Az Est, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-01 / 218. szám
2. oldal meg vannak arról győződve, hogy ha minden érdekelt fél kívánsága elenére életbe léptetik ezeket a szabályokat, úgy abból csak a horvátulajó sorozata fog kialalkulni. I / ✓ vagy a lakó igazolja, hogy a törvényes lakásszükségletet meghaladó minden szoba után egy darab 5000 korona névértékben kibocsátandó építkezési nyereségkölcsön árát az állampénztárnál lefizette. Akkor sem lehet igénybe venni a lakásrészt, ha a tulajdonos, vagy a lakó igazolja, hogy a helyiségrésznek megfelelő épületrész építését megkezdette. Rögtön utána következik az a másik fontos intézkedés, amely szerint állami érdekből bármely lakást el lehet kobozni. Az eredeti tervben még közérdekről beszéltek. Ebbe a szakaszba van elrejtve a diktátor teljes hatalma. További rendelkezés szerint a népjóléti miniszter elrendelheti a használatban nem lévő épületek átalakítását. Az utolsó pont a fellebezhetetlenséget állapítja meg, csupán annyit enged meg, hogy a lakásdiktátor a saját intézkedését tizenöt napon belül felülvizsgálhatja. Ha az intézkedés ellen három, napon belül panaszszal élnek, a népjóléti miniszter által felruházott miniszteri biztos a rendelkezéseket megvizsgálja. A lakók elítélik a javaslat intencióit A lakók szövetségéhez fordultunk, hogy, megtudjuk a lakók állásfoglalását. A következő választ kaptuk: *-1 A legnagyobb megütközéssel és megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a népjóléti miniszter újra abba a borzalmas helyzetbe sodor bennünket, amely annak idején minden egyes lakónak életét megkeserítette. Bennünket meghívtak már egy ankétre, ahol hiába harcoltunk a jobb belátás és a józan ész fegyvereivel. Ma a főváros és az ügyvédi kamara megbízottai fogják előadni tiltakozásukat. A rendelkezéseket drákói szigorral akarják végrehajtani és újra meg fog kezdődni a rettegés azért, hogy estére nyugodtan, le tudjuk-e hajtani fejünket saját otthonunkban — Ugy látszik, Málta volt minden deputációzás. Hiába sorakoztattuk fel az érvek egész seregét. Meg vagyunk arról győződve, hogy az élet hamarosan ki fogja mutatni a mi igazunkat, csak sajnos, Budapest közönsége fogja ezt megérezni. A háztulajdonosok is elítélik a tervezetet Ir. Teles Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének igazgatója a következőket mondotta a készülő rendeletről: — A népjóléti miniszter úrnak távolról sem kellett volna ily rendszabályokhoz nyúlni, mert a szeptember hó elején megtartott ankéton teljesen kialakult az ankét résztvevőinek álláspontja, melynek alapján a lakáskérdés könnyen megoldható lenne. Ez pedig a legkézenfekvőbb megoldási lehetőség, mely abban áll, hogy a lakáshivatal megszüntetése mellett a lakások bérbeadási joga a magántulajdon elve alapján a háztulajdonosok kizárólagos joga lenne, akik a bérlőt a Budapesten vagy az illető városban lakásjogosultsággal bírók sorából szabadon választhatják meg és a bérösszeg tekintetében szabadon állapodhatnak meg. Azt, hogy a lakások így kizárólag a lakásjogosultsággal bírók számára legyenek bérbeadva, a rendőri hatóság a bérlőváltozások bejelentésével kapcsolatban ellenőrizheti. Ily rendszer mellett a lakások ezrei állanának a közönség rendelkezésére, mert a háztulajdonosok mindazon bérlőkkel, akik ma teljesen szükségtelenül tartják lakásaikat és anyagi ellenszolgáltatás mellett azokat szívesen átengednék, könnyen meg tudnának állapodni olyképpen, hogy lakásukat a lakásigénylők számára engedjék át. A lakások ezen szabad forgalmamellett megszűnne a lakássora, mert az átruházható lakások tömegesen kerülvén felszínre, azok ára tetemesen leszállana. Megszűnne az albérletekkel űzött Uzsora is, mert az albérlők önálló lakáshoz tudnának jutni. Megszűnne a lakáshivatalnál való éveken keresztül is céltalan ácsorgás és megszűnnének az óriási anyagi áldozatokba kerülő kijárások is. .A lakásrendelet tervbevett új intézkedései .. A rendelet megállapítja, hogy a lakásszükségenyhítésével kapcsolatos kormányzati tennivalók a népjóléti és munkaügyi miniszter ■feladataihoz tartoznak. A második szakasz szerint a háztulajdonos a lakássá visszaállítani szándékosan irodahelyiségek bérlőinek felmondhat, ha részükre más helyiséget biztosít. Ha a tulajdonos az épületére még egy emeletet akar ráépíteni, nem mondhat ugyan fel lakóinak, a lakó azonban azonnal elköltözhet. Ha az épületben marad, tűrni tartozik az építkezéssel járó háborításokat , és kártérítési joga csak arra terjed, hogy lakását a ráépítés előtti állapotba helyezzék vissza. Ha elkerülhetetlenül szükséges, a hatóság elrendelheti, hogy a lakó a szükséges idő tartamára az építtető költségén„ », i valamely más helyiségbe helyez' * fessék át. A harmadik zsakasz az üres laif\ { (' •• teások kötelező bejelentését rendelikk el. A helyiség megüresedését úgy a háziúr, mint a lakó, valamint a lakásközvetítő is nyolc nap alatt köteles bejelenteni. A negyedik szakasz szerint a lakásigazolványt ■nyolc nap alatt ki kell állítani. Az ötödik szakasz szerint az átruházáshoz vagy átengedéshez szintén engedésre van szükség. A következő szakasz egyenesen az ügyvédek ellen foglal állást, e szerint a ki lakásközvetítésért, ki vagy bármiféle eljárásért aránytalanul meghaladó díjazást követel vagy elfogad, már drágító visszaélésekről szóló törvény rendelkezései alá tartozik. Ezzel a szakaszszal akarják lehetetlenné tenni az ügyvédek működését, mert az eljárás díjának magas vagy alacsony mértékét szintén a lakásdiktátor fogja meghatározni. A hetedik szakasz szerint a nyári lakásokat arra az időre igénybe lehet venni, amelynek tartama alatt a fürdővendégek által rendszerint nem használtatnak. A következő szakasz a legképtelenebb visszaéléseknek nyitja meg az útját. Eszerint ugyanis annak a lakását, vagy más helyiségeit, akit bármely büntető hatóság elítélt, vagy egy községből kitiltott, avagy a kinek internálását rendelték el, vagy aki előzetes letartóztatásban, vagy vizsgálati fogságban van és »előreláthatólag« legalább két évi szabadságvesztésre fog büntettetni, el lehet venni. El lehet venni /még annak a lakását is, aki tín éven belül bűntett, vagy öt éven belül nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősken el volt ítélve, vagy aki magát katonai kötelezettségének teljesítése alól kivonta. Csupán az az enyhítés van benn a rendeletben, hogy a költözködési költségeket az új birtokos köteles előlegezni és viselni. El lehet venni még azt a lakást is, amelyet a bérlője erkölcstelen, vagy úgy a kereskedelem, mint az ipari Met keretén kívül eső kizárólag élvezeti célokra használ. A tizennegyedik szakasz a rendelet legsérelmesebb pontja, amely szerint még is olyan lakásrészeket is el lehet venni, amelyeket a lakástól elit különíteni nem lehet. Enyhítésül csupán annyit engedjek meg, hogy a lakás birtokosát megilleti az a jog, hogy az igényjogosultak közül birtokostársát kijelölje. Ez a jog azonban a lakáshatóságokra száll, ha ezzel a jogával tizenöt napon belül nem él. Nem lehet igénybevenni a 1a- V késrészt ■. .....akkor, ha vagy a háslaki jdönös. — A háztulajdonosok ennek ellenében biztosítanák egyedülBudapesten kétezer vagonlakó család legsürgősebb elhelyezését. Ezt a javaslatot, melyet a háztulajdo- nosok nevében terjesztettem elő, az értekezlet csaknem egyhangúlag elfogadta. Elfogadta a lakásügyek miniszteri biztosa is és annak keresztülvitelét vállalta a belügyminisztérium képviselője. Teljesen érthetetlen tehát, hogy miért kísérletezik a népjóléti minisztérium a lakosság egyöntetű felháborodása ellenére statáriális rekvirálásokkal. A lakáskérdés véglegesen csakis a háztulajdonosok teljes szabadrendelkezési jogának visszaállításával oldható meg. E tekintetben rendkívül alapos tanulmány látott épp most napvilágot Kund Elemér miniszteri titkár, a belügyminisztérium lakásügyi referensének tollából, aki rámutat arra, hogy a lakáshiányt csakis a kényszerrendszabályok idézték elő, mert a főváros lakossága a statisztika szerint nem, növekedett, hanem stagnál. A lakáshiányt az idézte elő, hogy a lakók, akik azelőtt keresetüknek/érét áldoztak lakbérre, ma alig 1—2 %-át fizetik és így mindenki indokolatlan és tényleges lakásszükségletét meghaladó lakást óhajt elfoglalni. Ha a lakások bérei valóban a forgalmi árak szerint alakultak volna ki, akkor nem lakáshiánynak, hanem lakásfölöslegnek kellene lenni. Csak a lakásügyi jogrendhez való visszatérés oldhatja meg tehát gyökeresen a lakáskérdést. Szombat 1921. október /. Ankét a népjóléti minisztériumban Az újonnan kiadandó lakásrendelet? ügyében Bernóták Nándor népjóléti miniszter ma reggel 9 órára ankétot hivott össze a nép»*' . jóléti minisztérium helyiségéi. Az ankétet Bernotak.nrvaisiter nyitotta meg, a kj^t hangoztatta, hogy^tyra. azpbe&fozni kell ezt a kérdést. A kormány mindent meg, tesz, hogy a lakáshiányon segítsen. Szentlőrincen 450—500 lakást alakítottak át, a Máv épülete is készen van, de nem lehet ezt a kérdést így megoldani, mert még mindig nagyon sok embervan lakás nélkül, akiknek számára új lakást a mai viszonyok között szinte lehetetlen építeni. Az építkezések megindítása még mindig nem lehetséges, a mai viszonyok miatt nagyon hosszadalmas az eljárás és ezért lesz szükség az fxj rendeletre. Az igazságügyminiszter képviselőjének aggodalma Az első felszólaló Tériz Gyula igazságügyi államtitkár, aki az igazságügy-minisztérium részéről kijelenti, hogy súlyos aggodalmai vannak a rendelet körül. Az igazságügyminiszter szigorúan a jogrend alapján áll és ezért szeretné a rendeletet a mai viszonyoknak megfelelően szabályozni. Részletes kifogásait az egyes pontoknál fogja megtenni. A belügyminiszter képviselője is drákóinak tartja az intézkedéseket Kund Elemér belügymininisztériumi titkár véleménye szerint nincs szükség arra, hogy ilyen drákói intézkedéseket hozzanak. A szabadforgalomnak a híve. Volna egy javaslata, amellyel az átmenetet biztosítani lehetne és amelynek kapcsán a normális jogrendbe bele lehetne illeszkedni. Egyelőre ő is érzi, hogy nagy nehézségek vannak, mert az ő javaslata csak az általános kérdéseket rendezné, most pedig pillanatnyi szükségről, a vagyonlakók elhelyezéséről van szó. Meg lehetne úgy oldani a kérdést, hogy ideiglenes intézkedésekkel a vagyonlakókat helyeznék el, a rendes intézkedések során pedig fokozatosan átérnének a szabadforgalomra. A főváros halasztást kér Fölkesházy Lajos alpolgármester elmondotta, hogy a főváros ebbe a, .kérdésbe feltétlenül bele akar szólni. Rendkívüli közgyűlést kértek és ő már meg is határozta az időpontot, a jövő szerdán fog a főváros ebben az ügyben tanácskozni. Véleménye szerint nincsen szükség arra, hogy ezt a kérdést ilyen gyorsan letárgyalják. Nagyon kéri a minisztert, hogy a mai minisztertanácsonmég ne foglalkozzanak evvel a kérdéssel. A publikum nagyon ideges, nyugtalan. A családi otthon szentségét feltétlenül meg kell óvni. Nagyon helyteleníti azt az ideát, hogy lakás-, diktátort nevezzenek ki. Figyelmezteti a minisztert, hogy ne vegyen a vállára ilyen nagy felelősséget, mert célját úgysem érné el. A bíróság szerepének kikapcsolása igen helytelen. A közönséget a bírróság működése nagyon megnyugtatta. Hiába, a publikumnak csak a bíróság iránt van komoly bizalma. ■ Csillery András hozzájárul a polgármester előterjesztéséhez. Azt kívánja vizsgálódás tárgyává tenni, hogy tényleg nagy-e az a réteg, amelyről szó van, hogy e miatt ilyen rendelkezéseket kelljen tenni. Feltétlenül meg kell a fővárost hallgatni, addig nem lehet intézkedni, amig a főváros rendkívüli közgyűlését meg nem tartotta. Bródy Ernő a demokraták részéről beszélt. Alkotmányjogi szempontból kifogásolja, hogy még mindig rendeletekkel kormányoznak és ötletszerűen vetnek föl nagyfontosságú kérdéseket. Amíg az üzleti záróráról és a 300 milliós idslakásépítkezésről törvény intézkedik, addig a családi otthon szentségét rendelettel bolygatják meg. De praktikus szempontból is ellene van a megoldásnak, mert ez csak jogbizonytalanságot teremt. Az építkezés csak akkor indulhat meg, ha magántőkét belefogják vonni ilyen nagy koncepcióba. A magántőke pedig minden bizonytalanságtól irtózik. Tehát a rendeletek hatályát mielőbb meg kell szüntetni. A miniszter rendelkezése különben teljesen abszolutisztikus és a bíróságot sem lehet kikapcsolni. A jogrendbe sehogy sem lehet beilleszteni ezt a rendelkezést és a célját sem fogja elérni, csak zavarokat csinál. Mindenfeléa felelősség megosztását látjuk. Éppen most csinálták meg a közélelemezési tanácsot, ennek a mintájára lakásügyi tanácsfelállítását javasolja,,melyben nem a bürokrácia elvei szerint dolgoznának, hanem ebben minden réteg, a kereskedő, az iparos, a hivatalnok, a lelkész, a vagonlakó, a munkás társadalmi szervezetbe tömörülne és őket a megértés szelleme irányítaná. Ragaszkodik ahhoz, hogy a fővárost meghallgassák ebben a kérdésben. Ezután Jezsovits, majd Bárczy miniszteri tanácsos beszélt. Utánuk Ztelinszky Szilárd, a Közmunkatanács elnöke fejtette ki programját. Építeni és építeni kell, másképp ezt a kérdést megoldani nem lehet. A közszállítási szabályzatot részben hatályon kívül kell helyezni és mindent megtenni, hogy az építkezéseket előmozdítsuk. Joe: SZEMINÁRIUM (Ma Budapest, Artdrissy-ut 8 és Szeged, Pallavicini u. 3 ) Legrégibb öt legmegbízhatóbb intézet. Biztosi sikerrel előkészít bármely egyetem és jogakadé-f mia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Rekapituláció! Jegyzet-bérlet! Minden felvilágositást azonnal ad. Dr.Kállay Zoltán szemináriuma Füvárosy Mirgy Mezgyő Budapest, VII., Rákóczi út 70. Megnyitó előadás október 1-én, szombaton Hazi Filmszkeccs, írta Harmath Imre. Rendezte Désy Alfréd. A főszerepekben Tihany Klára, Szécsi Bőske, Földváry Sándor Elsőrangú használt kassza eladó. Cím: Margit-körút 31. sz., IV. em. 4.