Az Est, 1922. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

0. oldal ltjainak módosításáról nem lesz szó, mivel az Anglo-Osztrák Bank igazgató tanácsosai, dr. Rosen­­baum és d­r. Simon olyan feltéte­lekhez kötötték a jegybank alapí­tásában való részvételüket, a­me­lyeket a kormány nem fogadhatott el s ezért megkérte Simon főtaná­csost, hogy utazzék ismét London­ba és eszközölje ki a az Anglo- Banknál a feltételek módosítását. Simon már­ tegnap Londonba uta­zott, í­­gy: Mit kap Ausztria az olaszoktól, a franciáktól és az angoloktól? Róma, augusztus 31 Az olasz kormány elhatározta, hogy kiadja Ausztriának azt a 70 millió líra kölcsönt, melyet az olasz­­képviselőház már megszavazott. Ez az összeg azzal az 50 millió frank­kal, a­mit Franciaország nyújt, képessé fogja­ tenni, Ausztriát arra, hogy egy ideig egyensúlyban tart­sa állami háztartását. Mind nyil­vánvalóbb lesz az a kötelesség, hogy a hatalmak összefogjanak abból a célból, hogy Ausztriát­­megmentsék, mivel az osztrák kér­dés Európa békéjére nézve a leg­nagyobb veszedelmet rejti magá­ban. Ennek megoldása tehát még sürgősebb, mint a francia-német válság, tekintettel Ausztria szom­szédainak magatartására. Az angol kormány jótállást vál­lalt francia és olasz bankárokkal szemben 15 millió angol font ere­jéig, mely kölcsön vámbevételek­ből lenne törlesztendő. Az angol kormány is annak a véleménynek ad kifejezést, hogy minden áron, meg kell akadályozni Ausztria fel­­da­ra­bolá­sá­t, va­la­m­i­n­t m­i­n­den ne­m is ü­t dunamenti kalandot. Kevés áru a piacokon —­­Az Est tudósítójától —• A piacon még mindig nincs elegendő paradicsom. A főváros kiküldötte meg­bízottait vásárolni, de a konzervgyá­­rosok az irányárak aránylagos olcsó­sága miatt mindinkább gyakrabban keresik fel a­ termelőt, sőt előfordult már az is, hogy útközben állítják meg a­ kocsikat. Ma mindössze huszonöt kocsi paradicsom volt a fővámtéren és a többi piacra is jutott egynéhány kocsi. A főváros erélyes intézkedésekre készül s várja, hogy néhány nap múlva elegendő áru álljon rendelkezésre. A burgonyatermés az eső következ­tében nagyon megjavult, de egyelőre­­még nincs elég áru a piacon., A bur­gonya ára feltétlenül olcsóbbodni fog, hacsak az ipari feldolgozás nem von el nagyobb mennyiségeket. Az már szinte bizonyos, hogy kivitelre egyelőre nem fog sor kerülni. Más áru is kevés van a piacon. Zöld­paprikát , csak a központi vásárcsar­nokban, lehetett látni. Káposzta az eső hiánya, miatt csak későn fejlődött és még nincs elegendő belőle a piacokon. A hagyma kérdési megoldásával is most foglalkozunk­. Egy mázsa hagy­ma után, mint megírtuk, 35 kiló kivi­teli illetéket állapítottak meg, a­ ma­kói kereskedők közbenjárására azonban minden valószínűség szerint a kiviteli illetéket 35 kilogramm szállítják le. Döntés csak a jövő héten lesz, a fővá­ros azonban reméli, hogy a lakosság érdekeit meg tudja védeni és elegendő hagymát lehet télire felhalmozni. »Csodálattal nézem, hogy nem csügged ez a nemzet.. Frsakssel Vilmos hazajött Buda!»«s4í.e — rAz Est tudósítójától — Braknál Vilmos, a nagy magyar történettudós, a­ki az utóbbi évek­ben állandóan Bécsben élt és dol­gozott, néhány nappal ezelőtt haza­jött Budapestre. Bécsben a nyáron súlyos operációt végeztek a 80 éves öreg úron. Az operáció nagysze­rűen sikerült, de Éráknál Vilmos­nak még egy ideig állandó orvosi kezelésre van szüksége. Olyan he­lyen kellett tehát lakást keresnie, a­hol állandó orvosi felügyelet alatt lehet. Ezért, a­mint az egyetem rek­tora, Timon Ákos értesült arról, hogy a nagy tudós Budapestre költözik, azonnal felajánlott veri lakást az egyik egyetemi klinikán s így Kraknói Vilmos a Kuzmik­­klinika egyik szobáját foglalta el. Itt lakik most és itt is fog lakni, de nem mint beteg ember, mert Kraknói Vilmos alaposan rácáfol­­0 évére és állítólagos betegségére. Reggeltől estitt dolgozik,­­felelőst a Nemzeti Múzeumban, délután pedig lakásán, a­hova már egész kis könyvtárt szállitott és a­hol még a késő este is a könyvei kö­zött találja. Tegnap délután meglátogattuk Kraknói Vilmost. A klinika má­sodik emeletén a 8. számú szobá­ban lakik. Fiatal orvos jelent be. .Mikor belépünk a szobába, mint­ha­­Liszt Ferenc ülne a kis fehér­­terítős asztalnál, a­mely tele van ,könyvekkel, iratokkal. Kraknói Vilmos feltűnően hasonlít Liszt Ferenchez, hófehér haja hátra hull, az arcán erős, mély vonások, a szemöldöke erős és fekete. A kis szoba félig betegszobának látszik még, de már egyre jobban alakul a tudós dolgozószobájává. Két fe­hér ágy van benne, még alig több bútor, mint a­mennyi egy klinikai szobában szokott lenni, de a köny­vek már egészen más benyomást tesznek s egészen más hangu­latot teremt Fraknói Vilmos,­a­ki mosolyogva ültet le az asztalához. Először nem akar semmit mon­dani. Sokáig­ kell kérni, hogy be­széljen a munkáiról, mit dolgozik most, mik a tervei. S mikor be­szélni kezd, akkor is csak erről be­szél, csak a munkájáról, a­mit fia­talos erővel­ folytat, csodálatos hit­tel, csodálatos lelkes energiával. — Politikáról nem beszélek.. — mondja -- az itteni állapotokról, a közügyekről nem nyilatkozom. Visszajöttem, hogy részt vegyek ab­ban az óriási ,kul­túr munkáb­an, a­mit ez az összetört nemzet végez. Csodálattal nézem, hogy nem csügged ez a nemzet, hogy dolgozik s ebben a munká­ban én magam is részt akarok venni. Itthon akarok dolgozni. — Felfogásom­­szerint ma, Ma­gyarország szerencsétlen­­helyzeté­ben a történetíró kötelessége, hogy csak oly témákkal foglalkozzon, melyek alkalmat adnak annak a kimutatására, hogy voltak olyan korszakok, a­mikor Magyarország nemcsak együtt haladt az európai kulturnemzetekkel, hanem azok között vezérszerepet vitt. És a má­sik kötelessége a történetírónak, hogy ébren tartsa a magyar nem­zet önbizalmát, a feltámadás re­ményét. Ebből indultam ki, a­mi­kor nagy munkatervet dolgoztam ki. Három nagy munkára tobor­­zok most munkatársakat. Meg­ akarom írni a magyar dip­lomácia történetét, azután a re­naissance tudomány és művészet történetét a Hunyadiak alatt és meg akarom írni a jezsuiták mű­ködését Magyarországon. A ma­gyar diplomácia történetén a kül­ügyi társasággal együtt dolgozom és dr. Horváth Jenőben nagyszerű segítőtárst találtam. A másik két munka még nincs megszervezve, most folynak a tárgyalások. Óriási munka ez is, de Fraknói Vilmos munkakedve, energiája nem elégszik meg vele, mert ki­derül, hogy most egy negyedik munkán dolgozik. Jövő évben lesz a bécsi Pázmáneum alapításának háromszázados évfordulója. Ezt az intézetet 1623-ban alapította Pázmány Péter és jövőre nagy ünnepet rendeznek az évfordulón. Erre az alkalomra írja, most Frak­nói­ Vilmos az alapítás történetét s munkájában ismertetni fogja Pázmány Péter kultúrpolitikáját is nagy vonásokban. Ezt még elmondja,­­ de aztán semmi másról nem akar beszélni, a­mi nem tartozik a munkájához. Végre hosszas kérésre­­elővesz egy írást és a kezembe adja. — Nem bánom, írja meg­ ezt, írja meg, hogy a kormánynak ilyen Irányban kellene Lloyd Georgenál inter­veniálni. Az írás szövege a következő: »Nem elősz­ör fordul ma a magyar nemzet az elnyomatás ellen vívott küzdelmében a nemes angol nemzet­hez. 1710 augusztus 30-án, szabadság­harcának vezére, Rákóczi Ferenc kö­vetelt tőle­­keresztényi könyörületes­­séget, Melynek isteni és ■emberi tör­vények szerint szivünkben kell lenni mindazok iránt, a kiket egy felsőbb hatalom becsvágya, kegyetlensége és kapzsisága üldöz . Szava meghallgatásra­ talált. Az angol­­követek Bécsben kijelentették: I.-1 királynő véleménye szerint puszta erőszakkal lehetetlen véget vetni a magyarországi zavaros állapotoknak. A magyarság szabadsághoz szokott nép, erőszak és elnyomás sohasem fogja elérni, hogy osztrák kormány­zat alatt nyugodt, maradjon.« Ma még nagyobb joggal várhatja a magyar nemzet Anglia erkölcsi támogatását, mert Anglia szava volt döntő az 1915 áprilisi konferencián, mely 4 millió magyart vetett alá az osztrák elnyomásnál zordabb és kér­­­­lelhetetlen cseh, román és jugoszláv zsarnokságnak, bizonyára nem is­ sejtve, hogy megállapodásainak ez lesz a következménye. Rákóczi szavait ismételve »Nem leélünk sem fegyvert, sem csapatokat és nem kívánjuk a háború meghosz­­szabbítását sem.. Talán elégséges, hog­y az angol kormány elnöklete alatt tartandó konferencián a cseh, román és jugoszláv államok képvise­lőivel a magyar­ állam képviselői bizonyos évek sorára egy modus vi­vendi megállapítása érdekében te­gyenek­­ kísérletet. "Aláírva Kraknói Vilmos, ő dol­gozta ki ezt a tervezetet, a nagy magyar történettudós, a­ki mindent erejét, minden tudását akarja ál­dozni 1ója a magyar nemzetért. A kormány megfogadhatná tanácsát, hátha megjönne a válasz, a­mit Rákóczi Ferenc kapott: Tudjuk, a magyarság szabadsághoz szokott nép... Elmondta még Fraknói Vilmos, hogy Bécsben befejezte kutatásait, most egyelőre itt fog maradni Bu­dapesten, még nem tudja meddig, de bizonyos, hogy egész tél ért át. Itt fog dolgozni miközöttünk a munkája, hite segítség lesz, hogy el ne csüggedjen ez a nemzet. Péntek, 1922. szeptember 3. n Október 1-ig megválasztják az evangélikus egyház negyedik püspökét —­­Az Est tudósítójától — Nagy-Magyarország evangélikus egyháza az erdélyi rész kivételé­vel négy kerületbe oszlott. Ma­gyarország szét­darab­olása legsú­lyosabban a dunáninneni egy­házkerületet érintette, a­melynek a legnagyobb részét, a Felvidéket a csehek szállták meg. A kerület püspöke, dr. Babtik Frigyes a for­radalom alatt halt meg s utódjá­ról mindeddig nem történt gon­doskodás. Az egyház ugyanis nem akarta elismerni kettészakítását, ragaszkodott a felvidéki egyházak-­­hoz s nem akart ezekről lemon­­­dani azáltal,, hogy püspököt vá­laszt a kerület Magyarországon­ maradt része számára. Közben azonban a Felvidéken, a dunáninneni, kerület megszállt részén önálló egyházkerület ala­kult s a cseh-szlovák fenhatóság­ alá került egyházak püspököt is­­választottak a maguk részére." Ilyen körülmények között nem­ volt­ értelme többé, hogy Csonka.­. Magyarországon fentartsák az ed­digi átmeneti állapotot s ezért a csonka egyházkerület gyűlése, a­melyet augusztus 24-én tartottak Balassagyarmaton, elhatározta a püspöki szék betöltését. A szava­zatokat október 1-ig kell az egyhá­zaknak beküldeniök és ekkor fog­­­ja ezt egy e célra kiküldött bizott­ság felbontani. A csonka egyház­­kerülethez, a­mely most püspököt választ, mindössze harminc egyné­hány egyházközség­­tartozik, a­melynek egy része Nógrád- és Hontm­egyében, a kisebb része pe­­­dig Fehér megyében fekszik. A püspökválasztás eredményét­, október első felében ki is fogják­, hirdetni és így az evangélikus egy­“­ ház egyetemes gyűlésén, a­melyet valószínűleg november hónapban­­ fognak tartani­­Budapesten,­ már négy evangélikus püspök fog részt­­ venni. MEG SZEPTEMBER 1-ÉTŐL IS LUVRNN HAVAYI GITÁROS a NEW-YORK művészszobájában Parashátpet. cive! együtt legújabb szak­­szerrel s radikálisan jótállásául kiirtja Norma vállalat, Thököly­ ut­­.Telefon : József 121-31 .Takács heretic Ringat koronáig”­hwisligate brilliánst, ezüstöt óriási majas árban veszek. Régi pénzeket magas árban beváltok. Aranyműves, IV. b­ér, Kossuth Lajos­ utca 1­­.­szám, félemelet 5. ajtó

Next