Az Est, 1932. május (23. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

á 11 A maratoni táncverseny abszolút győztesét Sternberg királyi udvari hangszergyár ír­ó HANGEROSZTOJE 7 napig szólt egyfolytában. Hangjának tö­mörsége és ereje a külföldi sajtóban is dicséretet nyert. Vendéglők, strandfürdők, szállodák igazgatói vegyék a leg­jobbat, mert ez nem a legdrágább. Teljes berendezés 350 P -től a legnagyobbakig. Csere és törtel is ! VII., Rákóczi út 60 Vasárnap, 1932. május 1. A törvényszék elrendelte, hogy az épelméjű Farkas Irént azonnal ki kell engedni a Schwartzerból — Az Est tudósítójától — A Farkas-Dajkovich-ü­gy utolsó ál­lomásához érkezett ma délelőtt. A bu­dapesti törvényszék M­edz­ihradszky tanácsa, mint felfolyamodási bíróság, Kuncz Lajos törvényszéki bíró elő­adásában végső fokon végzést hozott Farkas Irén zárt intézetben való el­helyezésének kérdésében. A törvény­szék az első bíróság végzését megvál­toztatta és kiskorú Farkas Irén ké­relmének helyt adva megállapította, hogy Farkas Irén sem ön- sem közve­szélyes elmebetegségben nem szenved, ennélfogva elrendeli a Schwartzer-féle magánelmegyógy­­intézetből való azonnali elbocsá­tását Utasítja az első bíróságot, hogy Far­kas Irén haladéktalan szabadonbocsá­­tása iránt a szükséges intézkedéseket a jelen végzés vétele után nyomban tegye meg. A végzés indokolása feltűnően ér­dekes megállapításokat tartalmazott. Az indokolás első részében azzal az ismert ténnyel foglalkozik, hogy Far­kas Irén megszökött édesapja házá­ból. Erre vonatkozóan megállapítja az indokolás, hogy a szökés ténye ön­magában, bár kárhoztatandó ballépés, törvényeink értelmében nem járhat a személyes szabadságnak akár idő­leges, akár végleges elvonásának kö­vetkezményével. Ezzel kétségtelenül tisztában volt Farkas Elemér is. Az orvosszakértők, akik az apa be­mondása alapján tájékozódtak a leány előéletétől, az ügy sürgősségére való tekintettel hosszabb időt igénylő alapos vizs­gálat nélkül alkották meg véleményüket. Farkas Irén elmegyógyintézetben történt elhelyezése után személyes szabadság megsértése miatt feljelen­tést tett. Ebben az eljárásban a vizs­gálóbíró rendeletére dr. Németh Ödön és dr. Minich Károly törvény­széki elmeszakértők véleményükben egyhangúan megállapították, hogy kiskorú Farkas Irén akaratának sza­bad elhatározási képességét kizáró elmebetegségben nem szenved, zárt intézeti elhelyezése indokolatlan, ínért sem köz-, sem önveszélyes haj­lamosságot el nem árul. E vélemény alapján Farkas Irén jogi képviselője védencének zárt in­tézetből való elbocsátását kérelmezte. Ezt a kérelmet az első bíróság eluta­sította. A királyi törvényszék az első bíró­ság ítéletét feloldotta és elrendelte a kérelem elbírálását. A vizsgálat meg­­ejtésére dr. Zsakó István törvényszéki orvost rendelte ki. Ellenőrző szakértő­ként az apa részéről dr. Bakody Aurél, a leány részéről dr. Völgyesi Ferenc elmeszakértők szerepeltek. Az első bíróság Farkas Irént be­utalta a Schwartzer-féle elmegyógy­intézetbe. Ezt az első bírósági végzést felfolyamodta dr. Térffy Gyula, Far­kas Irén jogi képviselője és ennek a felfolyamodásnak adott helyt jelen végzésével a törvényszék. A rendelkezésre álló összes vélemé­nyek egybevetésével — mondja az in­dokolás — megállapítható, hogy a vizsgált egyén egészséges, viruló, ma­gas termetű, jól fejlett emberpéldány, aki kövérségén kívül egyéb test hiá­nyosságban nem szenved. Tiszta ön­tudatú, nyugodt, rendezett viselke­désű, érzése, figyelme, tájékozottsága zavartalan, a konvencionális formá­kat megtartja, nála érzékcsalódások, kényszerképzetek, téveszmék, feltűnő nehéz kóros állapot, vagy szédülések nem tapasztalhatók. A szakértők Farkas Irén szerzett iskolai ismeretei mennyiségének és minőségének meghatározása céljá­­ból történelmi, földrajzi, természet­rajzi, számtani, irodalmi, művészeti és általános kérdéseket adtak fel neki. Farkas Irén a kérdések mindegyi­kére felelni nem tudott, tárgyilago­san meg kell azonban állapítani, hogy ennek több esetben a kérdések feltű­nő nehézsége volt az oka, sőt olyan kérdéseket is adtak fel, amelyekre — legalább is az ellenőrző szakértő, dr. Völgyessi Ferenc állítása szerint — az orvosszakért­ő maga sem tudott fe­leletet adni■ Általánosságban azonban a feleletek kielégítőek voltak és kellő tájékozottságról tanúskodtak. A vizsgálat további folyamán az or­­­vosszakértők feladott kérdéseikkel Farkas Irén erkölcsi etikai fel­fogásáról. Ítélőképességéről, élet- és társadalom­ismeretéről, életviszonyairól, megélhe­tési lehetőségekről alkotott felfogásá­ról, értelméről, célkitűzéseiről óhajtot­tak tiszta képet nyerni. Farkas Irén a kérdésekre sokszor meglepő érettséggel válaszol. Vála­szaiból kétségtelenül egészséges erkölcsi etikai felfogás csendül ki. Feltűnő feleleteiben az óvatosságig menő megfontoltság és fegyelmezettség, teljes nyugalom, hi- WWWWWWWWWWWWNAAA^­omba ,ttk ,zesz ,3 mellett a 4-iket, urszeszt­artalma vala-i mostam kis Ee 64 Likér, — még a ke-Qber is — k és ne szorul­atokra. jegyezett cső­rt­­an. kapható i i­ degség, mintha érezné válaszainak sorsdöntő jelentőségét. Ez a magatartás az adott helyzet­ben hosszadalmas belső idegizgal­makkal telt el úgy testileg, mint lel­kileg, gyötrelmesen fárasztó vizsgá­latok közepette kétségen felül erős, egészséges, rendezett, fegyelmezett elmebeli és idegállapotra vall. Az általános kép egyáltalában nem mondható kedvezőtlennek Farkas Imrére nézve. Az adatok tömegének egybevetéséből meglehetős határo­zottsággal bontakoznak ki egészséges egyéniségének főbb vonalai. Az elmebetegség jelenlétét megál­lapító orvosszakértők, sőt maga az Igazságügyi Orvosi Tanács is a vizs­gálat adataiból téves következtetése­ket vont le, ekként úgy a végmegál­lapítások, mint azok indokolása egy­általában nem helytálló, az általuk feltételezett elmebetegség jellegzetes tüneteinek jelenlétét meggyőző mó­don nem tudták kimutatni. Bármennyire is feszült jelenleg a viszony apa és leánya között, a vizs­gálat során elhangzott kijelentések­ből arra lehet" következtetni, hogy Farkas Irénben megvan az őszin­te hajlandóság nemcsak súlyos ballépésének belátására, de a ki­békülésre is. Amint maga mondja, legboldogabb­nak érezné magát, ha atyja részéről megértést, szeretetet találna. Abból a tényből pedig, hogy Far­kas Irén a történtek után is állhata­tosan ragaszkodott eredeti házassági tervéhez, sőt annak megvalósulásában még most is komolyan reménykedik, »erkölcsi, avagy logikai elmegyenge­ségre« nem, legfeljebb csak minden­nel dacoló, erős akaratra, elszánt­ságra, egyben igaz, nagyon mélyen gyökerező érzelmekre lehet következ­tetni. Összegezve és egyben kiegészítve a kifejtetteket, a királyi törvényszék az Igazságügyi Orvosi Tanács és a vele azonos eredményre jutó orvosi szakértők véleményével szemben a dr. Minich Károly és dr. Németh Ödön törvényszéki orvosszakértők vélemé­nyét találta elfogadhatónak. Térffy Gyula, Farkas Irén ügyvédje a törvényszék végzésével azonnal autóba ült és egyenesen a Schwartzer szanatóriumba sietett, hogy közölje védencével az örömhírt. Farkas Irén valószínűleg még ma­ elhagyja a Schwartzer-szanatóriumot. K. J. 3. oldal. Kahahawai milliomos gyilkosait bűnösnek mondották az esküdtek Newyork, április 30 (Az Est külön tudósítójától)­­Am­erikának olyan nagy szenzációja van ismét, mint volt a Lindbergh­­bébi elrablása: a honolului es­küdtbíróság vétkesnek mon­dotta ki Massie tengerész­hadnagyot, anyósát, Mrs. Greenvill-Fortescue asz­­szonyt és a két amerikai matrózt, Lordot és Jonest. Úgy találták az esküdtek, hogy el­ő­r­e megfontolt szándékkal csal­ták tőrbe a benszülött Kahaha­­wait, a fürdőkádba fojtották és holt­testét igyekeztek elrejteni. Az új törvény értelmében tíz évig terjedő börtön jár erre a bűncselek­ményre, de a törvényszék a büntetést még nem szabta ki, hanem elhalasztotta az ítélethirdetést egy hétre. D­a­r­r­o­w védő az utolsó percig felmentésben bízott. Az öreg ügyvéd egyik legszebb védőbeszédét tartotta. Az esküdtek egyfolytában negyven­­nyolc óráig tanácskoztak, míg kimondták a marasztaló verdik­tet (A. W. Sch.) vvwvvwwvvvwvwvvwwwvv MRS. FORTESCUE MASSIE

Next