Az Est, 1933. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

4. oldal. A bank terveinek felülvizsgálatát ezen osztály helyett a Dréhr által kirendelt háromtagú bizottság végezte el — Wälder Gyula, Hubert Richard és Orbán Ferenc — és ez a bizottság kénytelen volt elfogadni Dréhr Imre minden intézkedését, ráért hiszen Dréhr kijelentette a bizottság tagjaielőtt, hogy salkáról szó sem lehet, abank urai becsületes emberek, akiknek adatait nyugodtan el lehet fogadni s különben is én négy hónap múlva már át akarom adni a felépített..házakat a kormányzó úr öszméltóságának«. így történt azután, hogy a bizottság szakvéleménye egyáltalában nem alapos és nem logikus. A szakértők nem is érdeklődték meg hogy a bank a parcellánként való eladásnálmilyen egységárakat, akart annakidején elérni. Ha érdeklődtek volna, megtudták volna, hogy a parcellánként való hitelben hirdetett eladásnál a bank 29%-kal alacsonyabb árat akart elérni, mint ahogy az egész objektumot készpénzfizetés mellett a Társadalombiztosító Intézetnek eladta. A Társadalombiztosító 22 pengőt fizetett négyszögölenként akkor, amikor a bank 10.40 pengőért vásárolta meg ennek az ingatlannak négyszögölét. Az ingatlan minősége egyébként rendkívül rossz. Talaja nedves, talajvízzel átitatott. Ezért történt az, hogy amikor a bank még parcellánként akarta ellátni az ingatlant, 20 pengőt sem tudott elérni négyszögölenként, mert az ingatlan rossz minőségére való tekintettel vevő egyáltalában nem jelentkezett. Drága és silány az építkezés De lényeges túlfizetés történt az épületek vételáránál is. Már akkor, amikor Wekerle Sándor a munkásházakat megtekintette, észrevette, hogy azok silányak. Az épületekben helyrehozhatatlan hibák vannak, a falak süllyednek, a csövek repednek, a padlózatok éjjelen át behorpadnak s mégis a primitív, sőt silány épületek felépítéséért légköbméterenként 12,80 pengőt fizetett az OTP a banknak, ugyanakkor, amikor a szakértők véleménye szerint maximálisan 26—28 pengőért az ilyen építkezést— légköbméterenként számítva — el lehetett volna végezni. Mindezek alapján megállapítható, hogy az OTI mintegy kíz millió pengővel nagyobb összeget fizetett az albertfalvai vállalkozás kapcsán, mint amennyit kellett volna. Hogy milyen jó üzlet volt ez a banknak, arra jellemző az, hogy a bank különböző címeken közel 410.000 pengő jutalmat osztott szét. *„ A Társadalombiztosítás én vagyok“ Az Ügyészség szerint Vass miniszter nem folyt be a dolgokba — Megállapítható, — mondja az ügyészség — hogy Vass József miniszter nem folyt be ezekbe az ügyekbe, préri intézkedett teljes hatalommal ,, és azokat, akik OTJ-ügyben kihallgatás vagy referálás Céljából a minisz' ..térhez "akarták "ménál, ezzel utasította el: — »OTI-ügyekben én vagyok a minnszter. A társadalombiztosítás én Vagyok.«. . És Dréhr Imre, a »társadalombiztosítás«, három és félmillió pengő hasznot szerzett másoknak és ugyanennyi kárt okozott a kincstárnak az albertfalvai építkezésekkel, pengőt adott, az angyalföldi elmegyógyintézetnek 1000 pengőt kellett fizetni, a többiről a hadirokkant otthonnak és az állami művégtaggyárnak kellett gondoskodni. Amikor ezeknek az intézeteknek igazgatói a súlyos szabálytalanság elkövetésére nem voltak hajlandók. Angyal Kilmán közölte velük, hogy nves joguk tiltakozni, mert államtitkári rendelkezés végrehajtásáról van szó. Két Fiat-autó vétele szabálytalan pénzkezeléssel 4. A minisztertanács a népjóléti miniszter előterjesztésére megengedte, hogy, a minisztérium két régi autóját, két új Fiat autóra becseréljék. Erre a célra 9000 pengőt engedélyezett. De Dréhl Imre olyan autókat rendelt, megyet a miniszter, egyet a maga használatára, hogy nem 9000, de 19.000 penyére volt szükség. Honnan vegyék a p pénzt? Dréhr Imre intézkedett. A Hankó Elemér által vezetett idokkönyvekből megállapítható, hogy Dréhr magához hivatta Angyal Kálmán miniszteri tanácsost a minisztérium rokkantügyi osztályának főnökét és utasította, hogy a házipénztárban lévő COO.GOO pengős takarékbetétből 19.000 pengőt fizessen ki az autókra. Most már azonban erre a Pénztárból kivett 19.000 pengőre kellett fedezetet találni. A legkülönbözőbb manipulációk s Után végül is a minisztérium felügyeliete alatt álló három intézet adta öszsze a pénzt. Mégpedig a lipótmezei plínergöpryintézet »leszállított gépkocsialkatrészek vételára fejében« 8000 Mi történt 18.000 pengővel? 5. A minisztertanács 1930 szeptember 19-én hozzájárult ahoz, hogy a meghalt Vass József miniszternek nehéz körülmények között maradt családja megsegítésére a miniszter hátramaradt ingóságait 18.000 pengőért vásárolják meg. Ez meg is történt. A 18.000 pengőt Dréhl Imre kapta meg, mégpedig egy nyugtára, amelyet Vass József édesanyja állított ki s amelyen özvegy Vass Ferencné kijelenti, hogy a pénzt átvette. A pénzt azonban az öregaszszony nem kapta meg. Dréhr azt mondta neki,hogy ebből a 18.000 pengőből rendezte Vass József kifizetetlen számláit Amikor kiderült, hogy ez nem igaz, akkor Dréhr azt állította, hogy a miniszternek a Kohner-cégnél fennálló váltótartozésát egyenlítette ki. Az ügyészség megállapítása szerint azonban ezt a váltótartozást nem kellett volna kifizetni, mert a Kohnerbankház az állítólagos váltótartozást már nem tudta volna érvényesíteni. Dréhr ezt a váltótartozást csak azért tette, hogy ezzel a bankházat vagyoni előnyhöz juttassa és a kincstárnak kárt okozzon. Egyébként ezzel az ügygyel kapcsolatban Dréhr Imre tévedésbe ejtette Vass József édesanyját is és a minisztertanács tagjait is. A szoborügyek 6., 7., 8. pontok a szoborügyekre vonatkoznak. Ezekben a pontokban az ügyészség hivatali sikkasztás miatt emel vádat Dréhr Imre ellen, azt állítván, hogy különböző szobrokat. *— amelyekről a nyilvánosság előtt már annyi szó esett — amelyek a népjóléti minisztérium tulajdonát képezték, és ajándékozott és a saját részére megvásárolt szobrokat a minisztériummal fizettette ki. Mindez elé ajándékozgatott ilyen szobrokat s a szobrászok a pénzt a nép SZILVESZTER EST VADÁSZKÜRTBEN IV., TÜRR ISTVÁN UCCA 5. Japén hangulat Elsőrangú zene! TÁNC! Olcsó silveszteri menü O IO IO jóléti minisztérium pénztárától vették fel. Az egyik ilyen bűnös elszámolás 19. A népjóléti minisztériumnak volt egy alapja, a menekültek segélyezésére. . . . ... . 11 A menekültek alig kaptak pénzt, viszont ebből az alapból több mint 24.009 pengőt Dréhl Imre elsikkasztott. A vád szerint 1610 pengőt fizetett ki Dréhr Imre — jogtalanul — Vass József testvére, Vass János adósságainak rendezésére. Egyikben újabb 101000 pengőt vett fel ebből az alapból ugyancsak Vass János adósságainak rendezésére. palástolására hamis tartalmú okiratait állíttatott ki. Dr. Klaucz György székesfehérvári nagyprépostnak a minisztérium 6000 pengőt küldött el szegények segélyezésére, de a szegényeknek ebből a pénzből nem jutott semmi, mert Dréhr Imre rendelkezésére ezt a 6009 pengőt is Vass János adósságainak rendezésére kellett fordítani. Hogy mégis »menekültekről« legyen szó — hamis nyugtákon költött nevek alatt vezették be ezeket a pénzeket az elszámolási naplóba. Hogy ezek a pénzek azután csakugyan Vass János adósságainak rendezésére fordíttattak-e, azt egyáltalában nem lehetett megállapítani. Vass János adósságait a meneküültek pénzéből fizették ki vasárnap, 1933. Január . Zavaros dolgok 60.000 peng® körül 10. Vass József halála után Dréhl Imre 60.609 pengőt kapott a minisztertanácstól a néhai miniszter halála folytán szükségessé vált személyi és dologi kiadások fedezésére. E kiadások közül a legjelentékenyebb tétel újból Vass János adósságainak rendezése volt, erre a célra 28 000 pengő kellett. A minisztertanács ugyan nem adta ki ezt az összeget Drührnek, csak úgy rendelkezett, hogy előbb tárgyalja le a dolgot Dréhr a különböző minisztériumokkal. Dréhr mégis, egyszerűen felvette a 60 000 pengőt, azt állítván, hogy őneki erte a minisztertanácstól engedélye van. Az ügyészség szerint a Vass János adósságainak rendezésére felvett 28.000 pengőt Dréhr elsikkasztotta, más célokra használta fel és"M ■■■■■ ■ KV-':, Ó !}. Vass Jánossal ittas állapotban x 1K aláíratott egy nyugtát, amelyben Vass János a 28 000 pengő átvételét adósságainak rendezésére felvette. Amikor e 28.000 pengő után kutatni kezdtek a minisztériumban, Dréhr kérésére Krausz Simon egy Wüttet, irt neki, amelyben Krausz elismeri, hogy ő annak idején 28.000 pengőt Dréhr Imre rendelkezésére bocsátott, hogy ebből Vass János tartozásán ki lehessen fizetni, és mert Vass József halála után ő vette át Dréhr Imrétől a minisztertanács által engedélyezett 28.000 pengőt. Az ügyészség véleménye szerint azonban ez a levél fiktív, valótlan adatokat tartalmaz. És Dréhr Imre a 28.000 pengőt saját céljaira használta fel. Elsikkasztott kamatok 11. Ez a vádpont megállapítja, hogy Dréhr Imre nagyfokú manipulációkat végzett a népjóléti minisztérium pénzével. Krausz Simon bankházának, Halász Lajos bankházának és a Magyar-Német Mezőgazdasági Részvénytársaságnak állandóan nagy összegeket kölcsönzött ki magas kamattal, de a kamat egy részét elsikkasztotta. A jogtalanul kölcsönadott pénzek után 36,000 pengő kamat folyt be, viszont Dréhl Imre csak 15 393 pengővel számolt el, a többit elsikkasztotta. Kicseréltek egy nyugtát 12. Dréhl Angyal Kálmán miniszteri tanácsos által a németvölgyi úti tüdőbeteggondozótól 3142 pengőt, a hadirokkantotthontól 14000 pengőt utaltatott be a minisztérium házipénztárába azzal, hogy ebből a pénzből kell kifizetni a szanatóriumban kezelt hadirokkantak ápolási díjait. Mi történt ezzel a pénzzel? Az ügyészség vádja, szerint különböző furcsa bizalmas -cétlókat szolgáló rendelkezéssel kezelték ezt a pénzt. Ebből a pénzből csináltatott Dréhr Imre 4700 pengő értékben 1000—1000 darab galvanizált, bekeretezett, színes fémből készült fényképet a miniszterről és önmagáról. Ebből a pénzből fizettetett ki Vass János kezeihez 3000 pengőt. Ebből a pénzből vett át DréhrImre »bizalmas célokra« 14.000 pengőt. A 14.000 pengőről szóló nyugtára a következő szöveget írták: — Ez az összeg a politikai államtitkár úr ő méltóságának bizalmas rendeltetéssel adatott át... Amikor Vass József meghalt és megindult a vizsgálat, ez a szövegű nyugta eltűnt és helyébe egy másik nyugta került ezzel a szöveggel. .. Ez az összeg a miniszter úr excellenciájának rendelkezéseire, bizalmas rendeltetéssel adatott át... Az, igazság az, — az ügyészség szerint — hogy Dréhr ezt a pénzt is elsikkasztotta. 100.000 pengő ,sSajtó-célokra 13. Dréhl Imre 100.000 pengőt utaltatott ki az Országos Munkásbiztosító Intézet megalapításakor, az előkészítő munkálatokkal felmerült kiadások fedezésére. Ezt a pénzt azonban nem arra fordította, amire kellett volna, hanem a Magyar Sajtóügyvivőségnek adott 9900 pengőt, a Reggeli Újság címmel engedélyezett lap javára 5000 pengőt, , Békéssy Imrének 6500 pengőt, dr. Sényi Pál kezeihez »sajtócélokra« 6500 pengőt, és más hasonló célokra ment el a pénze. íjgy Dréhi azt ügyészség szerint jogtalanul használta fel a kezéhez határozott rendelkezéssel kiutalt, 100.000 pengőt. Egyelőre a 102 tanú beidézését kérte a főtárgyalásra az ügyészség. Természetes, hogy legalább 34 tanú khallgatására kerül majd a sor és így a főtárgyaiba előreláthatólag hónapokig fog tartani. A főtárgyaláson azután majd Dréhl Imre is a bíróság elé fogja tárni a váddal szemben védekezését és bizonyítékait ártatlansága mellett, amelyet sohasem szűnt meg hangoztatni. De a tárgyalás izgalmaira már előre is fényt vetnek azok az érdekességek is, amelyek az ügyészség vádiratából kerülnek most a nyilvánosság elé Az Est hasábjain.