Az Est, 1924. december (15. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-02 / 257. szám

2. oldal, Kedd, 1924. december 2. ils Rakovszky István mint elnök utalványozta ki állandóan az őrök fizetését. Nem kétséges tehát, hogy és az intézmény életben van, viszont, hogy az elnök azt felhasz-nálhatja, arra házszabályszerű jogai vannak. A mentelmi bizottság 10, 20, 22 és 25 napos kitiltást javasol a kizárt képviselők ügyében Egy óránál hosszabb viharos tanácskozás után döntött a bizottság Kisebbségi véleményt is terjesztenek a Ház elé ! — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága, amelyet kilenc órára hívtak össze, tíz óra előtt kezdte meg ülését Fáy Gyula elnöklésével. A bizottság ülésén a következő tagok vettek részt: Fáy Gyula elnök, Barla-Szabó József, Budai Dezső, Blaller József, báró Kaas Albert, Mikovinyi Jenő, Nagy János (tamási), Patacsy Dénes, báró Podmaniczky Endre, Rassay Károly, Rubinek István, Szily Tamás és Vargha, Gábor. A demokratikus ellenzéki blokk részéről senki sem jelent meg. _ A bizottság tizenegy órakor fejtezte be tanácskozását, amely elég viharos lefolyású volt. Rubinek István előadó ismertette a mentelmi bizottság elé utalt tizenhat képviselő ügyét, nevezetesen Györki Imre és társai ügyét, akiket a Ház pénteki üléséről karhatalommal eltávolítottak, továbbá Hebelt Ede ügyét, akit szintén a mentelmi bizottság elé utaltak, de akinek az eltávolítására nem került, sor. A mentelmi bizottság többsége elfogadta az előadói indítványt, amely a következőképpen hangzott: — A mentelmi bizottság javasolja a Háznak, hogy Györki Imre és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselőket egyenként 25—25 ülésnapról, Propper Sándor és Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselőket egyenként 22—22 ülésnapról, Esztergályos János, Peyer Károly, Batitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Farkas István, Klárik Ferenc, Malasics Géza és Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselőket egyenként 28—20 ülésnapról, Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselőt pedig 10 ülésnapról való kitiltásra, Hebelt Ede nemzetgyűlési képviselőt pedig a Ház megkövetésére ítélje. Az előadói indítvánnyal szemben Vargha Gábor, a Zichy-Wolff párt tagja, kisebbségi véleményt adott be. Beszédében hangsúlyozta, hogy ezt az ügyet nem tekinti pártkérdésnek. Meggyőződését követi, de a politikai rezon is azt diktálja, hogy a mentelmi bizottság elé utalt képviselőket sokkal csekélyebb büntetéssel sújtsák, nehogy az a látszata legyen a dolognak, mintha a hosszú kitiltás a házszabályrevízió tárgyalásával volna összeköttetésben. Vargha ezért indítványozta, hogy Györkit és Szilágyi Lajost egyenként 6—6, Propport és társait egyenként 6—3, Peidl Gyulát pedig egy ülésnapról tiltsák ki. Vargha kisebbségi indítványához csatlakozott a keresztény szocialista Haller József és báró Haas Albert az egységes párt tagja is. A mentelmi bizottság üléséről a tagok nyomban az ülésterembe siettek és megkezdődött a nemzetgyűlés ülése. Részletek a bizottság üléséről A mentelmi bizottság tárgyalásának lefolyásáról egyébként még a következő részleteket közöljük: . Az ülés megnyitása után Rubinek István előadó röviden megállapította a tényállást és azonnal előterjesztette a büntetési tételeket. Utána Vargha Gábor, a Zichy— Wolff-párt tagja szólalt fel. Nagyon súlyosnak tartja az előadói javaslatot. Igaz ugyan, hogy durva sértést követtek el a képviselők Magyarország miniszterelnökével szemben, akinek nagy érdemei vannak, de a politikai rezén enyhébb ítéletet kíván, mert most már a víz sem mossa le a többségi pártról, hogy a kitiltásokat a házszabályrevizó miatt csinálják. Kifejtette még, hogy voltak ugyan bizonyos félreértések, tévedések az elnöki intézkedés körül, de az elnök eljárását helyesli, mert a 258. szakasz megadja az elnöknek e jogot. hlávay elnökségének a kérdése annak idején azon fordult meg, hogy ezt az értelmezést magáévá tette. Az elnök határozza meg, hogy forog-e fent más intézkedés szüksége. Az elnök eljárását jogosnak tekinti, mindamellett indítványozza a büntetés enyhítését. Rassay Károly Rubinek és Vargha indítványával szemben csak jegyzőkönyvi megrovást javasolt. Elfogadja Vargha megállapítását, hogy a politikai rerén és különösen a házszabályrevízió tárgyalásának szempontjából sokkal enyhébb ítéletet kell hozni. Egyébként a jegyzőkönyvi meg- ,rovás is elég súlyos, mert a házszabályok előírják, hogy a jegyzőkönyvi megrovás az illető képviselő kerületével falragaszok útján közlendő. Rassay kiemelte még, hogy nincs értelme a mentelmi bizottság elé való utalás megismétlésének. Teljesen felesleges, hogy kétszer egymásután utasítsanak egy képviselőt a mentelmi bizottság elé. . . . Budai Dezső nagyon elnénere tartotta az előadói javaslatot, sokkal szigorúbban kellene eljárni a kivezetett képviselőkkel, de azért elfogadta az előadói indítványt. Mikovényi Jenő egységespárti Vargha álláspontját tette magáévá,. Patacsi Dénes az előadói javaslat mellett volt, mert szerinte véget kell vetni a forradalmi jelenségeknek. Barla-Szabó József Rassayval polemizált és azt fejtegette, hogy tulajdonképpen nem a mentelmi bizottság elé való utalásnak a megismétlésével állunk szemben, mert midőn az elnök másodízben javasolta a képviselőknek a mentelmi bizottság elé való utalását, ez már nem ugyanarra a cselekményre vonatkozott. A bizottság azután nagy többséggel az előadó indítványát fogadta el Vargha kisebbségi véleménye mellett csak báró Kaas Albert egységespárti szavazott. Haller József résztvett ugyan az ülésen, Varghának be is jelentette, hogy a kisebbségi véleményt támogatja, de a szavazáskor már nem volt jelen. Mikovínyi egységespárti helyeselte Vargha kisebbségi véleményét, mégis ellene szavaztott. Rassay még a szavazás előtt távozott az ülésről. A bizottság azután Baross János bejelentésével foglalkozott, aki a kivezetett tizenöt képviselő mentelmi jogának megsértését jelentette be. A bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a kivezetett képviselők mentelmi jogán nem esett sérelem. tely fentartását a házszabályokban és törvényekben felsorolt összes eszközök alkalmazásával biztosítsa. Ez az elnök legfőbb kötelessége, tekintélyének fentartása: erkölcsi parancs. És ezt nemcsak nekem, hanem mindenkinek kötelessége megtartani, ha hivatása betöltésében méltó akar lenni magas állásához. Az 1912. évi 67. tc., amely a palotaőrzés szervezetéről szól , amely érvényben van, mert az első nemzetgyűlés 5» megtartotta a palotaőrséget» , szakaimnak 4. pontjában kifejezetten«* mondja. Azt a képviselőt, aki a rendet és « csendet, a tanácskozást meghiúsító módon tartósan zavarja, úgyhogy rögtöni eltávolítása nélkül az ülés egyáltala.-. ban. nem folytatható, (a® elnök) ha»* hatalom alkalmazásával is kivetettett és a képviselőházmak vagy bizottságának erről az üléséről távoltartja* — Hogy mennyire szükséges volt « képviselőknek az épületből való eltá*volitása, bizonyítja az a tény, hogy két eltávolított képviselő fölnesz a karzatra és onnan óhajtott tovább résztvenni az ülésen. Ami azt az ellenvetést illeti, hogy az elnök akár a házszabályrevízió napirendretűzésének gyorsítása érdekében, akár pedig, hogy az Esküdt-ügy tárgyalását megakadályozza, vonta meg a szót, kijelentem, hogy ez a legtávolabb állt tőlem. — A Házban minden ügyet elő lehet hozni a házszabályokban biztosított formák betartásával. Az elnök maga nem bíró, a nemzeti gyűlés nem bíróság. Az elnök nem is juthat abba a helyzetbe, hogy ténybeli megállapítások terén bíró legyen, de abban diszkrecionális joga van, hogy a sértő kifejezések használatát megakadályozza. A házszabályok semmi olyat nem tartalmaznak, hogy az igazat nem szabad megmondani, ellenben az igazat nem szabad sértő formában megmondani. Rakovszky István a mentelmi bizottság határozatáról Féltizenkettő után megjelent a Házban Rakovszky István, aki a kitiltásokról a folyosón a következőket mondta : — A legnagyobb mértékben helytelenítem, hogy a mentelmi bizottság rögtön a legnagyobb büntetéshez folyamodott, mint ahogy az elnök is a végső eszközt vette igénybe Györki ellen. Györki a pénteki ülésen vádat emelt a miniszterelnök ellen. Az elnöknek módot kellett volna adni Györkinek arra, hogy ezt a vádat bebizonyítsa és csak ha nem tud bizonyítani,akkor lett volna helyénvaló a szómegvonás. A mentelmi bizottság is helytelenül cselekedett, hogy mindjárt a legnagyobb büntetést alkalmazta, holott ezt megelőzően elítélhette volna a képviselőket bocsánatkérésre, kiplakatírozásra, stb. Említette Rakovszky István, hogy még Szilágyi Dezső jelentette ki egyszer az elnöki székből azt, hogy megfelelő formák között a képviselő mindent mondhat, de ha állít valamit, bizonyítania is kell, csak ha nem tud bizonyítani, következik az elnöki eljárás. Rakovszky István saját elnöki múltjából is felhozott hasonló esetet. — Bernolák Nándor — mondotta Rakovszky István — egy magasrangú köztisztviselőt vádolt meg, erre én hagytam beszélni. Amikor azonban láttam, hogy nem tud bizonyítani, rácsengettem és rendreutasítottam. Egy másik jelen volt képviselő Rakovszky Istvánnal szemben kifejtette azt hogy az elnöknek joga volt megvonni a szót Györkitől, viszont Györkinek módjában lett volna később felszólalni, hogy megkísérelje vádjának bizonyítását, erre azonban Györki nem vállalkozott. Scitovszky elnök nyilatkozata Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke ma délelőtt tíz óra előtt érkezett hivatalába. Dolgozószobájában már várta gróf Bethlen István miniszterelnök, aki néhány percig tanácskozott vele. Scitovszky Béla azután Lukács Gyula elnöki osztálytanácsos jelentését hallgatta meg, majd Huszár Károly alelnökkel tárgyalt. Ezután megjelent az elnöknél Zrínsky Sáldor őrnagy, a képviselőházi palotaőrség parancsnoka. A kazelnak ezután szíves volt fogadni Az Est munkatársát, aki- nek a következő nyilatkozatot tette: — Györki Imre képviselő a Ház pénteki ülésén abbeli ténykedésével, hogy az elnöki rendreutasítás és szómegvonás után folytatta beszédét, szembehelyezkedett az elnök házszabályszerű eljárásával. Az elnöknek tehát csak egy kötelessége volt: az, hogy az elnöki tekin A Nemzeti Bank mai hivatalos árfolyamai — Az Est tudósítójától — A Nemzeti Bank ma délelőtt féltizenegy órakor a következő hivatalos árfolyamokat adta ki : Valuták : Angol font .... 312.000—316.000 Belga frank . . . 3626—3656 Dán korona . . . 12.885—18.020 Dinár . . . . . . 1065—1086 Dollár .................. 74.190—74.750 Francia frank . . 4025—1050 Hollandi forint . . 29.860—30.115 Lei ....... 369—379 Líra ...... 3220—3250 Márka. .................. 17.675—17.842 Norvég korona . . 10.865—11.050 Osztrák korona . . 104.70—105.80 Cseh korona .... 2216—2235 Svájci frank . . . 14.320—14.465 Svéd korona . . . 19.870—20.030 Milyen idő várható? —A Meteorológiai Intézet jelentése — Ma reggel hét órakor Budapesten 3, Szegeden 0. Debrecenben —5, Bécsben 3, Zürichben 1, Párizsban 8. Londonban 9. Brüsszelben 9. Berlinben 4, Stockholmban 6, Varsóban 1. Szófiában — 1, Rómában 5. Madridban 2. Algírban 15 C fok volt a hőmérséklet. Budapest déli hőmérséklete ma 3,7 C. fok volt. Jóslat: Felhős, enyhe és túlnyomóan száraz idő.