Az Est, 1923. április (14. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-01 / 74. szám

2. oldal 1-én pedig százötvenszeresét­ kell üzetni. Oly lakásokért, amelyek je­lenleg nincsenek bérbeadva, az ál­talában szokásos összesnek meg­felelő bér fizetendő. A 48. szakasz szerint ha a bérlő szembetűnően kedvező anyagi helyzetben van, vagy lakása az in­dokoltnál és szükségesnél nagyobb, házbére az általában megjelölt­­nek kétszeresére emelhető. Ha a bérlő nem fogadja el az emelést, joga van nyolc napon belül fel­mondani a lakást vagy üzletet. S­ Amennyiben külön szerződése van a háztulajdonossal, bérének bírói, megállapítását kérvényezheti. Az 50. szakasz­ szerint ipari cé­lokra vagy művészeti vállalkozá­sok céljaira használt helyiségek, így elsősorban szállodák, fürdők, gyárüzemek, színházak, cirkuszok stb. bérének megállapítása szabad egyezkedés tárgya. Ugyancsak szabadon egyeznek meg a felek a nyári lakások bérére is. Az 52. és 53. szakaszok az albér­letek kérdését szabályozzák úgy, amint azt Az Est már ismertette. Az 54. szakasz szerint a béremelést a rendelet megjelenése u­tán nyolc nap alatt írásban közölni kell a bérlővel. Az 56. szakasz szerint addig, míg a­ szabadforgalom tel­jesen helyre nem áll, a háztulajdonos a bérelt helyi­ségben nem köteles karbantar­tási és helyreállítási munkála­tokat­ végezni, csupán a földben, vagy falban levő csatornákat vagy egyéb berendezé­seket kell gondoznia, amennyiben azok a bérlő hibáján kívül rom­lottak el. Az 37. szakasz szerint a központi füles, lifthasználat és üvegbiztosí­tás díjai szabad megegyezés tár­gyát képezik. Az­ 58. szakasz sze­rint é­s augusztus 1-én megszűnnek a közüzemi pótlékok. A kincstári haszonrészesedésre vo­natkozó szabályok változatlanul érvényben maradnak. Edzész Vasárnap, 1925. április 1. !? felmondás részletes szabályozása . A 60. 62. szakaszok a szabad fel­mondásról szólnak. Ezek szerint minden lakást és egyéb helyiséget a rendes felmondási idő betartásával a Magánjog szabályai szerint fel lehet mondani 1926 november elsejére. Indokolás nélkül felmondhatók : hatszobás és nagyobb­ lakások 1923 november 1-én, ötszobás lakások 1924 május 1-én, négyszobás lakások 1924 novem­ber 1-én,­­ háromszobás lakások 1925 má­jus 1-én, kétszobás lakások 1925 novem­ber 1-én.­­ A háztulajdonosnak a felmondás­iban meg kell neveznie azt a sze­mélyt, akinek a lakást bérbe akarja adni. Irodák, üzletek és raktárait helyi­sége felmondható 1923 november 1-én. Kivételt képeznek az egynél nem több segédmunkással dolgozó kisipa­rosok­­üzlethelyiségei­, továbbá azok a helyiségek, amelyekben legalább 1915 január elseje óta dohányáru­dák, vagy legalább 1920. január el­­lseje óta mozgószínházak vannak el­helyezve, végül pedig állami és községi hatóságok, iskolák, hivata­­­lok, katonai, rendőri, csendőri vagy­­pénzügyőri, hatóságok által használt­­helyiségek. A 63., 72. szakaszok szabályozzák ii korlátozó felmondást. Ezek sze­rint­­ a megjelölt időpontok előtt is felmondhatók egyes lakások, ha a háztulajdonos közeli roko­nának van arra szüksége, vagy ha az állam vagy más közható­ság saját házában oly hivatal­noknak akar lakást juttatni, akinek természetbeni lakásigé­nye van. A régi bérlők számá­ra ebben az esetben új lakásról kell gondoskodni. Fel lehet továbbá mondani a la­kást, ha a bérlő vétkesen késedel­­meskedik a bérfizetéssel, ha a be­rendezést rongálja, ha a ház rend­jét botrányosan zavarja és általá­ban ha megbotránkoztató vagy a közerkölcsiséget sértő magavisele­tet­­tanúsít. A következő szakaszok az albér­letek felmondásáról szólnak. Ezek az­­ intézkedések már ismeretesek. A 72., 77. szakaszok a házfelügye­lők és segédházfelügyelők jogkörét szabályozzák. Ezek szerint a ház­­­mesterpénz,, az évi­­ bér 2%-a, amelyből egyharmad rész a vice­­házmesteré, k­i­­használatért ház­ban nem lakóknak öt koronát kell fizetniök, a kapupénz éjfél­ előtt 10 korona, éjfél után 20 korona. Vitás bérmegállapítás­ és fel­­­m­ondási ügyekben az illetékes kir. járásbíróság dönt, ítélete ellen felfolyamo­dásnak van helye a kir. tör­vényszékhez. Ennek döntése végérvényes. A 78—82. szakaszok a büntető ren­delkezéseket­­foglalták magukban. Aki a rendelet intézkedéseit tuda­tosan megszegi, hat hónapig ter­jedhető elzárással és 2000 koroná­ig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tethető. Ezenkívül ha a kihágás­sal kimutathatóan nyereséget ér­el,­ a nyereség kétszeres összege is kiróható büntetésül. A büntető rendelkezéseket a­­közigazgatási hatóságok, Budapesten az V. kerü­leti rendőrkapitányság hajtja vég­re. Fellebbezés­­ esetén a népjóléti miniszter dönt. A 83. szakasz szerint a rendelet a 61. és 62. szakaszok kivételével 1923. május 1-én lép hatályba. Ezen a napon még folyamatban levő ügyeket az új rendelet alap­ján kell elintézni. Az eddigi lakás­ügyi rendeletek ezzel hatályukat vesztik. A 85. szakaszban a népjóléti mi­niszter felhatalmazást kap arra, hogy az igazságügyi és belügy­miniszter meghallgatása után" a lakásügyi hatóságok szervezetét és működését újjászervezhesse. VVWV\WViAAAT/WWV"JVVW| Jaj de szép ez a Pest, Istenem be szép, Benne milyen gondos,elővigyázó a nép, Hogy magát fertőzéstől biztosan meg­óvja, Lysoformot használ apraja és nagyja ÉT* Ha /p* szabászai tankönyv szerint a leü­li divatosabb ruhákat házilag készít­heti ii. Ára 520 korona. — Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet körút 18—20 Egyes bútordarabok úgymint asztalod, székek, ágy­ak stb. olcsón kaphatók »» £ „ , Felvilágosítást ad HUS8flStiítÖI IV., Deák tér 4. szám Társat keresek cca 0.000.000 korona tőkével régóta fenn ál­ló és továbbfejleszthető nagybani és kicsinyber­i hent3$- én méssárosi­aieiornhas. — Értekezni lehet Vogel csemegekeresked­őnél, Andrássy út 29. sz. fős,MOL, villartás Gyártja: a Groali aszfaltj­án kátrány­ vegyitermékgyár, Budapest, Gyömrői út 44. Városi iroda: V.,.Kádár utca 4.67 Telefon: 67-C6 Vállal tetőfedés? M küiw&Jítika ma —■ gazdasági -Milyen utakon Skálád Massima küipg&Mkáia 2 „Az Est“ számára írta Grünberger Jilfréd, Ausztria külügyminisztere Egy mostanában megjelent va­lutapolitikai röpirat szerzője a sza­bad világkereskedelem feltételei­nek fejtegetései közben figyelem­reméltó megállapításra jut, bárha megállapításához; mindenesetre sok szó fér. Azt kérdi a szerző, mi különbözteti meg egymástól"­öz ál­lamokat, és azt találja, hogy min­den olyan kísérlet kudarcot vall,­­amely e ké­rdésre"a népek termé­szetes jellegzetességeivel" akar fe­lelni. Az alkotmányokban rejlő el­lentéteket sem fogadja­­ el a kü­lönbség mértékének, mert az al­kotmányokat többnyire­ - egyikét a másikból másolták le. Az egyetlen különbség a vámhatár­okban, a hártyak­falnak­, .­,­yánügbogókban és ha úgy tetszik: a vámhivatalno­­kok uniformisában található. Csak ez­ teszi zárt egésszé az elhatárolt államtestet. . . Ez az állítás az­­ első pillanatban merésznek­­tűnik fel. Bizonyos­ azon­­ban, hogy­­van ,belibe némi igazság, mert .. ... .. 4 egyre, jobban előtérbe lépnek a gazdasági megfontolások a kül­politikában is, a régi stílusú, előkelő simaságú -kabín­etdiplo­­mmácia-saár régén háttérbe­­ szo­rult , s bárhol tanácskoznak ma Európa új rendjéről, egyre na­gyobb súllyal érik tatba­- a gaz­dasági élet gyakorlati-' képvise­lőinek a szava, alakot' még az 1919. évi béketárgyalásokon sem hallgattak me­g.­Ha manapság­­ a m­insterélnö­­kök­ utazni mernek, az utazás­okdi*' között első helyen áll 'a­­gazdasági probléma s a közvélemény'­teljese­n. 'érthetőnek találja, h­a államférfialá tanácskozásának célja van egyéb, min!; valamely kereskedelmi szer­ződés megkötése. 'És­ tény, hogy kü­lönösen az osztrák bad.'», háború utáni idők szörnyű iskolája után megtanul ra a merőben keresk­edel­­mi gondolkodást- És aki jól fel­fogta­ az osztrák szanálásra" irá­nyuló nagy munkát, am­ely­ bele­nyúl az egyes ember élet­ének leg­rejtettebb zugaiba is­, az" fűzfában van vele, hogy nemcsak pénzügy­technikai és hitelpolitikai munká­ról van szó, hanem zárt gondolati konstrukcióról­­ is, amennyiben egyrészt a termelő gazdasági életnek a valuta biztosításából kell szilárd alapot­­ nyernie, másrészt azonban, mihelyt a termelés némileg 'megerősödik, ez fog biztos alapjává válni­­ a valutának. Régóta elnémult a külföldnek a háború utáni­ években oly gyakran felhangzott szemrehányása, hogy Ausztriában senki sem dolgozik. Az, osztrák" termelés 60%-os foko­zódása egy év alatt, a kivitel szám­tételeinek tekintélyes ,­em­elkedése, amely noha a kereskedelmi mérleg még mindig deficites is, a tavalyi hiányt egy teljes harmadával csök­kentette.A fontos bizonyságai an­nak, hogy az osztrák termelés föl­felé törekvő erejét­ joggal lehetett számításba venni a szanálási ak­ció tervében. De nemcsak termelési politikára van szükségünk, mert hiszen a ha­zai ipar termelvényei, amelyeket a hajdani monarchia maga el tudott használni, így csaknem 90 százalé­kát elveszítette annak a lehetőség­nek,, hogy áruit vámmentesen a belföldön helyezze el. Az egykori osztrák-magyar monarchia népes­ségének 90 százaléka él ma a kü­lönböző vámkorlátozásokkal elszi­getelt utódállamokban. Éppen ezért a szanálási akció sikere — mihelyt a folyóhitelek kérdésén túlestünk — elsősorban attól függ, hogy ezeket az új külföldi fogyasztó­­területeket biztosítsuk és ne tűrjük, hogy velük az árucserét oly akadályok nehezítsék meg, amelyek modern eredetűek ugyan, de azért mégis úgy hat­nak, , mint holmi elavult mer­­kantilizmus kezdetleges esz­közei. _A szövetségi kancellár a legutób­bi budapesti és belgrádi utazása­iáró2- a célt szolgálta. Em­áért a cél­nak az.. .előmozdítását ígéri az a kereskedelmi szerződés is, ame­lyet a szövetségi kancellár közre­működésével legközelebb Olaszor­szággal fogunk kötni. Ez persze túlnő már az utódállamokkal kö­tött szerződések keretein, m­ert, hi­szen Olaszország gazdasági­ terü­letén­ek csak jelentéktelen­­ részé­ben tekinthető­­utódállamnak. Sza­bályozni kell ez alkalommal a trieszti kikötő fontos kérdését is amelynek rendkívül fontos hinter Irakija a .mai. Ausztria­ területe. A kérdés szabályozása viszont utat­­nyit: az osztrák kivitelnek a Lé­váméba­­és a Közel-Kelet többi­­ré­szébe». ■ » ,» Időközben v. franciák megállapí­tották már az­ osztrák eredetű árul differenciáls kezelésének­­ rendsze­rét, •amennyiben­ bizonyos, árulistt keretében az osztrák áruk vámtételeit csökkentették. Körülbelül 25— 139 százalékát teszi ki ez az engedmény a minimális és az általános tarifa -­ különbségének. I. . »■ Ez ugyan gyakorlatilag mégisen ’nagy*' ;jelen­tőségű eredmény, • de mini szim­ptóma annál nag­yobb je­lentőségfij’-ha arra gondolunk, hogy a " «hon általános tarifa­egyezményről fogunk tárgyalni . Franciaországgal Tagadhatatlan­­ tehát, , hogy Ausztria kereskedelm­i horizon­tja egyre jobban felvilágosodik. Ez a kereskedelmi politika egy­úttal külpolitikája is Ausztria­­, mik, amely nem akar mást, csak meg­élni, még­­pedig becsületesen meg­élni. A nagy nyugati állam és óriási gazdasági érdekeihez mérten ■a, dunai köztársaság kis gazdaság­i területe már régóta jelentéktelen­né­­zsugorodott össze. De amik mértékben egyre­­jobban kerekbe előírni ismeretek hatották­ át a nagy­politikát, oly mértékben tett szót mégis -egyre növekvő jelentőség!» az osztrák gazdaság relatív­­ sem Hűsége.. .. . . . Sőt kezd m­­ár. 4­usztria i­ránt egy .. .jobban érdeklődni .a. legnagyobb külkereskedelmi államrész, tíz. amie­rikai­­Egyesült­ Állandók is, , mer hiszen a világgazdaság óraművé­ben a legkisebb keréknek sem Sza­bad m­egrozsdásodnia, ha azt akar­jure, hogy az egész mechánizam, jól működjék. E megértés csudá­­sának­ kulcsa egy rövid szó : b­iza­lom­! és bricsgoló pap­iros minden minőségben, olcsó áron Lévai Sándor -t­apír nagykereskedésében. VI Andr.Visy­. út-­­35. sz. TeleforU 99-00,31-01 E­ssszélistém 10 hold la bácskai (Jugo-­­szlávia) szántóföldemet tan­yával, magyarországi in­gatlanért. Horváth, Eger, Deák Ferenc ucca 84. sz. Bankár keres módern, esép gardonlakást bútorral vagy anélkül, fő m­essz?« _ Rózsadomb vagy más szépfekvésű hely előny­­be is. »Ár mellékes 385.« jeligére-Siklay hirdető­­irodába, VI.,Vilmos császár út­ 33

Next