Az Est, 1921. augusztus (12. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

1 main Feran® faiyiatia iaasiivanaanását - Az Est tudósítójától — nD.'.amnegyed tíz órakor nyitotta meg a- i jo./rt-bünper mai ' főtárgyalását dr. Gadó István .elnök./ Er. Stäpiki Ferenc tcwetben» folytatja, SnaiwSr laaptnasaiK cipusiaj6pSat*íás5£ •' Azzal kéztil, hogy Dobó halálát az ő nevével hozták összefüggésbe s úgy emlegették, mintha Dobót elpusztították volna a fogházban.. Én nem tudom, — utodja Ulain — Dobót'’ kínozták-e' vagy sem, dyr eskü alatt vallom az, hogy ő.'-L következőket monáoti&dőtte pir. . — Nem kellett engemt^verni. Elég volt nékem hallani azt, mi történik a bosnyák kaszárnyában, amikor egész éjjel ordítás verte fel a környéket. Abból a körülményből azonban, hogy Sztupka őrnagy úr a legnagyobb mértékben vigyázott arra, hogy atrocitások senkivel ne történjenek, következtetem azt, hogy nem történhetett semmiféle bántódása. Dobó nagybeteg volt, negyven fokos láza volt. Azon aggódtunk, hogy meghal. Panaszkodott is Sztupka őrnagy úrnak, hogy nem bírja a kosztot, kihányja a mit eszik,„családja pedig nem gondoskodik róla. Én akkor, szánalomból, , a könyörületből, továbbá azért, hogy ez az ember el ne pusztuljon az főtárgyalón előtt, segíteni akartam rajta. Megkérdeztem, mit akar, enne-e jó marha húslevest ? [Nem, — mondotta Dobó — mézet ,és vajat szeretnék. Valamelyik dótaféttyvel hozattam is neki. Dani gesnerális parancsára helyezték aMi-házba külön kosztra. Állandóan iszonyú halálfélelemmel vivődött. S2Baj3geiráEeSEí°s Ssftéf: ? Az elnök: A katonai törvényszéki tárgyalásról kiadott félhivatalos tárgyalási közlemények olyasmit említenek, hogy Dobót erősen szurgerálták, azt lehetne mondani, hogy rá akarták venni a beismerő vallomásra. Urain : Ilyet tenni nagyobb hitványság lett volna tőlemi, mint megölni valakit. Természetes, hogy mikor Dobóval beszéltem, nem úgy beszéltem vele, mint kávéházban szokás, fogpiszkálgatás közben, hanem határozottan komolyan. Lehet hogy volt a hangomban valami szuggesztív erő. De nem tudom megérteni, hogy ez miért éppen Dobónál váltott volna ki hamis vallomást? Ez olyan képtelenség, amelyre szinte restelek feleletet adni. Az elnök: Nem gondolták önök azt, hogy nem lesz célszerű a 40 fokos lázas beteget egész éjszakákon át kihallgatni .? — Kiláin.:" Azt, hogy Dobónak milyen magas láza van, csak később tudtam meg. Hogy beteg-e, vagy nem, azt nem is tudtam. Az adatok nagy tömege szükségessé tette előttem, hogy inkább ne a törvény, de az igazság tiszteltessék. Az elnök, Dobót annak idején azért vitték át a Margit-körútra, hogy a körletparancsnokság ügyésze kihallgassa." Nem gondolták, hogy az ügyész kihallgatása közben őt a detektiveknek kiadni kihallgatás végett szokatlan dolog és kifogásolható? — Ulain: Minden törekvésünk az volt, hogy minden szabástalanság nélkül az igazságot derítsük ki. Különben közvetlen tapasztalatból tudom, hogy a kommunizmus bukása óta a detektívek bekapcsolása a katonai akciókba szokásos lett. Szeretnék beszélni most Sztanykovszkinak és Vágónak arról a vallomásáról, hogy én bujtattam volna fel őket vallomásuk megtételére. Az elnök: Talán tessék általános kijelentésre szorítkozni, az egyes kérdéseket majd én konkrét formában fogom feltenni. Ulain, Vágó és Sztanykovszki azt mondja, hogy ők nem tudják, részt vett-e ■ Kéri, Fényes és Friedrich az okosságra való felbujtásban? Vaklotásaikból az következik, hogy én lettem volna az, aki ez ellen, a hő van ember ellen az akciót fentartottam. Kijelentem, hogy amikor a megbízást megkaptam, tudtam, hogy ebben a perben Magyarország egyik legnagyobb jellemű férfiénak ■ emlékéről lesz szó. Fokozott erkölcsi kötelességek hárulnék tehát arra, aki az ő emlékéért harcol. Tudtam azt is,, hogy hatalmas ellenfelekkel fogok szembenállnii. Magas pozícióban léviy nagy timpszerűségnek örvend m egvem,g az, a jó előtérbe van állítva. Tudtam, hogy a méltatta meg fog mozdulni a nemzetnek nagy része. Vádlott társai közt van két népszerű, jó eszű újságíró. Tehát a vádlottaknak nagy erő áll rendelkezésükre. Egy-két ízben történtszabálytalanság, de inkorrektség az én részemről sohasemtörtént. Sztanykovszki 1919 november 23-án Kovács vizsgálóbíró előtt már beismerő vallomást tett. Engemet ekkor nem is ismert. Kovács vizsgálóbíró is felbujtotta volna, hogy hamisan valljon ? Friedrich nevét ekkor nem említette. Én csupán valamikor júliusban beszéltem vele először, ő azonban jóval előbb, már májusban beszélt Friedrichről. Ki volt tehát az, (kérdi Sztanykovszkihoz fordulva) aki önt felbujtotta ? Én lettem volna . • Sztanykovszki: Ezt sohasem mondtam. Elik: Csendet kérek. Ulain: Vagy én mondok igazat, vagy Sztanykovszki. Sztanykovszkiről egész sereg hamisítás, és inkorrektség derült ki az eljárás során s most ő áll ide és ő mondja a bíróság előtt, hogy Usain hitvány fráter és hogy én szuggeráltam belé, hogy rágalmazzon meg embereket. Vele szemben nincs szükségem védelemre. Vágó kihallgatására, vonatkokozólag a következőket, mondhatom el: Mikor Vágót átvitték a katonai törvényszékre kihallgatás céljából, őt ott láttam először Sztupka őrnagy úrnál. Tehát nem preparálhattam Kihallgatása két-három napig tartott , én mindent feljegyeztem, amit mondott. Vágó nagy készséggel beszélt. Dicsérte a katonai bíróságot és elragadtatásában azt mondta, hogy őt hát ökörrel sem lehet visszavinni a polgári bírósághoz és hogy őt senki sem befolyásolta. Rengeteg olyat vallott, amiről senkinek sem volt sejtelme. De szükség se volt rá, hogy őt befolyásolják, ő úgyis megmondta a magáét. Ha én Vágót szuggeráltam, akkor miért nem tudtam szuggerálni Gaertnert és Lengyelt, hogy ők is beismerjenek valamit. Vallomása további során elmondja Ulain, hogy mindezek dacára Vágó vallomásának 70%-át igaznak tartja. Március 20-án Margolits vizsgálóbíró előtt elmondta Vágó, hogy Friedrich' is jelen volt az Astoriában, mikor a gyilkosság hírét hozták. Megölelte Hatvany SzennzéfrelköYBséb&''biblia * * . —• Mi lett a reformáció országából. Magyarországon kétszer annyi bibliát vesznek, mint Csehországban — Az Est tudósítójától — Kisbolt Budán a Szent János-téren a Vallásos Iratok Nemzetközi Kiadóvállalatai. Az adventistáin Krisztus második eljövetelére várók magyarországi központja van itt, innen terjesztik tanításukat ,szerte az országban és Csonka-Magyarország határain tul,a megszállott területeken is. A kis boltban iratterjesztő ügynökök pakkolnak, csomagolják , a kis füzeteket. A kiadó vezetője, Koch Vilmos, fiatal, német ember, magyarázza : — Huszonöt éve van Magyarországon ez a bolt. A központunk Stashingtonban van, negyvenkét kiadónk van az egész világon. 1918-ban itt millió dollár értékű könyvet hoztunk forgalomba. Most 101 .nyelven hirdetjük a vallásunkat. . . — Magyarországon tavaly másfél millió értékűkönyvet adtunk, el. A kommunizmus alatt nagyon keveset. 1919- ben csak 400.000 korona értékű könyvet adtunk el, ez idén már eddig 800.0O0 koronányit. Mindenki vásárol tőlünk, minden néposztály. Lapunk is volt,, Az Utolsó Üzenet, ez is a kommün alatt szűnt meg. Az amerikai magyarok között is nagy kelete van az Írásaiknak, Amerikában egy nagyon szép kiállítású magyar lapjuk, is jelenik meg. Benéztünk aztán a bibliás boltba a Deák-téren. Itt is német ember fogad és meséli, hogy bibliát, sajna, egyre kevesebben vásárolnak. Nincs pénzük az embereknek és megdrágult a biblia is. Előveszi a társulat 1920-ról szóló beszámolóját és statisztikát mutat a közép-európai bibliaterjesztésről. Németországban, Svájcban, Ausztriában, Csehországban és Magyarországon 209.239 bibliát adtak el 1919-ben és 1920- ban csak 156.901 et. Svájcban emelkedett az eladott bibliák száma, Magyarországon 29.768-ról , 18.027-re csökkent. Ennek az az oka, hogy 1919-ben meg tudtak szállítani a megszállt területekre is. 1920-ban azokat már külön látták el a németországi központból. Csehországban 10.000 biblia fogyott el 1926-ban. Németországban csökkent leginkább a bibliavásárlás. 1919-ben 147.257 bibliát adtak el és 1920-ban csak 93.046-ot. Az egyes államokról külön jelentést közöl a társulat és itt Németországról ezeket írja : —. Németország, a reformáció országa, a forradalom országa lett. Azt az országot, amelyben Luther egykor szövétnekül állította az Isten szavát, a hitetlenség és a tévhit sötétsége vette birtokába.. Még nem vagyunk a bolsevizmus karjaiban, de ennek munkatársai mindent megtesznek, hogy lerontsák azt, ami a keresztény templomot szolgálja. Érdekes, hogy aháború eredményei, hogy befolyásolták a Brit és Külföldi Bibliaterjesztő Társulat munkáját is. A háború után körülöttünk új nemzetiségi, államok alakultak és a társulat is lest sietve jelzi, hogy rövidesen ■megjelenik az új cseh és szerb nyelvű biblia. Magyarországról vpedig, azt írják : »A nagy munkaterületből csak egy csonk maradt, amely többé nem az igazi Magyarország.« Kedd, 1921. augusztus 2. s partja. A szemközti hegyek a pasztell lilás színében úsznak, a nyugvó nap éles sugárban csillogtatja a Duna elkékülő habjait. Este van. Egy öttagú család hazafelé indul, fel se öltözködnek, a ruhájuk batyuba göngyölve a hátukon lóg, a hölgyek szalmakalapja az urak fején. A furcsa karaván rágyújt a nótára : Ha a föld, a föld az Isten kalapja... A villamoson hőség, ájuldozás, lárma, pofozkodás. Boldogan érünk be a nyugatihoz, ahol a sokszor átkozott kultúra fogad s ha nem láttuk volna, nem is hinnék, hogy másfél órányira Pesttől még boldog egyszerűségben élnek a primitív vadak. R. M. Lajost és ezeket mondta Friedrich: ■ »Hála Istennek, hogy ezen is túl vagyunk.« Vágó: Nem igaz! Utóin: Margalits vizsgálóbíró úr hamisította? Elmondják itt, hogy azért volt szükség Körire és Fényesre, hogy Friedrichet annál, valószínűbbé tehessék.Sztanykovsz’, Fényesről és Kéfiről már akkor beszélt, amikor Friedrichről még nem is volt szó. Friedrich nevét Sztanykovszki, augusztus 22-án, a tóikor letartóztatják, már említi Kéri, Fényes, Csernyák, Horváth-Sanovits társaságában, mint olyanét, aki Szerbiát fel akarta lázítani.. Ők dobják? be a neveket s akkor reánk fogják. Talán van politika, talán Van maffia --ebben az ügyben, de kijelentem, hogy nekem ezekhez sem-miféle közömnem volt. Tanúvallomások vannak arról, hogy a katonai törvényszéki tárgyalás első, napjaiban a Margit-körúti fogházi irodák folyosóján megjelent egy női fej, az ablaknál füttyentés, a fogház egyik ablakában megjelenik egy fej, beszélgetés, füttyentés, újra egy másik fej jelenik meg, és így továbbítják az üzenetet. A polgári törvényszékitárgyalás alatt fia, egyik vádlott felesége felveszi "az érintkezést. Kívülről jövő belatás, következtében kellett ezek- nek így beszélniük, honnan jött ez, én nem kutattam. . Sztanykovszki halálos ítélettel a feje fölött állott a bíróság elé. Meg kellett ragadnia minden eszközt tehát, hogy megmenekülhessen. Vágó azt gondolta, legokosabb lesz, ha itt semmiről sem tud, mert ha itt megvádol valakit, azok viszszafordíthatják ellene a vádakat. Bleyer Ede lány azt állította itt, hogy énolyast-e kérdéseket , intéztettető hozzá, amelyekben már benne volt a válasz is. Bleyer kihallgatásánál Sztupka őrnagy urnái ■jelöli -voltára, ■ ■ Bleyer- ekkor sem • Körnről, sem Friedrichről, sem Fényesről nem szólt egy szót sem. Kéri is intézett hozzá senki kérdéseket ebben az irányban. Nem lehet ,tehát • igaz amit mondott. A katonai fdtárgyaláson már mindemért dolgokról beszélt. Engem az ő vallomása egészen megteheti. El kell mondanom erre vonatkozóan valamit, amit Sztupka őrnagy úrtól hallottam. Elmondta, nekem, hogy őt felkereste dr. Darvas János ügyvéd, Bieyer védője és ..mondta, hogy azt hallotta Bieyertől, hogy arra akarják rábírni, hogy a polgári bíróság előtt vonja vissza vallomását. Bleyer és Sztanykovszki között ebben az irányban volt valami levélváltás a fogházban. Ami ellenem történt, az a törvényszéki fogházban dolgozó maffia munkája volt. Mikor a bíróság majd a szavahihetőség kérdését fogja, elbírálni, kérem, méltóztassék mindezeket tekintetbe venni, hogy talán mégis csak van egy kis különbség az én szavahihetőségem és ezeknek az embereknek aszavahihetősége között. Ezután azélnek tizenöt perc szünetet rendelt el. 3. oldal. Jan Gottlob meghalt — Az Est tudósítójától — Rau Gottlob, a szénelosztás országos kormánybiztosa s a Szénbizottág volt elnöke, vasárnap este Velencében szívszélfiüdés következésben hirtelen elhunyt. Rau,a hazai szénbányászat vezetőférfia volt, vezérigazgatója volt az Északmagyarországi Kőszénbánya r.t.-nek és 1917 óta elnöke az Országos Szénbizottságnak, 1919 óta pedig a szénellátás országos kormánybiztosa. Ily irányú működését mindenki ismeri ,és mindenki elismerte, hogy a legnehezebb viszonyok közt is gondoskodni tudott az ország szénnel való ellátásáról. Több izben tárgyalt külföldön, Párisban az ötös tanácsosai és Prágában az entente szénelosztó bizottságával és minden alkalommal nagy eredményeket tudott elérni. Puritán jelleme és tisztessége közismeretes volt. Szegényen élt és szegényen halt meg. Ma talán ez a legnagyobb dicséret, amit közpályán működő férfiúról el lehet mondani. Éveken keresztül társadalmi téren is nagy szerepet játszott, több közjótékonysági és emberbaráti intézmény élén állott,és a legutóbbi időkben nagymestere volt a szabadkőműveseknek, azonban ,a politikai irányzat megváltozásával a páholyok munkájának szünetelését rendelte el, özvegye és három gyermeke gyászolja. Mindhárman Bajmócon nyaralnak. A szénbizottság Rau holttestét hazaszállítatta és Budapesten fogják örök nyugalomra helyezni.