Az Est, 1932. május (23. évfolyam, 96-118. szám)
1932-05-01 / 96. szám
á 11 A maratoni táncverseny abszolút győztesét Sternberg királyi udvari hangszergyár író HANGEROSZTOJE 7 napig szólt egyfolytában. Hangjának tömörsége és ereje a külföldi sajtóban is dicséretet nyert. Vendéglők, strandfürdők, szállodák igazgatói vegyék a legjobbat, mert ez nem a legdrágább. Teljes berendezés 350 P -től a legnagyobbakig. Csere és törtel is ! VII., Rákóczi út 60 Vasárnap, 1932. május 1. A törvényszék elrendelte, hogy az épelméjű Farkas Irént azonnal ki kell engedni a Schwartzerból — Az Est tudósítójától — A Farkas-Dajkovich-ügy utolsó állomásához érkezett ma délelőtt. A budapesti törvényszék Medzihradszky tanácsa, mint felfolyamodási bíróság, Kuncz Lajos törvényszéki bíró előadásában végső fokon végzést hozott Farkas Irén zárt intézetben való elhelyezésének kérdésében. A törvényszék az első bíróság végzését megváltoztatta és kiskorú Farkas Irén kérelmének helyt adva megállapította, hogy Farkas Irén sem ön- sem közveszélyes elmebetegségben nem szenved, ennélfogva elrendeli a Schwartzer-féle magánelmegyógyintézetből való azonnali elbocsátását Utasítja az első bíróságot, hogy Farkas Irén haladéktalan szabadonbocsátása iránt a szükséges intézkedéseket a jelen végzés vétele után nyomban tegye meg. A végzés indokolása feltűnően érdekes megállapításokat tartalmazott. Az indokolás első részében azzal az ismert ténnyel foglalkozik, hogy Farkas Irén megszökött édesapja házából. Erre vonatkozóan megállapítja az indokolás, hogy a szökés ténye önmagában, bár kárhoztatandó ballépés, törvényeink értelmében nem járhat a személyes szabadságnak akár időleges, akár végleges elvonásának következményével. Ezzel kétségtelenül tisztában volt Farkas Elemér is. Az orvosszakértők, akik az apa bemondása alapján tájékozódtak a leány előéletétől, az ügy sürgősségére való tekintettel hosszabb időt igénylő alapos vizsgálat nélkül alkották meg véleményüket. Farkas Irén elmegyógyintézetben történt elhelyezése után személyes szabadság megsértése miatt feljelentést tett. Ebben az eljárásban a vizsgálóbíró rendeletére dr. Németh Ödön és dr. Minich Károly törvényszéki elmeszakértők véleményükben egyhangúan megállapították, hogy kiskorú Farkas Irén akaratának szabad elhatározási képességét kizáró elmebetegségben nem szenved, zárt intézeti elhelyezése indokolatlan, ínért sem köz-, sem önveszélyes hajlamosságot el nem árul. E vélemény alapján Farkas Irén jogi képviselője védencének zárt intézetből való elbocsátását kérelmezte. Ezt a kérelmet az első bíróság elutasította. A királyi törvényszék az első bíróság ítéletét feloldotta és elrendelte a kérelem elbírálását. A vizsgálat megejtésére dr. Zsakó István törvényszéki orvost rendelte ki. Ellenőrző szakértőként az apa részéről dr. Bakody Aurél, a leány részéről dr. Völgyesi Ferenc elmeszakértők szerepeltek. Az első bíróság Farkas Irént beutalta a Schwartzer-féle elmegyógyintézetbe. Ezt az első bírósági végzést felfolyamodta dr. Térffy Gyula, Farkas Irén jogi képviselője és ennek a felfolyamodásnak adott helyt jelen végzésével a törvényszék. A rendelkezésre álló összes vélemények egybevetésével — mondja az indokolás — megállapítható, hogy a vizsgált egyén egészséges, viruló, magas termetű, jól fejlett emberpéldány, aki kövérségén kívül egyéb test hiányosságban nem szenved. Tiszta öntudatú, nyugodt, rendezett viselkedésű, érzése, figyelme, tájékozottsága zavartalan, a konvencionális formákat megtartja, nála érzékcsalódások, kényszerképzetek, téveszmék, feltűnő nehéz kóros állapot, vagy szédülések nem tapasztalhatók. A szakértők Farkas Irén szerzett iskolai ismeretei mennyiségének és minőségének meghatározása céljából történelmi, földrajzi, természetrajzi, számtani, irodalmi, művészeti és általános kérdéseket adtak fel neki. Farkas Irén a kérdések mindegyikére felelni nem tudott, tárgyilagosan meg kell azonban állapítani, hogy ennek több esetben a kérdések feltűnő nehézsége volt az oka, sőt olyan kérdéseket is adtak fel, amelyekre — legalább is az ellenőrző szakértő, dr. Völgyessi Ferenc állítása szerint — az orvosszakértő maga sem tudott feleletet adni■ Általánosságban azonban a feleletek kielégítőek voltak és kellő tájékozottságról tanúskodtak. A vizsgálat további folyamán az orvosszakértők feladott kérdéseikkel Farkas Irén erkölcsi etikai felfogásáról. Ítélőképességéről, élet- és társadalomismeretéről, életviszonyairól, megélhetési lehetőségekről alkotott felfogásáról, értelméről, célkitűzéseiről óhajtottak tiszta képet nyerni. Farkas Irén a kérdésekre sokszor meglepő érettséggel válaszol. Válaszaiból kétségtelenül egészséges erkölcsi etikai felfogás csendül ki. Feltűnő feleleteiben az óvatosságig menő megfontoltság és fegyelmezettség, teljes nyugalom, hi- WWWWWWWWWWWWNAAA^omba ,ttk ,zesz ,3 mellett a 4-iket, urszesztartalma vala-i mostam kis Ee 64 Likér, — még a ke-Qber is — k és ne szorulatokra. jegyezett csőrtan. kapható i i degség, mintha érezné válaszainak sorsdöntő jelentőségét. Ez a magatartás az adott helyzetben hosszadalmas belső idegizgalmakkal telt el úgy testileg, mint lelkileg, gyötrelmesen fárasztó vizsgálatok közepette kétségen felül erős, egészséges, rendezett, fegyelmezett elmebeli és idegállapotra vall. Az általános kép egyáltalában nem mondható kedvezőtlennek Farkas Imrére nézve. Az adatok tömegének egybevetéséből meglehetős határozottsággal bontakoznak ki egészséges egyéniségének főbb vonalai. Az elmebetegség jelenlétét megállapító orvosszakértők, sőt maga az Igazságügyi Orvosi Tanács is a vizsgálat adataiból téves következtetéseket vont le, ekként úgy a végmegállapítások, mint azok indokolása egyáltalában nem helytálló, az általuk feltételezett elmebetegség jellegzetes tüneteinek jelenlétét meggyőző módon nem tudták kimutatni. Bármennyire is feszült jelenleg a viszony apa és leánya között, a vizsgálat során elhangzott kijelentésekből arra lehet" következtetni, hogy Farkas Irénben megvan az őszinte hajlandóság nemcsak súlyos ballépésének belátására, de a kibékülésre is. Amint maga mondja, legboldogabbnak érezné magát, ha atyja részéről megértést, szeretetet találna. Abból a tényből pedig, hogy Farkas Irén a történtek után is állhatatosan ragaszkodott eredeti házassági tervéhez, sőt annak megvalósulásában még most is komolyan reménykedik, »erkölcsi, avagy logikai elmegyengeségre« nem, legfeljebb csak mindennel dacoló, erős akaratra, elszántságra, egyben igaz, nagyon mélyen gyökerező érzelmekre lehet következtetni. Összegezve és egyben kiegészítve a kifejtetteket, a királyi törvényszék az Igazságügyi Orvosi Tanács és a vele azonos eredményre jutó orvosi szakértők véleményével szemben a dr. Minich Károly és dr. Németh Ödön törvényszéki orvosszakértők véleményét találta elfogadhatónak. Térffy Gyula, Farkas Irén ügyvédje a törvényszék végzésével azonnal autóba ült és egyenesen a Schwartzer szanatóriumba sietett, hogy közölje védencével az örömhírt. Farkas Irén valószínűleg még ma elhagyja a Schwartzer-szanatóriumot. K. J. 3. oldal. Kahahawai milliomos gyilkosait bűnösnek mondották az esküdtek Newyork, április 30 (Az Est külön tudósítójától)Amerikának olyan nagy szenzációja van ismét, mint volt a Lindberghbébi elrablása: a honolului esküdtbíróság vétkesnek mondotta ki Massie tengerészhadnagyot, anyósát, Mrs. Greenvill-Fortescue aszszonyt és a két amerikai matrózt, Lordot és Jonest. Úgy találták az esküdtek, hogy előre megfontolt szándékkal csalták tőrbe a benszülött Kahahawait, a fürdőkádba fojtották és holttestét igyekeztek elrejteni. Az új törvény értelmében tíz évig terjedő börtön jár erre a bűncselekményre, de a törvényszék a büntetést még nem szabta ki, hanem elhalasztotta az ítélethirdetést egy hétre. Darrow védő az utolsó percig felmentésben bízott. Az öreg ügyvéd egyik legszebb védőbeszédét tartotta. Az esküdtek egyfolytában negyvennyolc óráig tanácskoztak, míg kimondták a marasztaló verdiktet (A. W. Sch.) vvwvvwwvvvwvwvvwwwvv MRS. FORTESCUE MASSIE