Az Est, 1932. július (23. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

Ara IQ v Előfizetési ár : Co hónapra . i. • 3 pangó Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lOfill• Teleróni J. ess—sortól SJrtg, J. 464—lí. J. 464—10 Politikai napilap 0— FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JtNDOR Szerkesztőség» ült. kér., Rákóczi út 54. K ladóhloatalt UH.. Erzsébet kőrút 18-20. Szerkesztőség Bécsben* /., Kohlmarkt 7. Tragédia a polgárság, a polgári munka,, a polgári megélhetés tragédiájának e korában. Nővérével együtt halál­ba pusztította magát ßettelheim Mór bankár, akinek neve egy zse­niális és egyénileg is oly, érdekes pénzművész oldalán évekig,' nem is, nem jól mondjuk, évtizedekig fogalom volt Budapesten. A vá­rosban, amelynek köveiből annyit adtak, hordtak, csiszoltak Kraüsz Simon és aki valamikor társa volt neki és aki ma roncsolt testtel újonc a halottak birodalmában: Bettelheim Mór* Elment, egysze­rűen kirúgatott az életből, ame­lyet valamikor ő is segített nagy- gyá, széppé és színessé — mások­nak is naggyá, széppé és színessé — tenni. Elment. Kilépett az élet­ből, amely neki nem jelentett töb­bé sem hajlékot, sem örömet,^ sem — és ez a legkeservesebb —• értel­mét. Elment. Elesett bűn, lakolt hiba nélkül. Elesett, mert szerepe volt egy nagy eposzban, amely va­lamikor a nagy emelkedéseké és a nagy történéseké volt,utóbb a nagy hanyatlások és a nagy nemtörténé­sek hőskölteménye lett. Az idő so­dorta magasságba, magasságból mélységbe Bettelheimot, aki a ra­vatalon megszűnt Bettelheim Mór lenni, nemcsak azért, mert az Írás szavai szerint lesz belőle por és hamu, hanem azért is, mert lett be­lőle szimbólum. Már nem a Bettel­heim, már nem egy polgár a millió közül, hanem a polgár, harcaival és küzdelmeivel a polgár. És az ember, akin segíteni kell. Akár bankári íróasztalnál ül, hogy anyagot for­máljon pénzből, akár esztergapad mellett áll, hogy anyagot formál­jon fából, akár katedráról tanít, hogy anyagot formáljon emberből. Mindenkin segíteni kell, mert min­denki megérdemli a segítséget és mindenkin segíteni kell, mert min­denki rászorul a segítségre. Meg kell menteni nem Bettelheim Mórt, akit már nem lehet megmenteni, de a milliókat, bárókat és banká­rokat, tisztviselőket és munkáso­kat, polgárokat és pórokat, férfia­kat és nőket, öregeket és ifjakat, embereket, gazdákat és vállalato­kat, meg kell menteni a gazdag szegényeket- és a szegény szegénye­ket, különben kiönt minket ez a vízözön, mint az ürgét. Minket, egy társadalmat, egy kultúrát, egy szakasz élptet, ameljr lehetne szép, nagy, gazdag és színes is. Amely lehetne olyan is, amilvennek kel­lene lennie. Egy szakasz életet, amely lehetne —- élet is. Károlyi felajánlotta a kormány lemondását A kormányzó meleghangú kéziratban biztosította bizalmáról és nem fogadta el a lemondást — A Magyar Távirati Iroda Mentése — A Budapesti Közlöny holnapi szá, ma az alábbi kormányzói kéziratot fogja közölni: „ Kedves gróf Károlyi! A magyar királyi miniszté­riumnak a mai n a p o n f e 1 a j á n- lott lemondását nem lója- dóm el. Amidőn- a múlt nyáron válságos vi. azonyek között ritka hazafias önfelál­dozással megalakította kormányát, meghatározott feladatok elvégzésére vállalkozott. ZUB3 E feladatoknak immár eleget téve. arra az elhatározásra jutott, hogy he­lyét ezzel elhagyhatja. Az egymást követő valóban nehéz el­határozást igénylő kérdések megoldásá­nál, melyek a kormányzat elé tömörül­tek, lelkes fáradozásukat a lehetőségek keretein belül siker kísérte. El­értük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszonyok kö^5\t rendkívüli erőfcszí.ést és körültekintést igényel: az állam- háztartás egyensúlyának és fizetési eszközünk értékál. landóságának biztosítását. Ámde ma, amidőn a külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerülhetnek döntés alá, a nemzet egy­ségének kifejezésre juttatására fokozott mértékben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalmamról biztosítva arra kérem tehát Önt, hogy az ország érde­keinek teljes súlyát átérezve, tovább­ra is vállalja miniszterel­nöki tisztének ellátását. Kelt Kenderesen, 1932. évi június hó 30. napján. Horthy s. k., gróf Károlyi Gyula s. k. Betfteiheiin Mér bankár főbeiőtte, nővére meg- mérgezte magát Holtan talált rájuk ma reggel inasuk Lelki összeomlás okozta a tragédiát — Az Est tudósítójától — Egy elegáns Kossuth Lajos uccai lakás szalonjában ma reggel nyolc óra tájban borzalmas tragédiát fedez­tek fel. A ház régi lakója. Budapest egyik ismert pénzügyi tekintélye, a Krausz és Bettelheim cég volt bel­tagja, Bettelheim Mór 56 esztendős bankár, béna nővérével együtt öngyil­kosságot. követett el. Nővére, az 58 esztendős Bettelheim Mirza Veronái- lal megmérgezte magát és egy-két óra múlva Bettelheim Mór is követte őt a halálba: Steyr pisztolyával főbelőtte magát. Az inasuk talált rájuk ma reggel. Bettelheim Mirza egy öblös fotőj melyén feküdt holtan és néhány lépésnyire tőle, a szalon kis asztal­kája előtt, átlőtt fejjel, sűrű vércsi- Jcokkal arcán, holtan dőlt hátra ka­rosszékében Bettelheim Mór. A kettős tragédia híre óriási rész­vétet kelt a fővárosban. Mindenki ismerte az öngyilkos bankárt, akinek a neve valósággal fogalom volt harminc esztendő óta a tőzsdén. Nagy pénzügyi tranzakciók, hatal­mas méretű üzletek kísérték végig mozgalmas életén. S a revolver is egy nagy vállalkozás startja előtt dörrent el. ....................' A karrier Bécsi nagykereskedőnek volt a fia. Szülei elváltak, az apa rövid buda­pesti tartózkodás után visszatért Bécs- be és a három Bettelheim-gyérmékét édesanyjuk nevelte fel. A bankár anyja, Strausz Mina, ismert belvárosi kereskedő volt. Ugyanabban a házban, ahol az éjszaka lejátszódott ez a meg­rázó tragédia, a Kossuth Lajos ucca 4. szám alatt volt kalapdíszítő üzlete. Ebből az üzletből indult ki a bankár karriérje. Elvégezte a kereskedelmi akadémiái és gyakornok lett fílur.i Bernát tőzs­deügynöknél. Főnöke már az első hó­a

Next

/
Thumbnails
Contents