Az Est, 1933. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2. oldal ­ Voltaképpen ekkor vette ke­zdetét a terv­­szerű, alapvető nyomozás, amelyet csupán nyári szabadságidőmre szakítottam meg. A nyomozás során újabb bűncselekményekre utaló bizonyítékok merül­tek fel, amelyek szükségessé tették, hogy is­mét a képviselő­házhoz for­duljunk. Kérnünk kellett ugyanis, hogy a korábban még nem ismert bűn­­cselekmények tárgyában is függessze fel a Híz dr. Dréhl Imre mentelmi jogát. E tárgyban október hó 21-én kelt indít­ványom folytán a mentelmi jogot a képviselőház november 29-én fel is füg­gesztette és az iratok 1932. évi december 9-én visszaérkeztek hozzám. Ezután már a nyomozás aka­dálytalanul folyt, úgyhogy a mai napon a kir. büntető törvényszék­nél a vádiratot benyújtottam.­­ Leszámítva most már a nyári szü­netet és azt az időt, amikor a nyomozás munkájának azért kellett szünetelnie, mert az iratok a képviselőház előtt voltak, összesen 5 hónap állott rendelkezésemre a kizáró­lag saját hatáskörben foly­tatott nyomozásra és a vád­irat elkészítésére.­­ A nyomozás munkájának terjedelmét már kellően jellem­zem annak felemlítésével, hogy magam és a nyomozás munkájában résztvevő három ügyész úr 112 n­a­p­o­n á­t 268 t­a­n­ú­t h­a­l­lg­a­­tott ki. Ha még figyelembe vesszük azt az el­foglaltságot, amelyet az idegen hatósá­gok óriási mennyiségű iratainak át­tanulmányozása tett szükségessé, akkor azt hiszem megállapíthatom, hogy a Dréhv­ölgynek fél esztendeig sem tartó munkával való be­fejezése minden késedelmet és hosszadalmasságot kerülő szakadatlan tevékenység ered­ményének tekinthető. A vádirat Dréhr bizonyítékainak és védekezésének ismerete nélkül készült el Az objektivitás kedvéért le kell szögezni egy tényt: ez a vádirat Dréhr Imre vallomása és bizonyíté­kai nélkül készült. Dréhr, mint ez közismert, bizonyos okokra hivat­kozva, megtagadta az ügyészség előtt a vallomást, amihez neki tör­vényadta joga volt Kijelentette, hogy csak a bíróság előtt hajlandó vallani. Ilyenformán az ügyészésg, a vádirat elkészítésekor, nem lehe­tett figyelemmel az ő vallomására, az ő bizonyítékaira s e vádirat csak a vád nyomozásának eredményeit szögezi le. Maga a vádirat dr. Dréhl Imre 43 éves római katolikus vallási­ nős, or­szággyűlési k­épviselő, volt népje, •és munkaügyi minisztériumi aji m­­­art három rendben! hűtlen kezelő bűntettével, egy rendbeli hűtlen kezelés vétségével, egy rendbeli csalás bűntettével és 13 rendbeli hivatali sikkasztás bűntettével vádolja meg. E vádak ügyészi indokolása először általános­ságban azt a viszonyt fejtegeti, amely Dréhr Imrét minisztériumához és mi­niszteréhez fűzte, azt a hatáskört, amely Dréhr Imre rendelkezésére ál­lott és amelyet később Dréhr Imre kitágított magának s e kérdésekkel kapcsolatosan többek között a követ­kezőket mondja: — A népjóléti és munkaügyi mi­nisztériumot az 1918. évi néptörvény létesítette és felállítását a világhá­ború megszűnését követő különleges társadalmi és közegészségügyi viszo­nyok tették szükségessé. Az új mi­nisztérium ügyeinek intézésével kap­csolatban jelentékeny pénzösszegek hovafordítása felől kellett intézkedni és az ügyek intézését nem csupán a már fennálló jogszabályoknak, vagy áttett gyakorlatnak, hanem sok­ésiben az ügy sajátosságát, felisme­­r­j” szói­­.Kis erzdkö­t tani­t­ék .„neti irányi­á­st nagyfontosságú és legnagyobb körültekintést igénylő hivatását a népjóléti miniszter csak akkor, tölthet­te be a törvényhozás elgondolásának megfelelően, ha a hatáskörébe tartozó hivatalok és intézmények minden in­tézkedésiről őt az illetékes közegek megfelelő részletességgel tájékoztatták és irányítását kérték. Dréhl Imre és Vess József viszonya Az ügyészség szerint az államtitkár minden hatalmat magához ragadott . Amikor azonban ez az állandó és közvetlen összeköttetés a minisz­ter és az alája rendelt szervek kö­zött meggyengült, az egységes irá­nyítás is lehetetlenné vált. Már­pedig pontosan ez történt akkor, amikor dr. Dréhr Imre mint poli­tikai államtitkár elfoglalta hivatalát. Dréhr eleinte különböző és a hi­vatali méltósságával össze nem egyeztethető szolgálatokkal igye­kezett Vass József miniszternek bizalmába férkőzni. Dréhr Imre okkal, vagy ok nélkül állandóan a miniszter közelében tar­tózkodott, minden intézkedéséről, ter­éről tudomást szerezhetett. Jelenléte /WS/VWW ^WWWVVWVWAW/W>AA/WVWV\AVWWWW WVWWS tökéletes minőséget, kis áramköltséget, nagy fényerősséget, gazdaságos világítást ♦•het. . . r r i pénzéért teljes ellenőrieket jelent. TUNGSRAM tökéletes, fényerős, gazdaságos. gyakran feszélyezte azokat, akik­­ a miniszternek — esetleg Dréhr Imrére vonatkozólag is — bizalmas jelenté­seket óhajtottak tenni. A fokozatosan kimélyülő szoros érintkezést Dréhr lassankint arra használta fel, hogy a miniszter hatásköréből egyes ügyek intézését szinte észrevétlenül magához vonta. Állandó jelenlétével és a mi­niszterrel érintkező személyek szaka­dat­an szemmeltartásával elérte azt is, hogy Vass József régi barátai, bizalmas tanácsadói a minisztertől eltávo­lodtak. Az így szerzett hatáskört Dréhr egy­részt a hozzá közel álló és neki hízelgő személyek támogatására, másrészt pe­dig a rendelkezéseinek vakon nem engedelmeskedő tisztviselők üldözésé­re használta fel. Különös igyekezettel vonta szinte miniszteriális hatáskörrel a maga hatalmába az Országos Társa­dalombiztosító Intézet ügyeinek intézését Feljogosítottnak érezte magát ar­ra, hogy még a miniszter intézkedé­sé­t is módosítsa, felelősségre vonta azokat a főtisztviselőket,­ akik a mi­niszter intézkedéseit­­ az ő hozzájáru­lása nélkül végrehajtották. Hatalmi túltengése később már annyira foko­zódott, hogy papír szer­eleken vagy egyszerű telefon útján utasította rendkívül fontos lépések megtételére az OTI főtisztviselőit. Ugyanilyen,, a minisztertől független rendelkezésre jogosította fel önmagát, amikor­ a minisztérium felügyelete alatti ál­ó pénzalapokból való kiutalásokról volt szó, így fejlődött ki az ő államtit­kári működése alatt az a kivételes hatáskör, amely oly hatalmat egyesített a kezé­ben, hogy az ő szerepe nem csu­pán egyenrangúvá vált a minisz­terével, hanem felülmúlta azt. E különleges körülmények ismerete mellett érthetők csupán azok a törvényellenes és büntetőjogi követ­kezményeket maga után vonó vissza­élések, amelyeket államtitkári hatás­körében saját elhatározásából végre­hajtott. 500.000 pengrén vették meg a 425.000 pessgyér­t fel­ajánlott bicskei kastélyt Krausz Simon szerepe Ezen általános fejtegetések után az ügyészség vádirata rátér az egyes bűncselekmények konkretizálására. Ezek a bűncselekmények, amelyek­nek egyes részletei teljességgel is­meretlenek voltak eddig a nyilvános­ság előtt, a következők: 1. Gróf Batthyány Gyula és időköz­ben meghalt felesége 1928 tavaszán a családjukkal régi összeköttetésben álló Krausz Simont felkérték, hogy bicskei kastélyukat adja el. Meg­mondták, hogy 420—430.000 pengőért szívesen odaadják a kastélyt. Néhány hónap mú­lva Krausz Simon közölte Val­ik, hogy az állam népjóléti intéz­mények céljaira hajlandó megvásá­rolni kastélyukat. 1928 július 30-án már adás-vételi szerződés készült a Krausz Simon Bankház és a nép­jóléti minisztérium között, a szerződést Dréhr Imre készítette el Krausz Simonnal együtt. Az ügy el­intézése páratlan gyorsasággal ment. 1928 július 31-én »dr. Dréhr Imre utasításához képest« a népjóléti mi­nisztérium egyik osztálytanácsosa értesítette a kincstár jogügyi igaz­gatóságát, hogy a népjóléti minisz­térium a bicskei kastélyt 500.000 pen­gőért megvásárolta. Krausz Simon vallomása szerint az 500.000 pengőből gróf Batthyány Gyuláék 125000 pen­gőt kaptak, 21.000 pengőt kapott Krausz Simon jutalék címén, a töb­bit pedig a Magyar Általános Hitel­banknak, mint gróf Batthyány Gyuláné hitelezőjének utalta át a nép­jóléti minisztérium. Gróf Batthyány Gyula azt hangoztatta az ügyészség előtt, hogy ő egyáltalában nem so­­­kallotta Krausz Simon 24.000 pengős jutalékát, mert hiszen — természet­szerűleg — rendkívül meg volt elé­gedve az üzlettel. Azonban egyes val­lomások szerint Krausz Simon nem 24.0011 pengő jutalékot kapott a vételárból, ha­nem 1­75.000 pengőt. Ez az összeg a Krausz Simon bank­házánál található könyvekben nem szerepel, ott erre vonatkozólag sem­miféle feljegyzést az ügyészség nem talált. Azonban az ügyészség megál­lapítása szerint Dréhr Imre és Krausz Simon között, olyan meleg összekötte­tés volt, amely megmagyarázza, hogy a minisztérium miért vette meg 500.000 pengőért azt a kastélyt, ame­lyet az eladók 125.000 pengőért akar­tak eladni. Dréhr Imre Krausz Si­montól éveken keresztül nagy össze­geket kapott elismervény és­­vissza­­térítési kötelezettség nélkül. Krausz Simon állítása szerint ezeket az ösz­­szegeket politikai és közjótékonysági célokra adta Drehrnek és soha nem törődött azzal, hogy az­­ államtitkár mire használja fel ajándékait. — Ezek szerint — fejezi be ezt a vádpontját az ügyészség — dr. Dréhr Imre az eladók által legmagasabban 425.090 pengőre értékelt ingatlant anélkül, hogy azt műszakilag megbecsültette volna. Krausz Simon bankháza közvetítésével 500.000 pengő vétel­áron a minisztérium részére meg­vásárolta és a vételhez néhai Vass József mi­niszter hozzájárulását kieszközölte. E cselekményét abból a célból követ­te el, hog­y Krausz Simonnak, akihez őt baráti szálak és az állandó pénz- PALACE SALAXMMA Novi Smokovec - tijlátrasztred - A főszezonban is mérsékelt Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál az igazgatóság vagy Eisner­­drogéria, Budapest, VI. Andrássy út 37 Vasárnap, 1933. Január . PROPAG­A­NDA-KIADÁS 572 OLDAL, EGÉSZVÁSZONKÖTÉS KÖTVE 3 PENGŐ ATHENAEUM

Next