Az Est, 1931. május (22. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
Péntek, 1931. május 1. 220k Szörnyű pusztításokat okozott a kaukázusi földrengés Moszkva, április 30 A. legutolsó hírek szerint a kaukázusi földrengés székhelye az Örményországban lévő Zangczur volt. Geruszi falvában és környékén 200 halottat és 205 sebesültet, Sziszie vidékén pedig 192 halottat és 1509 sebesültet számoltak össze. A falvak legnagyobb része rombadőlt. A háziállatok között is nagy a pusztulás. Perzsián át érkező jelentések úgy szólnak, hogy a földrengés közel 400 emberéletet követelt áldozatul és a sebesültek száma ezer felé jár. Több falu eltűnt a föld színéről Még nem lehet megközelíteni a katasztrófa színhelyét, mert a földrengés az utakat, is elpusztította. Súlyos szocialista csok a Házban az OTI ellen — Az Est tudósítójától — A képviselőhöz mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Bejelentette, hogy Farkas Tibor sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt az egyetemi oktatás szabadsága érdekében. Az interpellációt Farkas Tibor a napirend megállapítása után adja elő. Ezután folytatták a népjóléti tárca költségvetésének általános vitáját. Rothenstein Mór a nyolcórás munkküldő törvénybe iktatását sürgette. Adjanak munkaalkalmakat, ha már munkanélküli segélyt nem tudnak adni. A Társadalombiztosító autonómiájának hiányosságai most is kitűnnek. Az MTI adminisztrációjában visszaélések vannak. Propper Sándor: Mondjuk meg magyarul: lopnak. Homonnay Tivadar: A maguk idejében talán nem fordult elő ilyesmi? Köteteket lehetne beszélni erről is. Rothenstein Mór: Ha öné lesz a szó, mindezeket elmondhatja. Hangoztatja ezután Rothenstein, hogy a Társadalombiztosítónál még ma is ellenforradalmi szellem uralkodik. A költségvetést nem fogadja el. Homonnay Tivadar a következő felszólaló. Mingyárt első szavai után vihar támad. Kijelenti ugyanis, hogy a népjóléti tárca kerete nem olyan nagy, mint amilyennek látni szeretnék.Propper Sándor: Dehogy szeretnek! Koplalni, éheztetni szeretnék a népet! (Nagy zaj a jobboldalon.) Homonnay Tivadar: Nem engedem magamat eltéríteni, hogy ismét olyan közbotrányt okozzanak, mint tegnap a főváros törvényhatóságában. (Nagy zaj a szocialistáknál.) A Társadalombiztosító Intézet álljon hivatásának magaslatán. Propper Sándor: Volt ön már táppénzes beteg? Homonnay Tivadar: Hála Istennek még nem voltam, de ismerem a Társadalombiztosító Intézetet éppen úgy, mint a képviselő úr . Vihar a Társadalombiztosító körül — A Társadalombiztosító nélkülözhetetlen oszlopa a mai társadalomnak, amelyet erősítenikell. A hibákat is orvosolni kell és a népjóléti miniszter úr fő feladatának tekinti, hogy most ez megtörténjék. A Társadalombiztosító elleni támadások túl-Zottfllv. Propper Sándor: Szóval falazni kell a tolvajoknak! A felháborodás moraja zúg végig a jobbodalon és az elnök Proppert rendbreutasítja. Hómonnay élesen válaszol: — A képviselő úrnak ezt a kifejezését undorral visszautasítom. Erre a szocialisták kezdenek zajongani, az elnök folyton csenget és figyelmezteti Homonnayt, hogy parlamenti hangot használjon. Homonnay Tivadar: A közvéleménybe belevitték azt a gondolatot, hogy ,, Társadalombiztosító recsegropog, de honyállunk a deficittel? Fábián Béla: A JodeScit abban van, hogy tönkretették az iparosokat és kereskedőket. Homonnay Tivadar: Nem lehet azt mondani, hogy a népjóléti kormány a kisiparosok érdekeit nem védi. Fábián Béla: Már teljesen készen vannak. Homonnay Tivadar: Abban van a hiba, hogy a járuléki bevételek apadtak, viszont a kiadások emelkedtek. A Társadalombiztosítót nem lehet úgy szanálni, hogy az a segélyeket ad abszurdum emeli, a járulékokat viszont leszállítják. A klotárlámpa már percekkel előbb kigyulladt, de Homonnay még mindig beszél. A szocialistáik emiatt zajonganak, végül hat-hat perccel a beszédidő lejárta utám Homonnay befejezi felszólalását és ekkor az elnök a következőket, enunciálja: — Ha a szónok esetleg egy pár mondattal tovább beszél, mául azt félórás ideje engedi, nem korlátozhatom a szólásszabadságot úgy, hogy a szónokba belefojtsam a szót. (Helyeslés a Heh minden oldalán) Farkas Tibor emelkedett ezután szólásra. Móricz Zsigmond mellett, Móricz Zsigmond ellen... Lázas irodalompolitikai viták a vármegyei közgyűléseken, — maholnap már szinte helyszíni szemlék lesznek — a Parnasszuson és rendes járatok bonyolítják le ezt az idegenforgalmat, a Parnaszszus és a közigazgatás közt. Mi ezt nem is tartjuk valami kedvezőtlen jelenségnek. Ellenkezőleg, a zempléni átiratnak mindenesetre megvan az a jó hatása, hogy egy széleskörű irodalmi érdeklődést nyilvánít és provokál s megszólaltatja az ellenvélemény mellett azokat a hatalmas magyar közvéleményeiért, is, amelyek a magyar vidéken Móricz Zsigmond lángoló és törzsök ős magyarsága mellett tesznek tanúvallomást. S az a közvélemény nem visz be valami kontrapolitikát ebbe az irodalompolitikai harcba, ellenkezőleg az a célja, hogy az irodalmat meghagyja a magyar Géniusznak, a magyar íróknak és magyar olvasóközönségnek. Mi nem mondjuk, hogy az író ne politizáljon, még azt sem mondjik, hogy a politikus op írjon. A Móricz Zsigmond félszáz kötetében is van politika, de ez a politika a magasba visz, ez a politika egy kultúrhistóriai fejezet a magyar szellem történeteiben, ebben a politikában a magyar Géniusz színei izzanak és lángolnak, ez a politika magyar, mégpedig színmagyar erőtöbblet, magyar gazdagodás ez a pittöbblet, magyar gazdagodás ez a politika__ Milyen messze van ez a poden néni politikától, vagy bajszától —s milyen közel van a magyar vármegyék évszázados magyar küzdelmeinek lelkéhez. 3. oldal Öngyilkos lett egy gazdag öregúr legjobb barátja elvesztése miatt Halála előtt minden alkalmazottjáról gondoskodott — Az Est tudósítójától . Megrendítő öngyilkosság történt ma reggel a fővárosban. Rosenberg Félix, a Fiumei Hitelbank egykori igazgatója, a Hungária Gőzmalom Rt. igazgatósági tagja, az éjszaka megmérgezte magát, és ma reggel holtan találtak rá a Bajza, utca 30. számú házban, az I. emelet 5. alatt lévő elegánsan berendezett hatszobás lakásában. Rosenberg Félix neve nem ismeretlen a főváros társaságaiban. Igen előkelő rokonsága volt, pár évvel ezelőtt megvált a Fiumei Hitelbank igazgatói állásától és amikor a felesége meghalt, teljesen visszavonult a társadalmi élettől és egyedül élt a Bajza uccái nagy lakásban. Csak két alkalmazottja, régi házvezetőnője, Juhász Mária és szobaleánya voltak körülötte az utóbbi években. A 77 éves öregúr csupán sógorához tátogatott, Ehrlich Emilhez, a Magnezitipar Rt. igazgatójához, aki fölötte lakott a II. emeleten. A két öregúr nagyon jóban volt egymással, ha egyikük beteg volt, a másik napokig ott ült a beteg ágya mellett és ez a nagy barátság magyarázza meg, hogy amikor egy hónappal ezelőtt Ehrlich Emil Lovranában h hirtelen meghalt, Rosenberg Feljében megérlelődött az öngyilkosság gondolata. Amikor Ehrlichet utolsó kívánságához képest Bécsben elhamvasztották, Rosenberg Bécsbe utazott. A bécsi út után még szomorúbban, még fásultabban érkezett vissza Budapestre és sokszor panaszkodott házvezetőnője előtt, hogy tarthatatlan számára ez a szomorú élet. Rokonai sűrűn felkeresték, vigasztalni jöttek őt a hű barát, elvesztése miatt, de Rosenberg Félixet ez még szomorúbbá tette. — Borzasztóan terhemre van ez a sok ember, aki jelenlétével csak felszakítja sebeimet. Szeretnék már teljesen egyedül lenni... Az utolsó éjszaka Tegnap este féltízkor aludni tért Rosenberg Félix és alkalmazottainak legfeljebb csak az volt feltűnő, hogy alig nyúlt hozzá vacsorájához. Ma reggel nyolc óra után házvezetőnője, Juhász Mária bekopogott a hálószobába. Amikor hosszas kopogtatás után Man kapott választ, benyitott az ajtón és gazdáját élettelenül találta az ágyban. Mellette az éjjeliszekrényen a felesége fényképe volt az ágy felé forditva és az,z éjjeliszekrény kis villanylámpája megvilágította a fényképet, amelyre, talán utaló tekintetét vetette a halálba induló öreg igazgaó. Egy vizespohár volt az éjjeliszekrényen még, tartalmát Rosenberg Félix itta ki az éjszaka folyamán. Azonnal mentőkért telefonáltak. A mentőorvos megállapította, hogy Rosenberg Félix már órák óta halott, ismeretlen méreggel valószínűleg Verszt állal megmérgezte magát. Szomorú búcsúlevelek A tragikus öngyilkosságról értesítették a rendőrséget is. Nyomban rendőri bizottság sietett ki a Bajza ucca 50. számú ház első emeleti lakásába, ahol az íróasztalon megtalálták Rosenberg Félix Az egyik búcsúlevelet az öngyilkos igazgató házvezetőnőjéhez írta és ez a következőképpen hangzik: Kedves Mari! Nagyon fáj nekem és szívből sajnálom, hogy Önnek és a Linusnak annyi szomorúságot és kellemetlenséget fogok okozni. Holnap reggel valószínűleg nem fogok felébredni, nagyon hosszú alvásra készülök, mert a magamra hagyott élet terhe elviselhetetlen rám nézve. Kérem, telefonáljon majd dr. Hirschler Henrik úrnak (890— 27), vegye át az íróasztalon fekvő és Önhöz címzett zárt leveleket. E levelek tartalmazzák okmányaikat és az önöknek járó pénzt, tehát az Ön és Linus vagyonát. Utolsó hálás üdvözleteit küldi önöknek őszinte hívük, Hosenberg Félix. A búcsúlevél finom betűi és gondos sorai arra mutatnak, hogy végrendeletét és búcsúleveleit, mindent elrendezett az utolsó órában és mindenkiről gondoskodott, aki az utolsó évek során mellette volt, A házvezetőnőnek és a szobaleánynak címzett levélhez egy-egy ezer pengős volt mellékelve a halálba induló igazgató utolsó ajándéka. Ügyvédjének, dr. Hirschler Henriknek is írt búcsúlevelet Rosenberg Félix. Ebben a levélben arra kéri ügyvédjét, hogy a legnagyobb csöndben intézkedjék temetéséről. — Csendben akarok elmenni, nem szeretnék senkit háborgatni, — így írt ügyvédjének, akit különben megkért arra is, hogy gyászjelentést csak temetése után adjanak ki. — Senkit nem akarok zavarni, minek is tenném — ezzel végezteügyvédjének írott búcsúlevelét. Rosenberg Félixet nagyvagyonú embernek ismerik, két bankibank is van betétje, ezenkívül igen sok részvénye van. A délelőtt folyamán megjelent a zokogástól hangos lakásban báró Kornfeld Móricné, az öngyilkos igazgató egyik unokahúga is. A rendőri bizottság délelőtt tíz órakor intézkedett,hogy Rosenberg Félix holttestét szállítsák be a törvényszéki orvostani intézetbe. Rosenberg Félix nyugodtan készült a halálra. M*WW*WWWW WWW*MWW*WWWMWHWW MWIWMWMWMWWWM