Az Est, 1929. október (20. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

2. oldal. végig’ leolajozták az országutat. Bethlen Istvánná már két'-h­árom­ I..Ittv.'l ezelőtt felköltözött a főváros­ba, ugyanakkor, amikor a miniszter­­elnök vadászatra indult. Azóta csak a fiatal István gróf tartózkodott ide­jéül, ő felügyelt az őszi munkálatok­­megkezdésére. Gábor gróf, a legki­sebb fiú, Irénáity napja szint­éli eluta­zott ín­yéről, őt Grenobleba küldte ki az édesanyja a diplomáciai akadé­miára, ahol már egy éve folytatja ta­nulmányait. A legidősebb Bethlen­h­­a, András, J­ondonban volt hiva­talba az elmúlt évben, most ő is ha­zajött szabadságra. Most már mindenki készülődik ha-­­zafelé a Verhlen -kastélyban, .A sze­mélyzet egy része már fel is ment a­­miniszterelnökségi palotába,­ már üsz-‘ >'■'.Ő is csomagoltak nagyjában min­dent, a szobákban nagy ládák és uta-, zébőröpdök várják elszáll­tásukat. A ■minis zlerelnök már nem is hatt­a itt tölteni­e: éjszakát, h­aném­ át kellett mennie Rokons­ty báróékhoz, az ő­ kastélyukban kapott egy szép ven­dégszobát. Egyedül a fiatal gr­óf Bethlen Ist­ván lakik még a kastélyban, a sze­mélyzet közül pedig Mihály, Bethlen István hűséges komornyikja várja az indulást és a grófnő komornája cso­magolja össze a fel­viendő holmit. A kastély teraszán beszélgetünk a miniszterelnök, fiával, mialatt gróf Bethlen István lován az inkei határt járja. Tizenegy óra felé­ jár az idő, amikor vágtáiva megérkezik a kas­tély elé a miniszterelnök. A kantár-­­szziá odadobja a lovászgyereknek s belép a kastély udvarára. Lovagló: ruhában van a miniszterelnök,, fején sárga zsokésa­pka, ragyogó fekete lo­­v. I. ,g­r­óf c­s­i­zm­­á­j­á­h­o­z verdesi t­iá­r­c­á­j­á­t Friss és jókedvű, nagy szívességgel fogadja As Est kiküldött munkatár­sát. . A mim$a*er©!®i©ít »iaSes’iű©! (.gyorsan szolgálják fel.a vilLásreg­­gi’lit­­ virágos terraszGM és Bethlen JA vön egyik kerítést a másik illán adja fel először ő iirtbrjuoljd meg az új-algirót. Mi újság »Hhon.- kra a la­pok mindig csak megkésve érkeznek, a n­inissfergkjök nagy ritkán érint­­ízéseit egy-egy pontikussal, nem cso­­da tehát, hogy s érdeklődik minden iránt, amit otthon történik. Azután pedig így szólt: — És 'most halljuk, mi’ volna az, amire éh indíték felelni­öhnek? Me-: lyek azok a kérdések, amelyekre, választ óhajtana kapni tőlem? •’. . rv-" : •. - -Siányos kérdéses« tömege És mi előadjuk, hogy soha még­ enny­ire nem várták Bethlen István gróf válaszát az egyes kérdésekre, mint most. Várják az ő kijelentéseit komoly és, messze kiható nyihol­kozatait mind azokra az égető problémákra vonat-,­kozóan, amelyek ■ most sajgóul), bánié­lják "ezt az országot. Várják­ Bethlen István megnyugtató­­ nyilatkozatát elsősorban " a leromlott fuldokló gazdasági élet szomorú jelenségeiről. Elmondjuk, hogy ebben az ország­, han­­iaegvány­a, jóakarat arra, hogy, bízzék a jövőben. Szívesen hajlik op­timizmus felé ez az ország s minden­ki izgatottan várja Hogy bevonják egy komoly és elhatározott célú man­uáb­a. Lesi az­­ ország népe, hogy mi­képpen oldja meg a miniszterelnök e súlyos kérdéseket, a terhek csökken­tését elsősor­bajt, amely végig lehetővé tenné az­ erőteljesebb fo­gyasztás megindulását­, hogyan gondolja Bethlen István a munka megindítását­, amely a fo­,­gyásztót vásárlóképessé teszi, m­­it akar tenni a mezőgazdaság, ipar és ke­resked­elem megmentésére, hogyan akarja a hiteit megszervezni, milyen eszközei váltnak a­ föld hozamának megloszítására, hogy gondolja, ho­gyan akar­­az’, iparban fokozatosabb tempót diktálni?... a kérdések-.özöne indul meg. Az általános helyzet javí­tása, m­unkaalkalm­arc teremtése­’, a vállalkozási kedv felélesztése és az* után a .többi kérdő,-, am­ely. átfogja a .mag..ar, belső és külső,politikát. Bethlen István gyöt" nem féle májoltt­­al. Sokáig­­ elgondolkodva hallgat és azután lassan, minden iflmút, felu­rgsál­lyozva kezdi nyilatkozatát, elsősorban a gazdasági h­f.n .e-ről. A sulaisiisfslsiis a ftaisis okáról — 'A bajok kid forrását kell­­ke­resni először. Különféle tényezők­ben lehet az okokat megtalálni. Egyfelől a, mezőgazdasági . term­é­­­nyek­ árának­ ha nyalta sóban, • másfe­lől a játét . kérdés nehézségeiben, harmadszor pedig az állami terhek­­ben. Az összes mezőgazdasági ter­mények árhanyatlása okozza, hogy a mezőgazdaság ma nem olyan ren­tábilis, mint­ volt azelőtt.­­ Mindenek előtt ki kell jelent­enem­, hogy­ én ez,­ egy abnormes kivételes és átmeneti helyzetnek tartom. . .A mai átalakulás minden te­kint­et­ben. Idietel­­ennek mondható. Ez a tényező­ különben is az,­­amely­re nekünk a legcsekélyebb befolyá­sunk lehet, mert exportállam lévén, nem mi diktáljuk az árakat, ham­em­ a világpiaci árak­­mértékadói, reánk nézve, és még hosszú ideig ilyen lesz ez a helyzet. Addig, amíg egy­ állandó iparosodási folyamat révén, amelyet — annak ellenére, hogy bizonyos áldozatokat jelent a mezőgazdaság szempontjából,­­— a kormány által támogatandónak­ tartok, éppen azért, h­ogy a belső pia­c fel­vevőképessége , a mezőgazda­­sági termelvényekre vonatkozóan fejlődhessék, mondom, addig a helyzet­ változását nem igen várhat­ja!.. Ez az a tényező, amelyre ne­künk a legcsekélyebb befolyásunk van. Itt is lehet azonban­­ az export alátámasztásának segítségével csök­k­enteni­­az­t a ..spannünggto, amely a világpiaci árak és a belföldi árak között mutatkozik. Hangsúlyozom, ez a T.Spanning­­ egészen különös és érthetetlen. Ma sokkal nagyobb, mint amilyen normálisan szokott lenni. Egyáltalában ,nem tekinthető ugyanis, normális helyzetnek az,­­ hogy" amikor', ('silingóör­it ex T.tres­­póólban 21—28 pengő között állnak a búzaárak, — akkor B adage­sen 21 pengő a búza. És ugyanez a helyzet a többi­ mezőgazdasági termények áránál is. Ha egy pillanatnyi szünetet tart a miniszterelnök, majd így folytatja: — Különösen az exporthitel kérdését kell, hogy a kormány komolyan tanulmányo­zza. Mindent meg fo­gunk tenni, hogy­­ a­­ gazda közönség és a kereskedelem rendelkezésére, álljunk. A t­ari­fapolitikába­n­ bizo­nyos mozgékonyságot kell tanúsí­tania a kormánynak, ami annyit jelent, hogy lehetővé kell tenni a termelés­nek kivételes konjunktúrák ki­használását a tari­fa­politika segítségé­vel. Ezt az,iztat eddig is követtük, azonban fokozottabb mértékben kell a jö­vőben követni. Szegétssi a magyar gazda — Ismétlem én egy átmeneti szimptomának tartom a mai álla- pólót, amit az nézett elő, hogy az utóbbi évek, különösen a „ múlt esz­tendő rekordtermése óta az?" egész világnak, elsősorban pedig az ex­portál­la­m­ok­na­k óriási készleteik vannak, amelyek természetszerűen meg nyomják a világpiaci árat. Mégis vissza kell térnem arra, ami­ből kiindultam, hogy tudniillik a világ,piaci ár és a magyar árul­ kö­zött rendkkívül nagy a Spanning. Ha ezt sikerül csökkenteni, már ez­zel is nagyot nyertünk a magyar termelés számára. A baj az, hogy a magyar mezőgazda nem rendelkezik azzal a forgótőkével, amely lehető­vé tenné számára, hogy az­­egész­­termést ne egy nap alatt dobja piacra. Ez az a­­tényező, amely első­sorban nyomja a belföldi árat. A gazdái­ kénytelenek azonnal értéke­síteni, eze­n pedig c­sak megfelelő Intellel lehet segíteni. Íz viszont ismét nagy nehézségei­ mutatkoz­nak. A miniszterelnök nyilatkozatában eljutott a hitelkérdéshez, amely­­egy­re égetőbbé válik. Ezzel kapcsolatban az­ egész pénzpiac helyzetét megvilá­gítja Bethlen István. Kedd, 1929. október 1. A PH és a Nemzeti Bank mistik­ája — A világ­ pénzpiacának helyzete ma — jól tudjuk — nagyon feszült. Angliában most emeltél­ fel a ka­matlábat és nagy kérdés, hogy meddig fog ez az állábtól’ tartani? Addig’ pedig csak palliatív eszkö­zökkel segíthet a bajokon a ma­gyar kormány. Ez­­alatt olyan in­tézkedéseket értek,, mint amineket a­ legutóbbi . minisztertanács tett,­ amikor a. hizl­dlási hitelt újból le­hetővé tette a gazdák számára, vagy amikor a nyár .folyamán a fagykáréi/. által .­ajtótt vidékek ré­szére, nagyobb hiteleket bocsátott ki­kor­mán­y rendelkezésre. — Ezek azonban mind olyan esz­közök, amelyekkel a kérdés: meg­oldva nincs., Én nagyon jól tudom, hogy ezek az intézkedések csak­ mo­mentán­­segítséget nyújtanak, a problémát azonban végképpen nem oldják, meg. Az em­­és­zetesen hatnia kell a Pénzintézeti Központnak a vidéki pénzintézetekre. Hogy azt a inargrot, amelyet a Nemzeti Bank kamatlába és ali­g általuk a gaz­dáknál kihelyezett­ pénzek után vett kamat között mutatkozik, lehetőleg­ csokig vissék. És itt azt hiszem, hogy.. . Pénzintézet­ Központ derék munkát végzett a múltban a Nemzeti Bankkal együtt. Remélem azonban­ hogy még foko­zottabban fogja ezt­ a hivatását be­tölteni a P. K, valamint a Nemzeti Bank, a jövőben. Erőszakos eszkö­zökhöz azonban ezen a téren nyúlni nem­­eg. A. Az erőszakos intézkedé­sek i.­ nemcsak hogy nem segítené­nek, hanem egyenesen károsan hat­nának. — Arra kell törekednünk, — foly­tatta a m­iniszterelnök — hogy mentül nagyobb mértékben tudjuk biztosítani a gazdák számára a, hosszúle­járatú hitelt, mert hiszen ennek segítségével konvertálhatja a gazda­­ a váltóadóss­ágot, ■ amiért olyan magas­­kamatot kénytelen fi­zetni. A hosszúle­járatú hitel kér­désének megoldását elsőrangú fel­adatnak tartom, azonban meg kell jegyeznem hogy ez a probléma is­­összefügg a­­ pénzpiac helyzetével, amelynek javulását kell várnunk, mert enélkü­l nehezen tudnánk a m­­eg­oldáshoz jutni. Gróf Bethlen István a pénzpiac helyzetének megvilágítása során egy másik" " -súlyú" kérdéshez érkezett: a keleti jóvátételt' a konferenciához, amelyről a következőket mondja: fi­siasi államkölcsön akadályai . A pénzpiac általános helyzeté­ről szólva, igen nagy jelentőséget k­ell­ tulajdonítani azoknak a tár­gyalásoknak, amelyek­­ most folya­matban vannak Párizsban és ame­lyek a legyőzött kisebb államok re­pa­ráció­jának kérdései vannak ki­válva végső nyugvópontra vinni.­­ A magyar állam hitele szem­pontjából a legnagyobb jelentőség­gel bírnak ezek a tárgyalások, mert hiszen míg a magyar állam vagyona és jövedelmei az­ esetleges repa­rá­ciók részére vannak lekötve, addig nincs teljesen szabadkezünk állam­­kölcsönök felvételére. Ezt csak a Jóvátételi Bizottság hozzájárulásá­val tehet­nők. A hitelezők és a kül­földi tőke azonban addig is nem bír­hat sem azzal a bizalommal, sem azokkal a garanciákkal, amelyek szükségesek ahoz, hogy­ egy nagyobb államkölcsön felvehető legyen. A re­pa­ráci­ós probléma eltűnése a világ színpadáról óriási lépést jelentene pénzügyi és gazdasági rekonstruk­ciónk és újjászületésünk terén. Ad­dig egy új beruházási program, amire pedig a magyar államnak és a magyar közgazdaságnak égetően szüksége van, nem vihető keresztül. Egy ilyen program megvalósítása pedig­ a mezőgazdaság szempontjá­ból is­ rendkívüli jelentőséggel bír­na. Hiszen a magyar ipar és vállal­kozás kiadósabb foglalkoztatása — és itt reflektálok arra a kérdésre, amelyet legelőször az iparral és a fogyasztással kapcsolatban intézett hozzám —­ a belföldi piac fejlődését jelenti, msis semmi sem bír olyan nagy jelentőséggel a gazdák szem­pontjából, mint az, hogy itthon emelkedjék a fogyasztás és a vásárlóképesség.­­ Ebből a szempontból nézve a párizsi tárgyalást, csak azt mond­hatom, hogy a magyar közgazda­­ság­i rekonstrukciók nagy érdekei fűződnek ahoz, hogy ezek a tárgya­lások sikeresen fejeződjenek be és Magyarország újabb terhek válla­lása nélkül nyerje vissza a maga pénzügyi szuverenitását. Egyébként gsomor-és teafa­varommál, étvágy­­talanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felbölygésnél, szédülésnél, homlokfá­jásnál, hányingernél­­—a pohár ter­mészetes Ferenc József keseravíz alaposan kitisztítja az orvosztóutakat Közkórházi je­lentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József­­vizet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható

Next