Az Est, 1932. június (23. évfolyam, 119-143. szám)

1932-06-01 / 119. szám

Szerda, 1932. június­­.­­az€st A százhúsz milliós kultuszbüd­sé ellen beszélt a Házban Éber Antal kultuszminiszter Éber Antal —­­Az Est tudósítójától — A képviselőház mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Az ülés megnyitásakor a kormány részéről senki sem volt jelen. Esztergályos János: Hol a kor­mány? Az elnök enunciálja, hogy folytat­ják a kultusztárca költségvetését. Éber Antal emelkedik szólásra. A tegnapi beszédében összehasonlította a kultusztárca költ­ségvetését külföldi államok kultusz­­költségvetésével. Csak egyetlenegy dologgal lehet vi­szonylatba hozni a magyar kultusz­­költségvetést és ez az ország teherbíró­­képessége. Esztergályos Já­nos: Hol a minisz­ter? Sértő és bántó, hogy senki sincs itt! Éber Antal: A nemzeti jövedelmek több mint 40 százalékát veszik igénybe a közterhek. Karafiáth Jenő közben belép az ülés­terembe. Esztergályos János: Jó reggelt, mi­niszter úr! Karafiáth kultuszminiszter: Tessék ■tudomásul venni, hogy itt vagyok ki­lenc óra óta. Esztergályos János: Nagyon gya­nús, miniszter úr, dühösen kelt ma fel. Éber Antal: Nemzeti jövedelmünk itt milliárd alatt van. Az állami költ­ségvetés 800 millió,­ az autonómiák költségvetése 400 millió és így 1200 m­illót, tehát tényleg 40 százalékot­­v­esznek igénybe a közterhek. A béke­beli pénzügyi tudomány szerint a nemzeti jövedelemnek legfeljebb 15 százalékát tehetik a közületi kiadások. Hivatkozik Széchenyire és az ő szavaival élve azt mondja, hogy azért szenved csontvelejében az or­szág, mert túldimenzionálták a közü­leti költségvetéseket. A jelenlegi kul­tuszminiszter kétségkívül eredményt produkált a költségvetés csökkenté­sénél, de meg kell állapítania, hogy az elmúlt rezsim nem tudott különb­séget tenni nélkülözhető és feltétlenül szükséges alkotások között. Gróf Ká­rolyi Imre számításai szerint a nemzeti jövedelemből nettó 50 pengő marad meg fejenként meg­élhetésre. Ilyen körülmények között nem lehet a 120 milliós kultuszbüdsét elbírni. A kultúra és a teherbíró képesség Nem lehet kompromisszumokat kötni a kultúra és az ország népének megélhetése között. Elismeri Klebels­­berg érdemeit, de ha a szükséglet sorrendjét figyelembe veszi, felmerül az a kérdés, vajjon közgazdasági kul­túra nem létezik? Azoknak, akik a dolgokat intézik, a közgazdasági kul­túráról nem volt fogalmuk, mert en­nek legfőbb szabálya az, hogy az alkotásokat az ország teher­bíróképességével arányba kell hozni és figyelembe kell venni a szükségle­tek sorrendjét. Eötvös, Trefort, Appo­­nyi szintén tudták, mi a kultúra, tud­ja S/WVVVV/VAA/WVVVV/VAAA/VV/VVV AB­B AZ IA Hotel Atlan­tica főrangú hír. Leg­sraw&sss naiaiates,­ modernebb komfort. Teljes penzió pengő 10.50. Budapesten lefizethető Az Est utazási irodájában. VII., Erzsébet körút 20. Telefon 455-50 ts Eisner drogériában. VI., Andrássy út 37,Telefon 2­5-24 fák, hogy sok pénzből lehet nagy al­kotásokat csinálni, de tudták, mi a közgazdasági kultúra és számoltak az ország teherbíróképességével.­­ Nagy meglepetés, hogy művé­szeti tanintézetekre 600.000 pengő van felvéve a költségvetésben és 57 mező­­gazdasági népiskolára szintén 600.000 pengő. Hát a mezőgazdasági szakokta­tás nem kultúra? Vagy helyes-e az, hogy a kereskedelmi és ipari szakokta­tásra annyit költ az állam, mint amennyit egyedül az Operaházra? Klebelsberg az alföldi bizottság ülésein olyan problémákkal hozako­dott elő, amelyeket éveken át egészen elhanyagoltak. Miből akarunk meg­élni? Zenéből, sportból, gyűjtemény­­egyetemből vagy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kultúrából? Az ifjúság nagy problémája Legutóbb végigjárta Nyíregyháza tanintézeteit. Az evangélikus egyház a tanyai tanítókat nem tudja üzeni és azok négy hónap óta nem kapták meg járandóságukat. Kérdezi, mi fontosabb, az-e, hogy külföldi kollé­giumokat tartsunk fenn és ráköltsünk még mindig 130.000 pengőt, vagy az-e, hogy a népiskolai tanítók ne éhezze­nek? Évenkint 13.000 ember végez ná­lunk főiskolát. Mit kezdjünk velük? Nagy erőfeszítéssel hatmillió pengőt behajtunk az adófizetőkön és azután becsapjuk az ifjúságot, mert nem tudunk nekik elhelyezke­dést nyújtani. Dániában egy egyetem van, de a mezőgazdasági szakoktatás a legmagasabb fokú. Miért nem eb­ben követtük a nyugati államokat? A mi kisgazdaországunkban egy ba­romfitenyésztő iskola van, amelynek állami dotációja 14.000 pengő, egy százaléka az Operaház segélyének. Buchinger Manó: Ez mind össze­függ a titkos választójoggal. Meskó Zoltán: A demokrácia és a kultúra nem ellenségek.­­ Gróf Hunyady Ferenc: A demokrá­cia a helyes kultúra alapja. Éber Antal is elismeri, hogy a je­lenlegi kultuszminiszter nagy munkát végzett, amikor 21 milliót megtakarí­tott, de nincs megelégedve ezzel. A kultuszminiszter a magyar dal nép­szerűvé tétele érdekében is vett fel bi­zonyos összeget a költségvetésbe. Ez nagyon helyes, de sokkal többet hasz­nálna azzal, ha transzferált bútorok és elárverezett borjúk árából nem Egy sorsjeggyel a nyere­mény is nyerhető * Minél több a sorsjegye, annál több a nyerési esélye ! Ezen sors­jegyekkel nemcsak szerencséjé­nek az esélyeit szolgálja, hanem jóté­konyságot is gyakorol A jótékonycélú magyar királyi Állami Sorsjáték sorsjegyei kaphatók az összes főárusítóknál és dohánytőzsdékben. Húzás már június 7-én ! Felemelt főnyere­­mény: 40.000 azonkívül 20.000 10.000 aranypengő * Továbbá 2X5000 4X2500 6X2000 10X1000 stb. ar.pengő _ * Összesen 17.000 nyeremény tartana fenn luxus-kultúrintézménye­ket. A magyar dal népszerűsítésének az a legjobb módja, ha a megélhetést biztosítják a népnek! Magyarország­nak hat egyeteme van, ezek között egy közgazdasági. És ez van a legsze­gényebben dotálva. Úgy látszik, köz­gazdasági tudományra nincs szükség! A helyes pedig az lenne, ha éppen ezt fejesztenék ki. Olyan nagy elmék példája mutatja, mint a volt kultusz­miniszter, hogy közgazdasági tudás nélkül nem lehet az a lanti élet egyet­len fontos terén sem komoly eredmé­nyeket elérni. Szükségesnek tartja, hogy a közgazdasági tanítást a közép­iskolákba bevezessék. Radikális intéz­kedéseket kíván a kultuszkö­tségve­­tés leépítése terén és a költségvetést nem fogadja el. (l­aps a baloldalon.) A modern képzőművészet érdekében Andreetti Károly a következő fel­szólaló, Éber Antallal polemizál. A művészi célok számára a kormány keveset irányzott elő a költségvetés­ben. A költségvetésnek ezeket a téte­leit körü­belül 60%-kal csökkentették. Szóhoz kell engedni a legmodernebb irányzatokat is. Ezeknek az irányok­nak sok híve van. Megemlékezik a művészperekről és kijelenti, hogy nem szabad internacionalistáknak ne­vezni a modern művészeket. A színházi válság A színházi válságról beszél. Szerin­te ez nemcsak az anyagi nehézségek­re, hanem a súlyos lelkiválságra is visszavezethető. Az állami színházak­nak két feladata van: a nemzeti kul­túra szolgálása és a klasszikusok ápo­lása. A klasszikus darabok csak ak­kor vonzanak, ha rendezésük a ben­nük rejlő örök emberi problémákkal meg tudja fogni a mai kor emberét. Az Operaháznál alapvető hibát kö­vetett el a kormány, mert két év bő­kezű beruházása során nem tudta az Opéra, technikai berendezését felújí­tani és a nyugdíjkérdést rendezni. Nem csoda, hogy a művész nem tudja egész lelkét beleadni munkájába a mai nyugdíjrendszer mellett. A kul­tusztárca költségvetését nem fogad­ja el. 3. oldal. Képzőművészetünk nyomorult hely­zetben van, könnyelműség volna meg­gondolatlan módon fordítani az adós­filléreket a képzőművészet segítségére, de súlyos mulasztás, ha a segítség el­marad. Éber Antal: Exportképes búzát kell fegmelni. (Zaj.) Andaházi Kasnya Béla: Nemcsak eszünk, hanem művelődünk is. Andreety Károly a kultusztárca költségvetését elfogadja. Beck Lajos a következő felszólaló. Egy nagy fizikustehetség tűnt fel a tanulmányi versenyen — "Az Est tudósítóidtól — A tankerületi főigazgatóságon nagy munka folyik, mert déliben tizenkét órakor összeült a tanulmányi verseny bíráló bizottsága. A konferencia fogja felbontani a dolgozatokhoz mellékelt jeligés leveleket, körülbelül két óra­kor már tudni fogják, hogy a legjobb dolgozatokat kik készítették, ugyan­ekkor kiderül az is, hogy melyik in­tézet nyerte a tanulmányi verseny pontversenyét. •.. . Pintér Jenő tankerületi főigazgató, aki elolvasta az összes beadott dolgo­zatot, mondja a következőket: — A tanulmányi verseny képe rend­kívül felemelő, öröm látni, hogy ennyi tehetség, ennyi erő van a mi fiainkban, az új generációban. Kis tudósok, művé­szek, szépírók tűntek fel, mind elsőrangú, természetes, hogy nagyon nehéz volt kö­zülük kiválasztani a legjobbakat. — A fizikában 2£-an indultak, mindegyik remek dolgozat, de közöttük egy kiválóan tehetséges, elismerésre­, méltó akadt, úgy hogy mi is kíváncsian várjuk, hogy ki ez a kitűnő fizikus. riWiWIHMWWWtWWMWWWVVWWMiWHVVWWWVWViWUWV A hetvenéves Méhely Lajost nyugdíjazzák — r Az Est tudósítójától — A bölcsészettudományi karon napok óta elterjedt a hír, hogy dr. Méhely Lajos egyetemi tanár az ismert faj­­biológus, miután 70. életévét már be­töltötte, elhagyja katedráját és nyu­galomba vonul. MÉHELY LAJOS Legilletékesebb helyen érdeklőd­tünk ma délelőtt az ügyben és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a döntés már megtörtént, a kultuszminiszter elfogadta Mé­­hely Lajos nyugdíjazás iránti ké­relmét. Régebben az volt a szokás, hogy ha valaki elérte a 70. évet, nyugdíjazták, most azonban van egy miniszteri ren­delet, amely szer­it 70 éves korban nem feltétlenül szükséges a nyugdí­jazás.­­ Sokan vannak, akik három­négy évvel is túl vannak ezen a kor­osztályon és még sincsenek nyugdíj­ban. Hogy ha valakit 70 éves korán túl is meg akarnak tartani a katedrán, akkor a fakultás valamelyik tagja a minisztériumnak propozíciót tesz, hogy az illető tanárt nagy érdemeire való tekintettel tartsa néhány évvel tovább szolgálatban. Hír szerint Méhely egyik bizalmas barátja ajánlatot tett arra, hogy Méhely mint nyugdíjas megbízott előadó, fizetés nélkül továbbra is adjon elő-1 A- -Ml miC~ Jl II HE mm 311­­IC1 J1UK3I Ritka halászzsákmány Róma, május 31 Nápoly közelében ritka zsákmánya akadt egy halászfalunak. Három ha­­talmas cápát fogtak. Az egyik cápa súlya nyolc mázsa volt. Szívbetegeknek és érelmeszesedés­ben szenvedőknek a természetes Ferenc József keserűvíz használata könnyű és pontos bélműködést bizto­sít. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a Ferenc József-víz különösen agy­vérzésre és gutaütésre hajlamos idő­sebb embereknek kitűnő szolgálatot tesz. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható.

Next