Az Est, 1933. október (24. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

Vasárnap, 1933. október /. Névtelen levelek lavinája feldúlta egy város társadalmi életét­ ­Édesapja házi őrizetben tartja a levélíró és most már kétségbeesett úriasszonyt Sárospatak, szeptember 30 (Az Est kiküldött munkatársától) A »magyar Oxford« nyüzsög és ka­varog, mint a megbolygatott méhkas. Egy névtelen levélíró szenvedélyes buzgalommal ontotta a levelek árada­tát, hetek óta minden nap és naponta at,ha kétszer is és ezekben a levelek­ben férjet a felesége ellen, apóst a nő ellen, tanárt a tanítvány ellen, kollé­gát a kolléga ellen, püspököt az egész tanári kar ellen ugratott. Mikor pedig végül hosszas kutatás után lelepleződött a névtelen levelíró, még nagyobb lett a megütközés és a sajnálkozás. Huszonkét névtelen levél megírásá­ban élte ki rágalmazó szenvedélyét a sárospataki úrinő, aki most megdobt­ AZ ELSŐ NÉVTELEN LEVÉL benve, kétségbeesve és szégyenkezve, házi internáltságban várja a továb­biakat. Az első levél Az első levelet, amelyet aztán gyors egymásutánban követett a töb­bi, még júliusban kézbesítette a posta. A város leggazdagabb nagy­birtokosának, id. Csajka Endre kor­­mányfőtan­ácsosnak szólt és a követ­kezőkép hangzott: »Kedves Bátyám! Valószínűleg hallottál róla, hogy húsvétkor egy röpirat csúnyán támadta Elekes igazgató urat. A dolog természetesen bíre elé kerül, de két pesti det­ativ in nyomozott ebben az ügyben és kisült, hogy az egész dolog a védtől származik. A Gulassa (a kis helybeli lap szerkesztője) le lett pénzelve, szalonna, kolbász, likőr volt a lakásán, amire a fe­lesége kijelentette, hogy Asbóthtól való. A napokban ismét 100 pengőt mutogatott , most tudomásodra akarom hozni, hogy a város szemetjeivel, a két Móréval trafi­­kál, újabb röplapot készítenek és Pau­la­zky bíró ellen külön egyet. Légy jó ezt a vad szenvedélyű, a város­ban kevéssé tisztelt védet fékentartani, a járásbíróságon temérdek perét, illetve pe­rébe beletekinteni, mert ez a család tekin­télyét hamarosan lejáratja. Ujváry (a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat mér­nök-igazgatója) kijelentette, hogy ha ki­sül, hogy hátmegett bérenccel dolgozott Elekes ellen megtagadja a vele való érint­kezést és a Rákóczi társaskör több tagja tett hasonló kijelentést. Nagyon kérlek, bátyám, hogy nézz a körmére a védnek, mert ismétlem, igen sok kárt és szégyent hoz a családra. Rokonod«. Három feljelentés A levelet a helybeli postán adták fel és Csajka vején, Asbóth volt hu­szárfőhadnagyon kívül, még három embert sértett a névtelen »rákon« és belekeverte gyanúsításaiba Pauliczky bírót, Ujváry igazgatót és a helybeli kaszinót. Ismerni kell közelről egy kisváros életét, hogy fogalmat alkossunk­ arról, milyen zűrzavar támadt az első név­telen levél után, amely a kollégium részéről egyelőre csak Elekes Imré­nek, a volt rektornak és az új angol internátus igazgatójának a nevét vonta bele furcsa machinációjába. Ennek az első levélnek a nyomán egy­szerre hárman tettek feljelentést a csendőrségen ismeretlen tettes ellen: Asbóth földbirtokos, dr. Móré Márton ügyvéd és dr. Móré Géza Rágalom egy tanárfeleség ellen Még meg sem indult a nyomozás, amikor a kollégium természetrajzta­nára, Hallgató Sándor reprodukálha­tatlan névtelen levelet kapott. A levélíró ezúttal egy házasságot akart szétrobbantani és a legútszélibb rá­galmakat szórta a feleségre a férjhez intézett négyoldalas, sűrűn teleírt le­velében. A szerencsétlen tanár először sorra felelősségre vonta azokat a fér­fiakat, — köztük tanárokat — akikre a névtelen levélíró utalt. Napokig tartó körútján aztán itt is, ott is ezt a választ kapta: — Én is kaptam névtelen levelet... Hallgató tanár nyílt és határozott fellépése nyomán derült ki, hogy ekkor már javában cirkuláltak a vá­rosban a névtelen levelek, amelyek­nek címzettjei, kerülni akarva a bot­rányt, eltitkolták a leveleket. S így rajzolódott ki egyre határozottabb vonásokban, hogy már a fél várost, főkép a kollégium tanári karát behá­lózták a névtelen levelek, amelyeknek írója szadisztikus gyönyörűséggel dobált meg sárral mindenkit. Annál súlyosabb volt a Hallgatónak küldött levél, mert »Kedves Barátom« meg­szólítással és »kollégád« aláírással azt a látszatot keltette a névtelen levél­író, mintha az egyik tanár írta volna. Egy ilyen mondat is volt benne: »Szabó Ernő tanárral röhögtünk a tanári szobában azon, hogy felesé­ged ...« A felelősségre vont Szabó tanár és a többi kolléga, az egész ta­nári szoba őszinte együttérzéssel te­kintett és férfi becsületében súlyosan megbántott Hallgató Sándorra. Mind­annyian azt tanácsolták neki, hogy vigye az ügyet a köziskolaszék, vagy­is a teológia és a gimnázium összes tanáraiból álló gyűlés elé. Nyomoztat a köziskolaszék Így is történt, összeült a rendkí­vüli köziskolaszék, amelyen kivétel nélkül részt vett a református kollé­gium minden tanára. A köziskolaszé­­ken dr. Mátyás Ernő rektor elnökölt. Hallgató tanár nem hallgatott, ha­nem hangoztatva, hogy a levél »kol­léga« írója a négy oldalon át felesége rágalmazása közben olyan kollégiumi intimitásokra is utal, amelyeket való­ban csak kolléga ismerhet, kérte a köziskolaszéket, hogy saját kebelén belül nyomozza ki a névtelen levél íróját. A levelet átadta Mátyás rek­tornak, akit hivatala valószínűleg egész életében­­nem állított olyan kí­nos feladat elé, mint amikor a köz­iskolaszéken fel­ kellett olvasnia állá­sához méltó ünnepélyességgel és ko­molysággal a négyoldalas levelet. A levél felolvasása után egyhangú határozatot hozott a köziskola­szék és a rektor enunciálta, hogy a kollé­gium valamennyi tanára magáévá te­szi a becsületében súlyosan megtáma­dott kolléga ügyét s a tanári kar sa­ját reputációja érdekében is mindent elkövet, hogy kinyomoztassa és meg­találja a névtelen levélírót, aki nem átallotta piszkos rágalmaiba belevon­ni az egész nagytekintélyű tanári kart. Névtelen levelek pergőtüze Alig oszlott szét a köziskola­szék, amikor az egyik fiatal tan­ár, Urbán Barna név­téren levelet talált postá­jában, Urbán tanár már hónapok óta élénk érdeklődést mutat egyik idő­sebb kollégája szép, tizennyolcéves leánya iránt. Nos, ezt a fiatal leányt választotta ki rágalmas célpontjául a névtelen levélíró és nem kí­mélte a leány apját, az idősebb tanárt sem, még kevésbé a leány anyját és nagy­anyját. A botrány ezzel teljessé vált. Már senki sem csodálkozott azon, hogy névtelen levelet kap dr. Vasady Béla teológiai tanár és dr. Trócsányi Jó­zsef jogtanár, a kollégium gazdasági főnöke,­ akit figyelmeztet a névtelen levélíró, hogy »a püspök nem tud üzelmeiről«. A tanári szék elé kerül­tek sorban azok a névtelen levelek, amelyeket Erdélyi László gimná­ziumi tanár, Szabó Gyula és Molnár Benjámin angol internátusi tanárok kaptak. Ezekben a levelekben is csak­nem az egész tanári karról közöl gya­núsításokat­ a névtelen levélíró. És hogy a kisvárosi botrány még szélesebb mederben hömpölyögjön, kiderült hogy az egyházkerület elnö­ke és főgondnoka is kapott névtelen leveleket. A Farkas István püspök­höz és Farkasfalvi Farkas Géza vilá­gi főgondnokhoz írott névtelen leve­lek megismétlik ugyanazokat a váda­kat, amelyek már egy tucat levélben kézről-kézre jártak. És senki sem tud­ja még, hogy ki írja ezeket a leveleket és mi a célja velük. Egy kéz írta az összes levelet! Mátyás Ernő rektor összegyűjtötte a leveleket, az ügyről jelentést tett felettes hatóságának, a püspöknek. Ügyvédet vont be az »egyelőre bizal­mas házi nyomozásba«. S amíg a rek­tor nyomoztatott, Asbóth földbirtokos és a két Móré-testvér feljelentésére a csendőrség is munkáihoz látott. Laikus szem is megállapíthatta, hogy az őszt szes levelek, bár az írást elferdítették, ugyanattól a kéztől származnak. No­ha minden jel arra vallott, hogy a tanári kar valamelyik tagja írta a leveleket, hiszen a kollégium állt a rágalmazások középpontjában és a levélíró tökéletesen tisztában volt a kollégium belső életének legfinomabb árnyalatival, mind a két nyomozás, úgy a rektoré, mint a csendőrségé, ezt a sötét árnyékot akarta eltüntet­ni a kollégium faláról. Inkább valaki olyan ellen próbál­ták a gyanúmomentumokat csoporto­sítani, aki közel áll ugyan a tanári­­karhoz, ismeri a főiskola belső éle­tét, de nem tanár, hanem nő. Ti­tokban gyűjtötte a nyomozás azok­nak a »kollégiumhoz közelálló« nők­nek a kézírásait- akiket egy kis fan­táziával és logikával gyanúba lehe­tett fogni, így­­került csaknem egy­­időben a csendőrségre és a rektorhoz az egyik kollégiumi funkcionárius leá­nyának a kézírása. A leleplező trükk A csendőrséghez került írást egy­szerű trükkel szerezte meg a Csajka­iné névtelen levélben súlyosan aposz­trofált dr. Móré Márton ügyvéd. Egy Városik Jánosné nevű napszámos asz­­szonyt küldött el az illető leányához azzal, hogy kérje meg, írjon helyette, mint írástudatlan helyett, egy levelet Demeter Pál (nem létező) boldvai lel­készhez, akitől gyermeke születési bi­zonyítványát akarja megszerezni. A tanár leánya gyanútlanul megírta a levelet »N­agytiszteletű Demeter Pál ref. lelk. úrnak« és így került a­­»Nagytiszteletű Úr« megszólítású le­vél a »Kedves Bátyám« kezdetű név­telen levél mellé. Nem volt kétséges, hogy mind a két levél ugyanattól a kéztől származik. Amikor Hallgató tanár értesült az eredményről, ő is szerzett közvetett úton írást a gyanúsítottól. Az ösz­­szehasonlítás ebben az esetben is ugyanazzal az eredménnyel járt. Két budapesti írásszakértőhöz küldték fel a névtelen leveleket a megszerzett kézírásokkal együtt. Most, amikor itt járok Sárospata­kon, érkezett meg Budapestről a két írásszakértői vélemény, amely egybe­hangzóan azt mondja, hogy az összes névtelen levelek írója az, aki a »Nagy­tiszteletű Demeter Pál ref. b­ik. xk­­­nak« szóló levelet írta. Nincs semmi kétség. A névtelen leveleket, amelyek heteken át felkavarták a tudós város nyugalmát, az előkelő tantestületi funkcionárius férjezett lánya írt­a Zokogva vall a tettes Gonda csendőrörsparancsnok és Zombory csendőrtörzsőrmester nyom­ban kihallgatta a levélíró asszonyt, aki a csendőrök kakastollának láttára sűrű könnyek között rögtön bevallot­ta, hogy a huszonkét névtelen levelet egytől-egyig ő írta. Hogy miért? Arra azt a különös választ adta, hogy az apját akarta védeni az ellenségeivel szemben. Ezt az érthetetlen magyarázatot A SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM, AMELYNEK TANÁRI KARÁT MEGRÁGAL­­MAZTA A LEVELEK ÍRÓJA AZ ÁRULÓ LEVÉL, amelynek nyomán leleplezték a névtelen levelek íróját 3. oldal.

Next