Az Est, 1922. november (13. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

2. oldal Szerda, 1922. november / már eddig is tízmilliárd folyt be földadó címén. A földadónak ilyen arányú vá­ratlan sikere jelentősen meg fogja por­fkönnyíteni a piac pénzellátását és­­ egyben fölöslegessé teszi, hogy a jegyintézet az ilyentájt fokozódó pénzigényeket könnyebben kielé­gíthesse anélkül, hogy az állam­­jegy for­giaimat növelni, kellene. Előreláthatóan a most meghos­szabbított határidő is meghozza az eredményt, de ezenkívül az is be­folyásolja a következő hónapok kincstári bevételeit, hogy novem­berben és decemberben esedékessé válik a földváltság egy-egy újabb részlete is. Bonar Lam választási tílanifeszttísját saját pártja is népszerűtlennek tartja Csütörtök lesz a nagy kortes­­beszédek napja London, október 31 (Az­­Esi rendes tudósítójának telefon­­felsütése Párizson­ és Berlinen át) •­­ A konzervatív tábor elégedetlen. Bonar Lám eddigi választási had­járatával és a glasgom program­­beszéddel s a párt tekintélyes tag­jai.­nyíltan­ felvetik a kérdést, hogy , csakugyan Bonar Law­a az a poli­tikus, aki ma a legalkalmasabb a vezér­ére, mikor erős kézre van szükség. A választási szózat, ame­lyet az új miniszterelnök kibocsá­tott, nem tetszik pártjának és szembeá­­ll­­ják azt Lloyd George felhívásával, amely nem fogja ha­tását eltéveszteni. Bonar Law ma­­nifesztuma minden inkább, csak nem népszerű. A politikai szervezetek vidéki or­ganizációinak kezében nagy hata­lom van és a hangulat a vidéken egyre erősebb Bonar Law ellen. Máris tekintélyes mozgalom indult meg, amely kapcsolatokat keres, hogy így gyöngítse Lloyd George vidéki korteshadjáratát, amelyen a­­volt miniszterelnök úgy lép föl, mint aki még mindig hivatottság­­gal irányítja Nagybritanniát és népszerűsége elvitathatatlan. Az új kormány a mai­­miniszter­­tanácson az általános választások­ról s újabb miniszterek kiszemelé­séről fog tanácskozni. A kabinet még távolról sem teljes és a tár­cák betöltése a választások után lesz végleges. Ez a­ mostani hét nagy politikai megnyilatkozásokat fog hozni, min­den párt választói gyűléseket kii­rdet, legnagyobb részük szabad ég alatt lesz s feszült figyelemmel várja a közvélemény a csütörtököt, mikor ugyanaznap Bonar Law és Lloyd George is nagy beszédet fog mondani. Érdekes,­­ hogy Co­r­­nauwskire konzervatív pártja úgy határozott, hogy Lloyd George je­löltjével nem állít szembe jelöltet, de elvárja tőle, hogy lojálisan fog­ja támogatni Bonar Law-t a kom­munizmus letörésére.­­. November elsejétől firka Charley Ehrlich Emil , a New­ York műv­észszobájában Gárdonyi Gézát az egri joglíceum díszterméből temetik Eger városa külön gyászjelentést adott ki Újabb részletek a nagy író utolsó óráiról Eger, október 31 (Az Est tudósítójától) Eger városának valamennyi köz­épületén és majdnem minden házán fekete lobogó hirdeti a város gyá­szát. Gárdonyi Géza halálát. Gárdonyi Gézát a város a maga halottjának tekinti, az gondosko­dik eltemettetéséről. A holttestet az érseki joglíceum dísztermében ma délelőtt ravatalozzák fel, az ér­sek e célra az egész virágkertésze­tét a város rendelkezésére bocsá­totta. A gyász az egész városban általános. A tanács elrendelte, hogy minden házra gyászlobogót tűzzenek ki. Gárdonyi Géza halá­láról Eger városa a következő gyászjelentést adta ki: Eger város közönsége nevében. A városi tanács fájdalommal telt szívvel, de a kifürkészhetetlen Gondviselés akaratában való meg­nyugvással jelenti, hogy Gárdonyi Géza író, a­­Magyar Tudományos Akadémia, a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság rendes tagja 1922. évi október 30-án hajnali fél­­három órakor 59 éves korában jobb­létre szenderü­lt. A legmagyarabb író, a magyar dicsőség, nagyság, hősiesség és hazaszeretet krónikásának kezéből kihullott a toll. A nagy mesemondó kezébe vette a vándorbotot, meg­indult a Hadak útján, az Egri csil­lagok hazahívó hona felé. Gárdonyi Gézát városunk halott­jának tekintjük. Hozzátok el rava­talára a szomorú ősz utolsó­­virá­gait, hogy illata kísérje vándor­díján nagy halottunk hazatérő lel­két, mint szerető szívünk búcsú­­üdvözlete. Hűlt tetemét a­, érseki líceum dísztermében ravatalozzuk fel és folyó évi november 1-én délelőtt féltizenegy órakor temetjük el. Eger, 1922. október 10. A városi tanács. Ma­­lérben 12 órakor a városi ta­nács illést tart, amelyen megbeszé­lik Gárdonyi Géza temetésének részleteit. Egyelőre még az sem bi­zonyos, hogy hova fogják eltemet­ni. Fölmerült az a gondolat, hogy Gárdonyi Gézát az Egri csillagok című regényének színhelyén, az egri várban temessék el. Ha ezt a tervet elfogadják, akkor a Jani­csárok bástyája feletti térségen te­metik el. A sírbolt fölé mauzóleu­mot emelnek és a teret parkká ala­kítják át. Gárdonyi Géza­ holnapi temetése impozáns méretűnek ígérkezik. A temetésen való részvételét már ed­dig bejelentette a­ kultuszminiszté­rium, a Tudományos Akadémia, a Petőfi Társaság, a Kisfaludy Tár­saság­, a Magyarországi Újságírók Egyesülete, az Otthon­írók és Hír­lapírók Köre és még nagyon sok testüm és társaság. Részt vesznek a temetésen az összes egri iskolák is. Gárdonyi Géza haláláról a város polgármestere táviratilag értesí­tette a kormányt és mindazokat a tudományos és művészeti társasá­gokat, amelyeknek az elhunyt író tagja volt. A kormány képvisele­tében a temetésen Kupcsay Feli­­cián miniszteri tanácsos jelenik meg. Az Akadémia képviseletében Négyessy László utazik Egerbe a holnapi temetésre , értesülésünk szer­int ő fogja képviselni a Kis­faludy Társaságot is. A Petőfi Társaság ma délben el­nöki értekezletet tartott, amelyen a temetéssel foglalkoztak. A társa­ságot a temetésen Száray Gyula főtitkár, fog­ja képviselni. Gárdonyi Géza utolsó napjai­ról és haláláról Setét Sándor, ügyvéd, aki az íróval évtizedek óta benső baráti viszony­­ban volt, a következőket mondotta: — Gárdonyi már hetek óta gyen­gélkedett, itteni barátai, különösen­ pedig magam minden erővel azon voltam, hogy felszállítsam őt Bu­dapestre és e célból a budapesti Ú­jságírók Szanatórium Egyesüle­te már biztosította is részére a Bá­­lint-klin­­­kán az et helyezést. Én igyekeztem őt rábeszélni, hogy mi­nél előbb jöjjön fel velem Buda­pestre, azonban semmiképpen nem volt hajlandó. Pénteken már úgy volt, hogy felvisszük, ekkor azon­ban ismét súlyosabbra fordult az állapota és vasárnap délelőtt ago­nizálni kezdett.­­ Környezetében volt két fia, dr. Gárdonyi József földművelésügyi minisztériumi tisztviselő és Gárdo­nyi Sándor, továbbá öreg édesany­ja. Vasárnap délután jókedvű volt, vendégeivel, velem is igen szívesen és barátságosan beszélgetett. Egy­szerre hozzám fordult és ezt mondta : — Sándor, már látom a pipám füstjét! Nézd, milyen jól látok ! Gárdonyi ugyanis az utolsó órák­ban elveszítette szemevilágát. Ké­sőbb azután állapota rosszabbra fordult. Este 9—10 óra tájban elbú­csúzott családjától, megcsókolta édesanyját és két fiát és ezt mon­dotta nekik : — A temetésemre nem lesz gon­dotok. Este tíz óra tájban­ az ápolónője észrevette, hogy a lába dagad és merevedik. Elkezdte dörzsölni, mi­re Gárdonyi halkan így szólt hozzá.­ — Hagyja kérem, látom és ér­zem, hogy most kezdődik. Most vá­lik el a­ lélek a testtől. Ezután lassú kábulatba esett, és éjjel fél három órakor szép csende­sen meghalt. A halottas ágyon­ úgy feküdt, mintha aludna, arcán egyetlen torz vonás sincsen. — Úgy tudom, — mondotta Setét ügyvéd — hogy Gárdonyinak van egy 1913-ból való végren­delete, azt azonban, hogy azóta nem csinált-e egy másikat, nem tudom. Eddig újabb­­végrendeletére nem akad­tunk. Ebben az 1913-ban készült végrendeletében egész vagyonát két fiára hagyta. Százmillió jennel csökkentik a japán költségvetést Párizs, október 31 A­­ Havas­ ügynökség tokiói je­lentése szerint a pénzügyminiszté­rium újabb 30 millió jennel akarja leszállítani a­ tengerészet költsé­geit. A legközelebbi években a pénzügyminisztérium egész költ­ségvetését több mint 100 millió jen­nel fogják csökkenteni. A jóvátételi bizottság harmincnégy tagja megérke­­zett Berlinbe Berlin, október 31 (Az Est rendes tudósí­tójától) A jóvátételi bizottság kiküldöt­tei,­­ számszerűtt harmincnégyen, hétfőn este Berlinbe érkeztek. A birodalmi kormány előzetes kérés­re eltekintett a hivatalos fogadta­tástól és a pályaudvaron csak a francia nagykövetség képviselői je­lentek meg Nollet tábornokkal, a katonai ellenőrző bizottság vezető­jével. Ma délben fogadja a jóváté­­teli bizottság tagjait a kancellár, estére pedig minisztertanácsot hí­vott össze, h­ogy megbeszélje a szakminiszterekkel a tárgyalások módját s azt is, hogy a kormány kidolgozott emlékiratát és javasla­tit miképpen juttassa el a párizsi kiküldöttekhez. Az egyes politikai pártokat a kancellár folyamatosan fogja tájéko­­i­­lui­­a tárgyalások állásáról.­­. Amerika államai hiszen népszövetségbe tömörülnek Harding általános leszerelési akciót indít a pán-amerikai Kongresszuson. London, október 31 (Az Est rendes tudósítójának telefon­ jelentése Párizson és Berlinen át) Washingtonból táviratozzák . Az amerikai közvélemény kezdett ro­­konszenvvel viseltetni a­ genfi nép­szövetség irányában, de azért hi­vatalos helyen nem ejtették el azt a tervet, hogy az amerikai álla­moknak külön népszövetségbe kell tömörülniök. Az eszme Harding elnöktől indult ki s az előkészítés során fölmerült a­ középamerikai államok leszerelésének problémája­ Hughes külügyi államtitkár de­cemberre Washingtonba meghívta a középamerikai államokat egy konferenciára és ha sikerülni fog a leszerelés körül jelentkező nehéz­ségeket leküzdeni, akkor Harding elnök Dél-Amerikát hasonló kon­ferenciára kívánja összehívni. El­határozott szándéka, hogy szemé­lyesen megy el Santiago de Chilé­be a pán-amerikai kongresszusra s maga fogja ott a­ szárazföldi had­erők leszer­elését ajánlani. Az elnök emlékiratot dolgozta­tott ki a pán-am­erikai konferen­cia, számára, amely útmutatások­kal szolgál az egész világ leszerelé­si problémájának megoldására s bár maga Harding erélyesen cá­­foltatja, a­ memorandum úgy tűnik föl, mintha Amerika szeme az erősen fegyverkező európai nyu­gati államokra volna függesztve , azoknak akarna példát adni. Har­ding az emlékiratban azt ajánlja, hogy az államok között esetleg felmerülő vitás kérdések eldönté­sére döntőbiróságot állítsanak föl, amelybe minden érdekelt állam törvényhozása­ küldje ki a maga­­tagjait s annak ítélete fellebbez­­hetetlen legyen. Ez nem más, mint

Next