Az Est, 1932. június (23. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
Szerda, 1932. június.az€st A százhúsz milliós kultuszbüdsé ellen beszélt a Házban Éber Antal kultuszminiszter Éber Antal —Az Est tudósítójától — A képviselőház mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Az ülés megnyitásakor a kormány részéről senki sem volt jelen. Esztergályos János: Hol a kormány? Az elnök enunciálja, hogy folytatják a kultusztárca költségvetését. Éber Antal emelkedik szólásra. A tegnapi beszédében összehasonlította a kultusztárca költségvetését külföldi államok kultuszköltségvetésével. Csak egyetlenegy dologgal lehet viszonylatba hozni a magyar kultuszköltségvetést és ez az ország teherbíróképessége. Esztergályos János: Hol a miniszter? Sértő és bántó, hogy senki sincs itt! Éber Antal: A nemzeti jövedelmek több mint 40 százalékát veszik igénybe a közterhek. Karafiáth Jenő közben belép az ülésterembe. Esztergályos János: Jó reggelt, miniszter úr! Karafiáth kultuszminiszter: Tessék ■tudomásul venni, hogy itt vagyok kilenc óra óta. Esztergályos János: Nagyon gyanús, miniszter úr, dühösen kelt ma fel. Éber Antal: Nemzeti jövedelmünk itt milliárd alatt van. Az állami költségvetés 800 millió, az autonómiák költségvetése 400 millió és így 1200 millót, tehát tényleg 40 százalékotvesznek igénybe a közterhek. A békebeli pénzügyi tudomány szerint a nemzeti jövedelemnek legfeljebb 15 százalékát tehetik a közületi kiadások. Hivatkozik Széchenyire és az ő szavaival élve azt mondja, hogy azért szenved csontvelejében az ország, mert túldimenzionálták a közületi költségvetéseket. A jelenlegi kultuszminiszter kétségkívül eredményt produkált a költségvetés csökkentésénél, de meg kell állapítania, hogy az elmúlt rezsim nem tudott különbséget tenni nélkülözhető és feltétlenül szükséges alkotások között. Gróf Károlyi Imre számításai szerint a nemzeti jövedelemből nettó 50 pengő marad meg fejenként megélhetésre. Ilyen körülmények között nem lehet a 120 milliós kultuszbüdsét elbírni. A kultúra és a teherbíró képesség Nem lehet kompromisszumokat kötni a kultúra és az ország népének megélhetése között. Elismeri Klebelsberg érdemeit, de ha a szükséglet sorrendjét figyelembe veszi, felmerül az a kérdés, vajjon közgazdasági kultúra nem létezik? Azoknak, akik a dolgokat intézik, a közgazdasági kultúráról nem volt fogalmuk, mert ennek legfőbb szabálya az, hogy az alkotásokat az ország teherbíróképességével arányba kell hozni és figyelembe kell venni a szükségletek sorrendjét. Eötvös, Trefort, Apponyi szintén tudták, mi a kultúra, tudja S/WVVVV/VAA/WVVVV/VAAA/VV/VVV ABB AZ IA Hotel Atlantica főrangú hír. Legsraw&sss naiaiates, modernebb komfort. Teljes penzió pengő 10.50. Budapesten lefizethető Az Est utazási irodájában. VII., Erzsébet körút 20. Telefon 455-50 ts Eisner drogériában. VI., Andrássy út 37,Telefon 25-24 fák, hogy sok pénzből lehet nagy alkotásokat csinálni, de tudták, mi a közgazdasági kultúra és számoltak az ország teherbíróképességével. Nagy meglepetés, hogy művészeti tanintézetekre 600.000 pengő van felvéve a költségvetésben és 57 mezőgazdasági népiskolára szintén 600.000 pengő. Hát a mezőgazdasági szakoktatás nem kultúra? Vagy helyes-e az, hogy a kereskedelmi és ipari szakoktatásra annyit költ az állam, mint amennyit egyedül az Operaházra? Klebelsberg az alföldi bizottság ülésein olyan problémákkal hozakodott elő, amelyeket éveken át egészen elhanyagoltak. Miből akarunk megélni? Zenéből, sportból, gyűjteményegyetemből vagy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kultúrából? Az ifjúság nagy problémája Legutóbb végigjárta Nyíregyháza tanintézeteit. Az evangélikus egyház a tanyai tanítókat nem tudja üzeni és azok négy hónap óta nem kapták meg járandóságukat. Kérdezi, mi fontosabb, az-e, hogy külföldi kollégiumokat tartsunk fenn és ráköltsünk még mindig 130.000 pengőt, vagy az-e, hogy a népiskolai tanítók ne éhezzenek? Évenkint 13.000 ember végez nálunk főiskolát. Mit kezdjünk velük? Nagy erőfeszítéssel hatmillió pengőt behajtunk az adófizetőkön és azután becsapjuk az ifjúságot, mert nem tudunk nekik elhelyezkedést nyújtani. Dániában egy egyetem van, de a mezőgazdasági szakoktatás a legmagasabb fokú. Miért nem ebben követtük a nyugati államokat? A mi kisgazdaországunkban egy baromfitenyésztő iskola van, amelynek állami dotációja 14.000 pengő, egy százaléka az Operaház segélyének. Buchinger Manó: Ez mind összefügg a titkos választójoggal. Meskó Zoltán: A demokrácia és a kultúra nem ellenségek. Gróf Hunyady Ferenc: A demokrácia a helyes kultúra alapja. Éber Antal is elismeri, hogy a jelenlegi kultuszminiszter nagy munkát végzett, amikor 21 milliót megtakarított, de nincs megelégedve ezzel. A kultuszminiszter a magyar dal népszerűvé tétele érdekében is vett fel bizonyos összeget a költségvetésbe. Ez nagyon helyes, de sokkal többet használna azzal, ha transzferált bútorok és elárverezett borjúk árából nem Egy sorsjeggyel a nyeremény is nyerhető * Minél több a sorsjegye, annál több a nyerési esélye ! Ezen sorsjegyekkel nemcsak szerencséjének az esélyeit szolgálja, hanem jótékonyságot is gyakorol A jótékonycélú magyar királyi Állami Sorsjáték sorsjegyei kaphatók az összes főárusítóknál és dohánytőzsdékben. Húzás már június 7-én ! Felemelt főnyeremény: 40.000 azonkívül 20.000 10.000 aranypengő * Továbbá 2X5000 4X2500 6X2000 10X1000 stb. ar.pengő _ * Összesen 17.000 nyeremény tartana fenn luxus-kultúrintézményeket. A magyar dal népszerűsítésének az a legjobb módja, ha a megélhetést biztosítják a népnek! Magyarországnak hat egyeteme van, ezek között egy közgazdasági. És ez van a legszegényebben dotálva. Úgy látszik, közgazdasági tudományra nincs szükség! A helyes pedig az lenne, ha éppen ezt fejesztenék ki. Olyan nagy elmék példája mutatja, mint a volt kultuszminiszter, hogy közgazdasági tudás nélkül nem lehet az a lanti élet egyetlen fontos terén sem komoly eredményeket elérni. Szükségesnek tartja, hogy a közgazdasági tanítást a középiskolákba bevezessék. Radikális intézkedéseket kíván a kultuszkötségvetés leépítése terén és a költségvetést nem fogadja el. (laps a baloldalon.) A modern képzőművészet érdekében Andreetti Károly a következő felszólaló, Éber Antallal polemizál. A művészi célok számára a kormány keveset irányzott elő a költségvetésben. A költségvetésnek ezeket a tételeit körübelül 60%-kal csökkentették. Szóhoz kell engedni a legmodernebb irányzatokat is. Ezeknek az irányoknak sok híve van. Megemlékezik a művészperekről és kijelenti, hogy nem szabad internacionalistáknak nevezni a modern művészeket. A színházi válság A színházi válságról beszél. Szerinte ez nemcsak az anyagi nehézségekre, hanem a súlyos lelkiválságra is visszavezethető. Az állami színházaknak két feladata van: a nemzeti kultúra szolgálása és a klasszikusok ápolása. A klasszikus darabok csak akkor vonzanak, ha rendezésük a bennük rejlő örök emberi problémákkal meg tudja fogni a mai kor emberét. Az Operaháznál alapvető hibát követett el a kormány, mert két év bőkezű beruházása során nem tudta az Opéra, technikai berendezését felújítani és a nyugdíjkérdést rendezni. Nem csoda, hogy a művész nem tudja egész lelkét beleadni munkájába a mai nyugdíjrendszer mellett. A kultusztárca költségvetését nem fogadja el. 3. oldal. Képzőművészetünk nyomorult helyzetben van, könnyelműség volna meggondolatlan módon fordítani az adósfilléreket a képzőművészet segítségére, de súlyos mulasztás, ha a segítség elmarad. Éber Antal: Exportképes búzát kell fegmelni. (Zaj.) Andaházi Kasnya Béla: Nemcsak eszünk, hanem művelődünk is. Andreety Károly a kultusztárca költségvetését elfogadja. Beck Lajos a következő felszólaló. Egy nagy fizikustehetség tűnt fel a tanulmányi versenyen — "Az Est tudósítóidtól — A tankerületi főigazgatóságon nagy munka folyik, mert déliben tizenkét órakor összeült a tanulmányi verseny bíráló bizottsága. A konferencia fogja felbontani a dolgozatokhoz mellékelt jeligés leveleket, körülbelül két órakor már tudni fogják, hogy a legjobb dolgozatokat kik készítették, ugyanekkor kiderül az is, hogy melyik intézet nyerte a tanulmányi verseny pontversenyét. •.. . Pintér Jenő tankerületi főigazgató, aki elolvasta az összes beadott dolgozatot, mondja a következőket: — A tanulmányi verseny képe rendkívül felemelő, öröm látni, hogy ennyi tehetség, ennyi erő van a mi fiainkban, az új generációban. Kis tudósok, művészek, szépírók tűntek fel, mind elsőrangú, természetes, hogy nagyon nehéz volt közülük kiválasztani a legjobbakat. — A fizikában 2£-an indultak, mindegyik remek dolgozat, de közöttük egy kiválóan tehetséges, elismerésre, méltó akadt, úgy hogy mi is kíváncsian várjuk, hogy ki ez a kitűnő fizikus. riWiWIHMWWWtWWMWWWVVWWMiWHVVWWWVWViWUWV A hetvenéves Méhely Lajost nyugdíjazzák — r Az Est tudósítójától — A bölcsészettudományi karon napok óta elterjedt a hír, hogy dr. Méhely Lajos egyetemi tanár az ismert fajbiológus, miután 70. életévét már betöltötte, elhagyja katedráját és nyugalomba vonul. MÉHELY LAJOS Legilletékesebb helyen érdeklődtünk ma délelőtt az ügyben és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a döntés már megtörtént, a kultuszminiszter elfogadta Méhely Lajos nyugdíjazás iránti kérelmét. Régebben az volt a szokás, hogy ha valaki elérte a 70. évet, nyugdíjazták, most azonban van egy miniszteri rendelet, amely szerit 70 éves korban nem feltétlenül szükséges a nyugdíjazás. Sokan vannak, akik háromnégy évvel is túl vannak ezen a korosztályon és még sincsenek nyugdíjban. Hogy ha valakit 70 éves korán túl is meg akarnak tartani a katedrán, akkor a fakultás valamelyik tagja a minisztériumnak propozíciót tesz, hogy az illető tanárt nagy érdemeire való tekintettel tartsa néhány évvel tovább szolgálatban. Hír szerint Méhely egyik bizalmas barátja ajánlatot tett arra, hogy Méhely mint nyugdíjas megbízott előadó, fizetés nélkül továbbra is adjon elő-1 A- -Ml miC~ Jl II HE mm 311IC1 J1UK3I Ritka halászzsákmány Róma, május 31 Nápoly közelében ritka zsákmánya akadt egy halászfalunak. Három hatalmas cápát fogtak. Az egyik cápa súlya nyolc mázsa volt. Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes Ferenc József keserűvíz használata könnyű és pontos bélműködést biztosít. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a Ferenc József-víz különösen agyvérzésre és gutaütésre hajlamos idősebb embereknek kitűnő szolgálatot tesz. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható.