Az Est, 1925. augusztus (16. évfolyam, 171-194. szám)
1925-08-01 / 171. szám
. oldal A kamara nem tudta megállapítani a rézgáljegyárak bűnösségét Átadták a jelentést a vizsgálat eredményéről a földmívelésügyi miniszternek — Nem sikerült a szőlősgazdákat a rézgáljegyárosokkal szembesíteni —* Az Est tudósítójától*■ A rézgáljegyárak ellen emelt súlyos vádak ügyében a földművelésügyi minisztérium tudvalevőleg a budapesti kereskedelmi és iparkamarát vizsgálat megindításával bízta meg. Hetekig tartott a vizsgálat, amíg végre most a kamara elkészült az anyag feldolgozásával és átnyújtotta a vizsgálat eredményét a minisztériumnak. Az eredmény nem lehet senki számára meglepetés: a kamara nem tudta megállapítani a rézgálicgyárak bűnösségét. A jelentés a rézgálicnak a piacról való eltűnését és az árak hirtelen felugrását az általános gazdasági viszonyokra hárítja. Megállapítást nyert, hogy a hiány onnan származik, hogy a rézgálicgyárak a tavasz elején 50 vagon árut a külföldre exportáltak, ámde a kamara szerint ez viszont onnan ered, hogy a gyárak mindig nagy készleteket halmoztak fel és más években ezeket a készleteket nem tudták eladni. A gazdák eleinte nem vásárolták a rézgálicot, mert minden jelenségből, sőt a kamara szerint a kormány nyilatkozataiból is arra következtettek, hogy májusban az egész vonalon olcsóbbodás várható, tehát a rézgálic is olcsóbb lesz. Minthogy azonban a peronoszpóra fellépett, egyszerre megrohanták a kereskedőket. Ezeknek nem volt árujuk, mert azt gondolták, hogy a rézgálicgyáraknál mindig lesz elegendő készlet. Ilyen körülmények között kellett a külföldi behozatalra áttérni s ennek hatása alatt drágult meg annyira és oly hirtelen a rézgálic. A jelentés megállapítja azonban, hogy ez a magas ár nem volt indokolt, mert a külföldi rézgálic vámja kilónként csupán 900 korona, a fuvarköltség a határig 1200 korona és Budapestig további 1000 korona, teljesen jogosulatlan volt tehát a külföldi rézgálicért követelt magas ár. A kamara mielőtt jelentését elkészítette, a mai napokban tanácskozásra hívta össze a gyárosokat, kereskedőket és szőlősgazdákat, hogy a vizsgálat eredményét eléjük tárja és a szőlőtermelők képviselőit szembesítse a gyárosokkal. Az ülést BittnerJános kamarai alelnök elnökletével tartották meg, azonban nem csekély meglepetésre a szőlősgazdák meghívott képviselői nem jelentek meg, úgyhogy a szembesítés elmaradt. Ebben az ügyben Drucker Jenőhöz, a szőlőtermelők egyesületének igazgatójához tódultunk, aki kijelentette előttünk, hogy a kamara meghívásáról nem értesült és most már megindítja a vizsgálatot, hogy miért nem voltak jelen a szembesítésen a szőlősgazdák képviselői. S" x A gödöllői főszolgaisíró nagyon sok munkát ad az alispán hivatalnak — Az Est tudósítójátói — Három esztendő rövid idő egy vármegye életében, a járások azonban, úgy látszik, más módszer szerint számítják az időt. A gödöllői járásnak például az utolsó három esztendő is,elegendő volt ahoz, hogy ismertté váljon."A három év előtti pestmegyei pótrestauráción főszolgabírónak választották dr. Endre Lászlót, akinek dolgaival tudvalévően hosszú cikksorozatban foglalkozott a Pesti Napló. Endre főszolgabíró egy letűnt korszak megyei kiskirályságát varázsolta vissza a gödöllői járásba. Valószínűleg nem egészen a véletlenen múlt, hogy néha kissé önkényesen magyarázta és alkalmazta a közigazgatási paragrafusokat és ugyancsak nem egészen véletlenen múlt az, hogy ilyenkor rendesen a zsidó kereskedők és iparosok szaladtak panasszal a megyeházára. A gödöllői főszolgabíró sajátos közigazgatási rendszerével rövidesen foglalkozni fog a törvényszék is, azoknak a sajtópereknek a révén, amelyeket Endre indított a gödöllői járás eseteit szellőztető tudósítások miatt. Addig így tudta meg ezt tegnap Az Est tudósítója — a vármegye sem nyúl a gödöllői járáshoz és nem folytatja le Endre László főszolgabíró fegyelmi ügyét sem. De miként került Endre László a gödöllői járásba, ahol nem ismerték, ahol nem őt akarták főszolgabírónak? Mióta a gödöllői járás főszolgabírójának furcsa közigazgatási tevékenységét ismertetni kezdték a lapok, azóta sokszor felmerült már ez a kérdés. Endre László alkotmányos úton, a régi vármegye furfangos választási szelleméhez méltó módon, ügyes korteshadjárat révén foglalta el vagy talán még helyesebbenhódította meg a gödöllői járást«. Hárman pályáztak a gödöllői főszolgabírói állásra. Dr. Szilágyi Gábor szolgabíró, aki már 15 esztendeje szolgálta ebben a minőségben a megyét, tapasztalt, ügybuzgó, törvényeket helyesen alkalmazó és betartó régi és érdemes tisztviselő, dr. Toka Károly vármegyei aljegyző, akinek neve mellé sohasem felejtik el odafüggeszteni »a vármegye esze« jelzőt. A harmadik jelölt a megyeházán egészen ismeretlen, 26 éves fiatalember , Endre László szolgabíró, kiskunfélegyházai lakos volt, Endre Zsigmond nemzetgyűlési képviselő fia. A megyeházán senki sem tartotta lehetségesnek azt, hogy ne a már deresedni kezdő Szilágyi Gábor nyerje el a többséget a választásnál. A megye hivatalos jelöltje Szilágyi Gábor volt, őt akarták megválasztani tisztviselőtársai, de a gödöllői járás is. Szilágyi annyira biztosra vette a dolgát, hogy nem is készült a választásra. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében már eléggé fegyelmezettek voltak az emberek ahoz, hogy elfogadják a megye vezetőinek, a főispánnak és az alispánnak jelölését. A választás azonban nagy meglepetéssel végződött, mert Endre László szavazattöbbséggel győzött Szilágyi Gábor ellenében. Csak amikor a megyében már felocsúdtak a nagy meglepetésből, tudódott ki, hogy milyen ügyes korteshadjárat segítette a fiatal Endre Lászlót a gödöllői főszolgabírósághoz. Jó félévvel a tisztújítás előtt kocsiba ült Endre Zsigmond képvi Szombat, 1925. augusztus 1. selő, meg a nagyon kiterjedt Endrecsalád több férfitagja és időt, fáradságot nem kímélve, keresztülkasul bejárták a vármegyét »a Laci fiú« érdekében. — Hatszázötven megyebizottsági tag közül legalább 500-nál jártak Endre Zsigáék, — mondta mosolyosa informátorunk, aki maga is igen járatos a megye közigazgatási ügyeiben. A választást, később megfellebbezték azon a címen, hogy legalább 80 megyebizottsági tagot nem hívtak meg a tisztújításra. A közigazgatási bíróság azonban elutasította a fellebbezést azzal az indokolással, hogy még ha így történt volna is meg az eset, az sem változtatna a választás eredményén, mert nem valószínű, hogy az esetleg tévedésből kihagyott megyebizottsági tagok mind Endre László ellen szavaztak volna. A megyeházán egyébként már kissé mosolyognak a gödöllői járás örökös belháborúján. Mosolyognak rajta, de már bosszankodnak is, mert Endre László határozatai nagyon sok fölösleges munkát adnak a központi közigazgatásnak, ahova majdnem valamenynyit megfellebbezik. — Naponta, háromszor-négyszeri támad izgalom a vármegyeházán Endre László közigazgatási ténykedései miatt. A vármegye betartatja a paragrafusokat. Ha tehát Endre László nem ad ki valamelyik zsidó állampolgárnak iparengedélyt, az alispáni hivatal megsemmisíti a gödöllői főszolgabíró sérelmes határozatát. Gy. V. Ma délelőtt minisztertanács Tárgyalták a játékkaszinó ügyét, de Bethlen dönt végérvényesen — Az Est tudósítójától — Vass József miniszterelnökhelyettes ma délelőtt tíz órára a népjóléti minisztériumba minisztertanácsot hívott össze. A minisztertanács kevéssel tíz óra után kezdődött és az elnöklő Vass Józsefen kívül a következők vettek azon részt: Rakovszky Iván belügyminiszter, Mayer János földművelésügyi miniszter, Bod János pénzügyminiszter, továbbá a távollevő miniszterek nevében a miniszterelnökség képviseletében báró Prónay György, az igazságügyminiszter részéről Szászy Béla, a kereskedelmi miniszter képviseletében Tóth Lajos államtitkárok, a honvédelmi minisztert Álgya Pap ,Sándor altábornagy, a külügyminisztert Kánya Kálmán meghatalmazott miniszter, képviselte. A minisztertanács jegyzőkönyvét Gogolák miniszteri tanácsos vezeti. A minisztertanács a folyóügyeken kívül több fontos kérdést vitat meg, többek közt a beruházások, valamint a kereskedelmi szerződések ügyét, végül pedig a játékkaszinó engedélyezésének kérdését. A játékkaszinó ügyéről jól értesült helyen a következőket közölték Az Est munkatársával: — A mai minisztertanács a játékkaszinóval abban az értelemben foglalkozik, hogy a pénzügyminiszter megvilágítja a kérdés pénzügyi oldalát, a belügyminiszter pedig közigazgatási, illetve általános rendészeti szempontból vizsgálja meg az ügyet. Úgy tudjuk, hogy a kormány tagjai általában véve elvileg nem ellenzik a játékkaszinó engedélyezését, amennyiben ez az országra hasznot jelent és közigazgatási szempontból nem kifogásolható. — Bud pénzügyminiszter a maga részéről az engedély kiadása mellett van, Rakovszky belügyminiszternek azonban súlyos aggodalmai voltak. A soproni küldöttség megjelenése, valamint a külföldi tőkecsoportok budapesti tárgyalásai révén újból aktuális lett a kérdés, a minisztertanács ezért foglalkozik vele. Úgy tudjuk azonban, hogy a végleges döntés Bethlen miniszterelnöktől függ. Az ő távollétében a kormány tagjai nem kívánnak véglegesen dönteni ilyen nagy horderejű kérdésről. Átruházhatja-e a lakást a csupán formaszerinti bérlő? Az Est tudósítójától . A lakáshivatal likvidálása következtében munkaköre lényegesen összezsugorodott, úgyhogy most már csupán a lakásátruházások engedélyezése a lakáshivatal feladata. Ez azonban tisztára formalitás, mert a lakások eladása ma már nem kihágás, a lakások szabad vételét és eladását rendelet engedélyezte. Ezúttal éppen a formalitások elintézése miatt a lakáshivatal előtt olyan kérdés merült fel, amely a lakók igen széles rétegét érinti. Özv. Tegzes Benőnének a Felsőerdősor 56. számú házban van lakása. Férjével együtt lakott itt éveken keresztül, amikor azután férje 1919-ben meghalt, a család fentartása két leányára, Tegzes Juliannára és Krasznay Ferencnére, néhai Krasznay Ferenc nemzetgyűlési képviselő menyére hárult. A leányok a lakásban női divatszalont nyitottak. Anyjuknak semmiféle keresete nem volt, ma sincs, a családot a két leány tartotta fenn. A férj halála után a lakás természetesen és forma szerint is felesége nevén maradt, a lakbért azonban a leányok fizették. Az utóbi hetekben az anya nem akart többé együtt lakni leányaival és ezért elhatározta, hogy lakását eladja. El is adta a lakást és most átruházási kérelemmel fordult a lakáshivatalhoz. Minthogy a lakáshivatal csak azt vizsgálja, hogy az átruházáshoz a bérlő és a háztulajdonos hozzájárulása megvan-e, a fennálló rendelkezések szerint a lakás átírását a lakáshivatalnak engedélyezni kellene, kitéve ezzel hajléktalanságnak a lakás valóságos bérlőit és a család fentartóit. A leányok orvoslást keresnek az érdekes ügyben és jogi képviselőjük dr. Sebestyén Ernő beadványnyal fordult alakáshivatalhoz, amelyben a lakosság széles rétegeit érdeklő elvi döntést kér abban a kérdésben, joga van-e a lakás átruházásához annak, aki a lakásnak forma szerinti bérlője, vagy pedig van-e beleszólása ebbe azoknak is, akik a család fenntartói és a lakás bérének fizetői. A lakáshivatal nem utasította el a rendeletekre hivatkozva az ügyvéd beadványát, hanem tárgyalást tűzött ki és augusztus 10-én fog dönteni a lakáshivatali bíróságon dr. Nagy Miklós bíró afelett, kinek van joga a lakást átruházni, annak-e, akinek nevén szerepel a lakás, vagy pedig annak, aki a lakás bérét a valóságban fizeti. Svábhegyi üdülő S Mátyás király út 20. Mérsékelt árak.Telefon 78-76