Az Est, 1933. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
2. oldal Voltaképpen ekkor vette kezdetét a tervszerű, alapvető nyomozás, amelyet csupán nyári szabadságidőmre szakítottam meg. A nyomozás során újabb bűncselekményekre utaló bizonyítékok merültek fel, amelyek szükségessé tették, hogy ismét a képviselőházhoz forduljunk. Kérnünk kellett ugyanis, hogy a korábban még nem ismert bűncselekmények tárgyában is függessze fel a Híz dr. Dréhl Imre mentelmi jogát. E tárgyban október hó 21-én kelt indítványom folytán a mentelmi jogot a képviselőház november 29-én fel is függesztette és az iratok 1932. évi december 9-én visszaérkeztek hozzám. Ezután már a nyomozás akadálytalanul folyt, úgyhogy a mai napon a kir. büntető törvényszéknél a vádiratot benyújtottam. Leszámítva most már a nyári szünetet és azt az időt, amikor a nyomozás munkájának azért kellett szünetelnie, mert az iratok a képviselőház előtt voltak, összesen 5 hónap állott rendelkezésemre a kizárólag saját hatáskörben folytatott nyomozásra és a vádirat elkészítésére. A nyomozás munkájának terjedelmét már kellően jellemzem annak felemlítésével, hogy magam és a nyomozás munkájában résztvevő három ügyész úr 112 napon át 268 tanút hallgatott ki. Ha még figyelembe vesszük azt az elfoglaltságot, amelyet az idegen hatóságok óriási mennyiségű iratainak áttanulmányozása tett szükségessé, akkor azt hiszem megállapíthatom, hogy a Dréhvölgynek fél esztendeig sem tartó munkával való befejezése minden késedelmet és hosszadalmasságot kerülő szakadatlan tevékenység eredményének tekinthető. A vádirat Dréhr bizonyítékainak és védekezésének ismerete nélkül készült el Az objektivitás kedvéért le kell szögezni egy tényt: ez a vádirat Dréhr Imre vallomása és bizonyítékai nélkül készült. Dréhr, mint ez közismert, bizonyos okokra hivatkozva, megtagadta az ügyészség előtt a vallomást, amihez neki törvényadta joga volt Kijelentette, hogy csak a bíróság előtt hajlandó vallani. Ilyenformán az ügyészésg, a vádirat elkészítésekor, nem lehetett figyelemmel az ő vallomására, az ő bizonyítékaira s e vádirat csak a vád nyomozásának eredményeit szögezi le. Maga a vádirat dr. Dréhl Imre 43 éves római katolikus vallási nős, országgyűlési képviselő, volt népje, •és munkaügyi minisztériumi aji mart három rendben! hűtlen kezelő bűntettével, egy rendbeli hűtlen kezelés vétségével, egy rendbeli csalás bűntettével és 13 rendbeli hivatali sikkasztás bűntettével vádolja meg. E vádak ügyészi indokolása először általánosságban azt a viszonyt fejtegeti, amely Dréhr Imrét minisztériumához és miniszteréhez fűzte, azt a hatáskört, amely Dréhr Imre rendelkezésére állott és amelyet később Dréhr Imre kitágított magának s e kérdésekkel kapcsolatosan többek között a következőket mondja: — A népjóléti és munkaügyi minisztériumot az 1918. évi néptörvény létesítette és felállítását a világháború megszűnését követő különleges társadalmi és közegészségügyi viszonyok tették szükségessé. Az új minisztérium ügyeinek intézésével kapcsolatban jelentékeny pénzösszegek hovafordítása felől kellett intézkedni és az ügyek intézését nem csupán a már fennálló jogszabályoknak, vagy áttett gyakorlatnak, hanem sokésiben az ügy sajátosságát, felismerj” szói.Kis erzdköt taniték .„neti irányiást nagyfontosságú és legnagyobb körültekintést igénylő hivatását a népjóléti miniszter csak akkor, tölthette be a törvényhozás elgondolásának megfelelően, ha a hatáskörébe tartozó hivatalok és intézmények minden intézkedésiről őt az illetékes közegek megfelelő részletességgel tájékoztatták és irányítását kérték. Dréhl Imre és Vess József viszonya Az ügyészség szerint az államtitkár minden hatalmat magához ragadott . Amikor azonban ez az állandó és közvetlen összeköttetés a miniszter és az alája rendelt szervek között meggyengült, az egységes irányítás is lehetetlenné vált. Márpedig pontosan ez történt akkor, amikor dr. Dréhr Imre mint politikai államtitkár elfoglalta hivatalát. Dréhr eleinte különböző és a hivatali méltósságával össze nem egyeztethető szolgálatokkal igyekezett Vass József miniszternek bizalmába férkőzni. Dréhr Imre okkal, vagy ok nélkül állandóan a miniszter közelében tartózkodott, minden intézkedéséről, teréről tudomást szerezhetett. Jelenléte /WS/VWW ^WWWVVWVWAW/W>AA/WVWV\AVWWWW WVWWS tökéletes minőséget, kis áramköltséget, nagy fényerősséget, gazdaságos világítást ♦•het. . . r r i pénzéért teljes ellenőrieket jelent. TUNGSRAM tökéletes, fényerős, gazdaságos. gyakran feszélyezte azokat, akik a miniszternek — esetleg Dréhr Imrére vonatkozólag is — bizalmas jelentéseket óhajtottak tenni. A fokozatosan kimélyülő szoros érintkezést Dréhr lassankint arra használta fel, hogy a miniszter hatásköréből egyes ügyek intézését szinte észrevétlenül magához vonta. Állandó jelenlétével és a miniszterrel érintkező személyek szakadatan szemmeltartásával elérte azt is, hogy Vass József régi barátai, bizalmas tanácsadói a minisztertől eltávolodtak. Az így szerzett hatáskört Dréhr egyrészt a hozzá közel álló és neki hízelgő személyek támogatására, másrészt pedig a rendelkezéseinek vakon nem engedelmeskedő tisztviselők üldözésére használta fel. Különös igyekezettel vonta szinte miniszteriális hatáskörrel a maga hatalmába az Országos Társadalombiztosító Intézet ügyeinek intézését Feljogosítottnak érezte magát arra, hogy még a miniszter intézkedését is módosítsa, felelősségre vonta azokat a főtisztviselőket, akik a miniszter intézkedéseit az ő hozzájárulása nélkül végrehajtották. Hatalmi túltengése később már annyira fokozódott, hogy papír szereleken vagy egyszerű telefon útján utasította rendkívül fontos lépések megtételére az OTI főtisztviselőit. Ugyanilyen,, a minisztertől független rendelkezésre jogosította fel önmagát, amikor a minisztérium felügyelete alatti áló pénzalapokból való kiutalásokról volt szó, így fejlődött ki az ő államtitkári működése alatt az a kivételes hatáskör, amely oly hatalmat egyesített a kezében, hogy az ő szerepe nem csupán egyenrangúvá vált a miniszterével, hanem felülmúlta azt. E különleges körülmények ismerete mellett érthetők csupán azok a törvényellenes és büntetőjogi következményeket maga után vonó visszaélések, amelyeket államtitkári hatáskörében saját elhatározásából végrehajtott. 500.000 pengrén vették meg a 425.000 pessgyért felajánlott bicskei kastélyt Krausz Simon szerepe Ezen általános fejtegetések után az ügyészség vádirata rátér az egyes bűncselekmények konkretizálására. Ezek a bűncselekmények, amelyeknek egyes részletei teljességgel ismeretlenek voltak eddig a nyilvánosság előtt, a következők: 1. Gróf Batthyány Gyula és időközben meghalt felesége 1928 tavaszán a családjukkal régi összeköttetésben álló Krausz Simont felkérték, hogy bicskei kastélyukat adja el. Megmondták, hogy 420—430.000 pengőért szívesen odaadják a kastélyt. Néhány hónap múlva Krausz Simon közölte Valik, hogy az állam népjóléti intézmények céljaira hajlandó megvásárolni kastélyukat. 1928 július 30-án már adás-vételi szerződés készült a Krausz Simon Bankház és a népjóléti minisztérium között, a szerződést Dréhr Imre készítette el Krausz Simonnal együtt. Az ügy elintézése páratlan gyorsasággal ment. 1928 július 31-én »dr. Dréhr Imre utasításához képest« a népjóléti minisztérium egyik osztálytanácsosa értesítette a kincstár jogügyi igazgatóságát, hogy a népjóléti minisztérium a bicskei kastélyt 500.000 pengőért megvásárolta. Krausz Simon vallomása szerint az 500.000 pengőből gróf Batthyány Gyuláék 125000 pengőt kaptak, 21.000 pengőt kapott Krausz Simon jutalék címén, a többit pedig a Magyar Általános Hitelbanknak, mint gróf Batthyány Gyuláné hitelezőjének utalta át a népjóléti minisztérium. Gróf Batthyány Gyula azt hangoztatta az ügyészség előtt, hogy ő egyáltalában nem sokallotta Krausz Simon 24.000 pengős jutalékát, mert hiszen — természetszerűleg — rendkívül meg volt elégedve az üzlettel. Azonban egyes vallomások szerint Krausz Simon nem 24.0011 pengő jutalékot kapott a vételárból, hanem 175.000 pengőt. Ez az összeg a Krausz Simon bankházánál található könyvekben nem szerepel, ott erre vonatkozólag semmiféle feljegyzést az ügyészség nem talált. Azonban az ügyészség megállapítása szerint Dréhr Imre és Krausz Simon között, olyan meleg összeköttetés volt, amely megmagyarázza, hogy a minisztérium miért vette meg 500.000 pengőért azt a kastélyt, amelyet az eladók 125.000 pengőért akartak eladni. Dréhr Imre Krausz Simontól éveken keresztül nagy összegeket kapott elismervény ésvisszatérítési kötelezettség nélkül. Krausz Simon állítása szerint ezeket az öszszegeket politikai és közjótékonysági célokra adta Drehrnek és soha nem törődött azzal, hogy az államtitkár mire használja fel ajándékait. — Ezek szerint — fejezi be ezt a vádpontját az ügyészség — dr. Dréhr Imre az eladók által legmagasabban 425.090 pengőre értékelt ingatlant anélkül, hogy azt műszakilag megbecsültette volna. Krausz Simon bankháza közvetítésével 500.000 pengő vételáron a minisztérium részére megvásárolta és a vételhez néhai Vass József miniszter hozzájárulását kieszközölte. E cselekményét abból a célból követte el, hogy Krausz Simonnak, akihez őt baráti szálak és az állandó pénz- PALACE SALAXMMA Novi Smokovec - tijlátrasztred - A főszezonban is mérsékelt Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál az igazgatóság vagy Eisnerdrogéria, Budapest, VI. Andrássy út 37 Vasárnap, 1933. Január . PROPAGANDA-KIADÁS 572 OLDAL, EGÉSZVÁSZONKÖTÉS KÖTVE 3 PENGŐ ATHENAEUM