Az Est, 1920. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-04 / 184. szám

Budapest, 1920 * Szereld * augusztus 4. 'K* Előfizetési árak :­­ J egy hónapra ... 25.—korona Íj negyedévre ...... 70.—korona f­élévre ............140.—korona '• JEgész évre.........250.— korona Külföldre 1 hóra IS.— korona Egyes szám ára 1 korona. Politikai napilap .. .v. felelős szerkesztő: Miklós Andor zdrk­Z Szerkesztőségi VII. kerületi Erzsébetek­örut­­* * Kiadóhivatal) ^ ... ,’■’ Pl­.­ Erzsébet-körút 13—30.0. ( Flók.kiadt hivatalok) V., Vilmos esdsadr.út 14. szám­­:* és IV., Váci-utca II......... -A4 Wien­­ Kohlmarkt 1. Kiöiszíttel­ csatornák,és minden, a mi ü­zhödt arffimy, rothadó salak, asaz itt hithipölyög ezen a héten fielőttÜnK. Szemünk, melyet le­­lkjt aminek a látványnak gonosz a varázslata, odaszegeződik a ki­­sáróságok tárgyalóasztalaira, a melyeken egy nagy nemzeti ha­jótörés undok patkányserege ,jó átvonulását. Emitt a legnagyobb magyar tragédiák­­ egyikének fejtik­­vissza a szálait. Vájjon nem azok-e a legnagyobb bűnösök, a­­kik Tisza István meggyilkolá­sával a lavinát gördülő útjára “lökték?. Az bizonyos, hogy a maguk és lázadó politikájuk­­céljait átkozottan jó érzékkel­­szolgálták, mert a magyar pol­gárságot ennek a sudár fának a kidőlése ejtette első ájulásá­ba és tette képtelenné az ellen­állásra. További elhanyatlá­­sunknak pedig ez a lelki bénu­lás volt a forrása, ez tette lehe­tővé, hogy elhatalmasodtak raj­tunk a férgek, melyek egy ros­­kadt társadalom réseiben és töresztékeiben tanyáztak. Odább­i, másodrendű népbiztosok ad­­­ak számot az őrjöngő pusztí­tásról, a­mit vérben, vagyon­ban, egy állam intézményeiben, épsége és alkotmánya ellen el­követtek és ugyanakkor felvo­nulni látjuk az első­ forradalom minisztereit, a­kiknél pipogyább ilehetetlenséggel, bárgyabb­­passzivitással még nem állott felelős ember a veszélyeztetett ország kormányrúdjánál. És a harmadik helyen lázadásszerű­­tünetek és utcai gyilkosságok kiskorú vádlottjait vallatják. Mind a három bűnpernek összes nyílásából a rothadás bűze árad. Nem forradalmárok­­és nem elvek elszánt emberei­­azok, a kik tetteikért most fe­lelni fognak. Az igazi nagy bű­­nnösök, az értelmi szerzők, mint Károlyi Mihály és Kun Béláék, ha vérdijak osztogatói nincse­nek itt, kivonták magukat a ma­gyar bíróság kezeügyéből. De így, annyiban is, a­mennyiben ■ezek a bünpörök m­a vannak, s megvan az a megnyugvásunk, hogy törvényes bíróságuk előtt állanak a bűnösök és ezzel tar­tjuk lezártnak a felfordulás ■korszakait, melyeknek egy­­egy stációját ezek a bünpörök képviselik. ■ J/-.UU - ' A ^Megkezdődött a Jenarrel­ orosz fegyverszüneti tárgyalás Bécs,­augusztus 3 A Neud­Frei­&ressé-nek táviratoz­tak Varsóból ! Félhivatalosan meg­erősítik, h­ogy a lengyel fegyverszüneti küldöttség a Baranovics és Brzesko között levő után találkozott a bolsevikok delegációjával. A lengyel delegátusok megérkezését váratlan incidens késlel­tette. A­midőn ugyanis a delegáció autójával át akart haladni a Brzeskó­­tól keletre levő hídon, észrevették, hogy a hidat felgyújtották. A lengyel küldöttség vezetője ennek ellenére megparancsolta a soffőrnek, hogy az autót vezesse át a hídon. Az automo­bil utasai életük veszélyeztetésével men­tek át a folyó túlsó partjára s a híd néhány perccel később a folyóba zuhant. Mísítper kihallgatását befejezték Sztany­ovszk­y részletes vallomása Tisza meggyilk­olásáról A nagy bűnper második napja — Az Est tudósítójától — László­ Zoltán ezredes, elsrőlt ne­gyed­­íe órakor nyitottig meg a Tisza-gyilkosság főtárgyalását és a védőkhöz fordulva tzerdezi: m­e valami­t kérdezni való­juk? Dr.­Török Sándor védő kéri a bíróságot, hogy­ Hiüttner a kérdé­­sekről ülve felehessen. Ő vett részt Hüttner a gyilkosságban? Törh Sándor ,­ök­ tegnap­­azzal kezdte vallom­ását, hogy a vádbéli cselekmény elkövetését beismerte, de nem érzi magát bűnösnek. Ké­sőbb azt is mondta, hogy nem sa­ját, elhatározásából cselekedett ,és el­lenezte a gyilkosságot. Miért vett mégis részt a gyilkosságban? Fizikai vagy lelki kényszer hatása alatt, cselekedett ? Ilictner : A­mikor a harctérről hazajöttem, a mozgalmakat CSAK az újságból ismétlem és azok, a­kik ezt rendezték, előttem feltétlenül meg­­győződéses emberek színében tű­ntek fel. Meggyőződésem volt, hogy a­mit cselekedni akarnak, az helyes, ők mondták azt, hogy Tiszát le akarják gyilkolni, mire én azt mondtam, hogy csak le kell tartóztatni és őrizetbe kell venn­i. Október 29-én az Astoria-szál­­lóbeli értekezleten megállapították, hogy nem merek vállalkozni. Hiúsá­gomban éreztem magamat találva, a­mikor azt mondták, hogy csak ad­dig van bátorságom, a­míg bizton­ságban ülök a szobában. Erre meg­mondtam, hogy elhozom a grófot elevenen a nemzeti tanácsba, de le nem gyilkolom. A védő: Szóval ön meg akarta mutatni, hogy nem fél, de az ölesre hajlandó nem volt. Elmondta-e annak a csendőrtiszthelyettesnek, Asztalos Györgynek, a­ki önt Kovács vizs­gálóbíróhoz vezette, hogy ön miért nem merte az igazat elmondani ? Hüttner: Elmondottam. Ezután a­ védőügyvéd további kér­déseire elmondja, hogy a nemzeti tanács százezer példányban röpiratot nyomatott, a­mely a katonákhoz itézett felhős fékből ötven­ezer példányt, az ő lakásán helyez­tek el. A­mikor Miskolcon letar­tóztatták, Pálóczy főhadnagy előtt, a miskolci körlet parancsnokságának vizsgálóbírója előtt tett vallomást. E vallomását most is fentartja. Buda­pesten Angyal detektív, a politikai osztály vezetője vett fel vele jegyző­könyvet, de ezt nem íratták vese alá. A­mi abban van, megfelel mostani vallomásának. Csak kevesebb van benne. A rendőrségen az első kihallgatást Szinbián végezte. Ott volt Nagy Károly, Danning­ tanácsos és egy időben dr. Clain is. A máso­dik kihallgatást detektívek, a har­madikat Kovács vizsgálóbíró végezte. Ezután a védő kérdésére el­mondta még, hogy gyermekkorá­ban átesett a különféle gyermek­betegségeken. Anyai nagyapja tüdőbajos és elmebeteg voltig bá­bom alant háromszor seb­bant meg, egy alkalommal gránáttól. Csúnyák és Friedrich szerepe Mos® Sztanykerszky védője, dr. Lengyel Zoltán–intéz kérdéseket a vádlotthoz .*''' Hüftysz arra a kérdésre, hogy hogyan kerü­lt Csernyák a katona­­tanácsba, nem tud felvilágosítást adni. Erről utólag sem szerzett tu­domást. Arról, hogy Csernyák má­tyásföldi, van tudomása. Nem tudja, ki ajánlotta Csernyákot Károlyinak, utólag sem érdeklő­dött erről, Friedrichet sem kérdez­te meg. A védőnek arra a kérdésére, hogy az október 27-iki tárgyalá­son, a­mikor a forradalmat elha­tározták, tud-e Friedrich szerepé­ről, nemmel felel. A védő ezután azt kérdezi, tud-e arról, hogy mit beszélt Friedrich a Habsburg-családról? Ezt a kérdést a tárgyalás vezetője félbeszakítja azzal, hogy nem tarto­zik a vád tárgy­áh­­z. A védő felszólalása után áttérnek arra a kérdésre, ismeri-e Köttner Friedrich Ist­ván írását, a­mire .Bü­ttner igennel felel és í­zítise a ciy­őnőrtött g­yfejt ezer koronásztevérért lévő aláírás er­e­detiségéről.. A Bálóné-féle emlék­könyvet is látta, a­mikor aláírták.­ Ezután újból leírja a Tisza-villában történteket. .­­ . . Vallomása további Során elmondja, hogy tudomása van arról, hogy egye­­sek nagy összegekkel járultak a forra­dalmi mozgalomhoz. Úgy tudja, hogy Fényes László egész vagyonát adta oda (e kijelentésre a hall­gatóság között nagy derültség támad.) Bizonyosat nem tudok állítani, — mondja Hüttner — de hallottam, hogy október 31-én délelőtt valami 300.000 koronát kaptak volna Fényes pénzéből. Lengyel Zoltán: Azt mondotta, hogy nem saját elhatározásából vett részt a cselekmény elkövetésében. Itt neves emberek, igen előkelő ál­lású egyének kerülnek szóba. Ki­nek a szerepe volt döntő abban, hogy ön erre az útra tért? Ki volt Önre a legnagyobb lelki hatással, a­ki ha ott nincs, nem is vettt vol­­­na részt a cselekményben? J - Hüttner: Az, a­mikor Friedrich István október 29-én azt mondotta, hogy gyáva vagyok. Ez volt a vég­ső motívum. A százezer koronás jutalomból egy­­ fillért sem láttam. f ■ - ¡ "V~ és felfordulásban az ember nem­ gondolkozott. Forradalmat nem paragrafusok szerint csinálnak. A kormánynak voltak olyan tagjai, írá­ldk érdekeivé váltak a dologban és ilyen ügyben egy államtitkár­nak, a szava is elegendő. A pénzügyminisztériumban és a külügyminisztériumban azzal fog­lalkoztak, hogy­ külföldre küldjék az embereket, a belügyminiszté­riumban azzal, hogy a főkapitány­ság ne nyomozzon, de nem azért, hogy a zsarolást akadályozzák meg. Károlyival­­soha egy szót sem beszélt, tehát nem tudja állí­tani, hogy tudomása lett volna a dologról. A vizsgálat során hallot­ta, hogy a gyilkosság után, a had­ügyminiszter segédtisztjét küldte ki a Tisza-családhoz. Most hallott először arról, a védő kérdéséből, hogy Károlyi első hadügyminisz­tere szerződést kötött Kunfi Zsig­­mond pufijával, hogy megkapja a hadügyminiszterséget ha belép a szociáldemokrata pártba és az lesz a hadügyminiszter első cselekede­­­te, hogy feloszlatja a hadsereget. Ha tudta volna, hogy ilyenre használják fel, nem vállalkozott volna semmire, mert ők éppen a nemzeti hadsereget akarták meg­csinálni. Elmondja még, hogy, nincs tudomása arról, hogy a nem­zeti tanács összejövetelein az aj­tók be voltak zárva. Ilyen kicsi­ségre nem tud emlékezni. A­ki kö­zel állott a vezetőséghez, az termé­szetesen mindig bemehetett. A további kérdésekre ismétli, hogy az­­au­tomobilokat egy rózsaszínű purölis tiszt, t­dta át Rérinek és hogy az automobilok hogyan kerültek oda, nei­ tudja. Mikor elindultak, mind­annyian csukaszürkében voltak. Kéri jelentette, hogy tessék indulni. Lengyel: Önök között bizonyos ellentétek merültek fel. Azt állítja

Next