Az Est, 1928. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

Szerda,1928. február. jhZQjS*T* Térjen végre észre... A kis napszámosgyerek gyilkosa nem akar vallani _ "Az Est tudósítójától — Tizenöt esztendős napszámosgyerek volt Preszter János. Élete legnagyobb céljául azt tűzte ki, hogy kerékpárt vásárolhasson és azon járhassa be büszkén Budapest utcáit. Hónapokig, esztendőkig kuporgatta a garast, végre össehozott negyven pengőt. Már úgy volt, hogy valahol vásárol negyven pengőért egy használt kerékpárt, amikor barátja, Barna József tehénánotó ,gipar"Tribnnior*r Barim,a Ids Bmszfcer legjobb ■ferátja volt, de Brewster még neki sem mondta el, hogy pénzt spórol, ott hordta a negyven pengőt mellé,inge alatt és csak akkor szólt a tehénápolónak, amikor, már együtt, leült a negyven pengő és alkudozott a kerékpárra. Barna József — miikor ezt megtudta — elhatározta, hogy megöli kis barátját és elrabolja tőle a pénzt. — Te nem tudsz vigyázni a pénzre. — mondta barátjának egy este — könnyelmű fiú vagy telikocsmá-kod, el is lophatják tőled. Legjobb, ha ideadod, majd én megőrzöm. Bízhatsz bennem. A gyilkosság i Barna még aznap este kocsmába fcsalta Presztert és megitatott vele négy pohár sört. A ki® napszámosgyerek kótyagos lett és könnyen engedett Barnának, aki a Hungária út ésa Besnyői út sarkán lévő üres telekre vitte. Ott az éj sötétjében hatalmas ökölcsapással sújtott a támolygó fiúra. Mikor a fiatal gyerek eszméletlenül a földre esett, a mellére térdelt, fojtogatta, mikor pedig Preszter csak nem akart meghalni, fogott egy darab követ és azzal addig verte a fejét, míg kiszenvedett. ■ Ekkor azután kis barátja holttestét a telek mellett, sötétlő árokba vonszolta, kabátját ráterítette és elmenekült a gyilkosság színhelyéről. Másnap hajnalban megtalálták a holttestet. A rendőrség első impressziója az volt, hogy kéjgyilkosság történt, de csakhamar kézrekerült. Barna, aki a rendőrségen bevallotta a bűncselekményt, de később visszavonta beismerő vallomását. Az ügyészség mindazonáltal előre megfontolt szándékú emberölés bűntette miatt vádat emelt ellene és ma állította a törvényszék Denk-tanácsa elé. Asíróság előtt Fiatal, vézna testében remegve áll Barna József a bíróság előtt. •— Bűnösnek érzem magam, m otrdogálja — de nem■ gyilkosságban, mert én a gyilkosságról nem tudok, senmiről nem tudok. — Hát akkor miben érzi magát bűnösnek? — Magam sem tudom, hogy miben, — válaszolja a fiatal vádlott — csak úgy érzem, hogy bűnös ember vagyok. Szegény Preszter Jánossal sokáig szolgáltam egy helyen és nagyon szerettük egymást. Nagyon jó barátok voltunk, mintha tejtestvérek lettünk volna. Én azonban nem voltam megelégedve a hellyel és elmentem onnan. Mikor megmondtam Jancsinak, hogy új helyre megyek szolgálni, sírva fakadt és kért, hogy vigyem magammal, mert nem akar, nem tud elszakadni tőlem. Megígértem neki, hogy őt is bejuttatom ugyanoda, ahova én szegődöm. Ezért találkoztam is vele aznap este, amikor valami baj történt. Bementünk egy kocsmába, hogy megbeszéljük a helybejutás dolgát és minden rendben is lett volna, ha nem gyűrtem volna le azt fenesok italt. De ott a kocsmai gőzben a sok ivódtól részeglettem, elvesztettem a fejemet. Ami azután történt, arról nem tudok. — No, és, mi van a pénzzel? ~yAzt ideadta Jancsi, hogy őrizzem meg. De én nem akartam tőle elrabolni. — Maga semmit sem akar tudni a gyilkosságról, a rablásról. Úgy állítja be a dolgot, mintha csak olyan véletlen dolog történt volna. Pedig fiam, a hazudozással nem fog sokra menni. A hazugságon mindig rajta fogják az embert és akkor az igaz szavát sem hiszik el többé. De hiába beszél az elnök, Barna József nem akar tudni a n filkasság ról Egyre azt hajtogatja, hogy részeg volt őt mögölte az ital, nem tudja, mi történt, hova mentek, semmire sem emlékszik. Hiába tárja elébe az elnök rendőrségi vallomását, a vizsgálóbíró előtt tett beismerését, hiába beszél a lelkére. Barna József nem válaszol az elnök szarvadra, lehajtja, a fejét és szótlanul reszket a bíróság 'előtt, útszámsfogás 'Az elnök 'ezután ráolvassa a még mindig konokul hallgató vádlottra, hogy a gyilkosság utáni napokon a csendőrség nyomozása szerint mennyit költött el. — Sör, villamos, egy pengő az első napon. A második napon egy korsó sör, 20 deka kolbász, egy üveg sör. A harmadik napon megint: két üveg sör, zöldpaprika, narancs, zsebkés, megint két üveg sör. Ez a summa: 13 pengőt tesz ki. Ha nyolc pengő volt magánál, — folytatja az elnök —, és öt pengőt kapott a gyerektől, akkor éppen minden pénzét el kellett költenie. Hát akkor honnan volt magánál még négy pengő, amikor elfogták? A vádlotkai 10St alig hallható hangon divnnyegi: — Otthonról volt még tíz pengőm. • — Ezt csak most mondja és a vizsgálóbíró előtt mondotta, — válaszolja erélyes hangon az elnök — a rendőrségen egészen mást mondott. Ott beismerte, hogy a tíz pengőt elrabolta. Hát urat akarja belátni, hogy hiábavaló ez a cifrázós ? A rendőrségi jegyzőkönyv olyan egyenes, olyan logikus, a rendőrség ezt nem diktálhatta magának, mert hiszen nem volt szemtanú arra, ami maguk között történt és az amit maga a rendőrségen mondott, minden pontjában elfogadható ,vallotmás. Térjegi, hát már észre, ismétlem magának, nincs semmi értelme ennek a köntörfalazásnak. A hátsó padsorokból most zokogás hallatszik. Egy öregasszony sír. A vádlott merev, arcán is könnyek peregnek végig, sir, de hallgat. Az elnök: Térjen végre észre, mondja meg, mi történt. Hátha talál a bíróság ,abból, ami igaz, olyasmit, ami magának a javára szolgálhat. "Nincs már ennek értelme. A vádlott mozdulatlanul áll és nem válaszol az elnök kérdésére.] Konokul hallgat. Az elnök ezutáni szünetet rendel el. Barna József 3. oldal. Pozsony vársát tisztviselőire kötelezi a magyar tudás Prága, január 3/ (Az Est külön tudósítójától) •Pozsony városi tanácsa legutóbbi ülésén indítványt fogadott el, amely kimondja, hogy a városi tisztviselőknek igazolniuk kell, hogy tudnak magyarul. Eddig az volt a gyakorlat a városnál, hogy a városi hivatalnokoknak a nemzetiségi kisebbségek valamelyikének nyelvén, tehát magyarul vagy németül kellett beszélniük az államnyelven kívül, s ezentúl az új határozat értelmében a magyar nyelv ismerete kötelező. (W. N.)