhamar mindenki aludt a gyorsan robogó vonaton. Deschanel nem tudott ekdudni, a kocsiban fülledt meleg volt, úgy hogy az elnök elhatározta, hogy kinyitja az ablakot. Ez Lorcy és Miguerts közt történt , olyan terepen, ahol a vonat csak 40 kilométer sebességgel tudott haladni. A hálókocsi körülbelül két négyszögméternyi, összes bútorzata egy ágy és egy karosszék. Két ablaka guilottinszerű, vagyis olyan, hogy a felső rész mozdulatlan, mialatt az alsó leereszthető az ablakpárkány mélyedésébe. Pontosan nem tudni, mi történt, megzökkent-e a vonat vagy túl mélyen hajolt-e ki az elnök, vagy hirtelen szédülés fogta-e el ; tény az, hogy Deschanel a széles ablakon keresztül kibukott a vonatból. Senki sem vette észre a balesetet, a vonat folytatta útját az elnök nélkül. Az elnök pyramában Bár nagy erővel zuhant, az útra, Deschanel nem vesztette el eszméletét. Néhány percig hevert a földön, majd felkelt és a töltés irányában hajlékot keresett, így haladt kb. két kilométerig, amikor vasúti őrrel találkozott. Az elnök sziluettje, világos piyamában, élénken villogott az éjszakai tájon. A vasutas meghökkenve riadt fel : — Mi a manót bolyong maga itt ilyen öltözetben ? — Barátom, — szólt Deschanel — én a köztársaság elnöke vagyok. Az őr felkacagott és gúnyosan szólt: — Csak így ? Hálóingben és nyílt ■mezőn ? Lorcyban ? — Hogyan ? Ez Lorcy ? ... Hát hány óra ? — Éjfél. — Igen. Párisból jöttem és kiestem a vonalból. — Ne mondja. És mije sem tört el? — Nem, csak horzsolásaim vannak. Jöjjön velem a legközelebbi állomásra, ahonnan telefonozhatok. Biztosítom önt, hogy Deschanel vagyok, a köztársaság elnöke. — Jó, jó ! Nem akarok most magával ellenkezni. Jöjjön az őrházba, mert még megfagy ebben a ruhában. Az őrházban a vasutas felesége sem akarta elhinni Deschanelnek, hogy ő az elnök. Azt hitték, bolonddal van dolguk. A jó asszony megmosta az elnök arcát és horzsolásait, de nem engedte meg, hogy Deschanel telefonozzon. Csak reggel öt órakor sikerült Deschanel rábeszélő tehetségének meggyőzni a házaspárt kilétéről. Erre telefonozott a montargisi állomásfőnöknek. Eilj eggen azt állítja, hogy ő az elnök. Reggel fél hétkor telefoncsilingelés verte fel álmából a montargisi alpresét, aki a kagylóhoz rohanva, a következő jelentést hallja : — Kérem, alprefét úr, egy egyén kiesett a vonatból és azt állítja, hogy ő Deschanel, a köztársaság elnöke. E pillanatban a lorcy-i sorompónál tartózkodik az őrházban. Az alprefét nyomban Lorcyba kocsizott, előzőleg telefonoztatott Montargisból azokra a vasúti állomásokra, ahová az elnöki vonat még nem érkezett be. Amikor az őrházban meglátta a pijamában lévő elnököt, nyomban felismerte és elvitte magával Montargisba a lakására. Ott már orvosok várták az elnököt, bekötözték sebeit és antitetanikus szerrel beoltották. Majd a következő jelentést adták ki állapotáról: »A köztársaság elnöke könnyen megsebesült az arcán és bal combján. Állapota lehetőleg kielégítő , nyugtalankodásra nem ad okot.« Bernhard Epstein (alapítási év 1905) Gyárt mindenféle baugesae sportsapkát és szövetkalapot urak, hölgyek és gyermekek számára, úgyszintén egyenruha -sapkákat. Újdonságok állandóan raktáron ! Átusitis nagyban és kicsinyben. Ágfeszelt használt férfiruhát is legmagasabb ártan. Berger Béla, Károly, sörút 5. sz. 1. em. Telefon: József 115-57. Svájci vászoncipők legkiválóbb minőségű gyártraány női-, leány- és gyermek-nagyságokban beérkeztek! Egyesült Magyar Cipőnegykereskedők Rt., Budapest, V. ker., Nádor utca 26. Csak viszonteladóknak. Üzleti órák S—2.ig.