Az Est, 1935. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
Szerda, 1935. május 1. rén mutatkozó rendszertelenségek megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésekre és gyorsításra szorul a polgári és büntetőperes eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának kérdésével is. A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvénytervezetnek hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. „Sértetlenül meg kell őrizni a gondolatszabadság nagy elvét” — Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformjait is, — mondotta ezután a kormányzó. — E reform keresztülvitelénél sértetlenül meg kell őrizni a gondolatszabadság nagy elvét de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. (Taps és éljenzés.) — A közoktatásügy terén módot kell találni az utóbbi években szünetelő iskolaépítési akció bár szerényebb keretekben való folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelés intézményes reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítani a jellem és az öntudat képzésére, az állampolgári nevelésre, etikus életfelfogásra, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoltatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek megfelelően érvényesüljenek, biztosítani kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, iskolai sporttelepek, nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. (Hosszantartó lelkes és zúgó taps minden oldalon.) Továbbra is nagy gondot kell fordítani a magyar királyi honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. A kormányzó itt egy pillanatra megállt, a Ház tagjai lelkesen, viharosan éljenezték az államfőt. M A közjogi reformok sorozata — Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata, az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjon és lehetővé tegyék a kormány számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott vezetését. (Éljenzés és taps.) — E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy a kormányi és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. Jó, gyors, olcsó és a népet megértő és odaadással gondozó közigazgatás ideája felé kell haladni, a központi ügyintézés aránytalanságainak lehető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával. E szempontoknak megfelelően elő kell készíteni a magyar közigazgatás általános reformját, a vármegyék ősi intézményéből megőrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló. Olyan közigazgatási szervezetet adni az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivel, az adófizető polgárság teherviselő képességeivel és lehetővé teszi az állami akarat gyors és hatályos érvényesülését. (Hoszszantartó taps és éljenzés.) — Nehéz történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés és hazánk sorsa attól függ, hogy hogyan tud a nemzet e történelmi idők követelményeihez felemelkedni. Fokozott mértékben van tehát szükség arra, hogy a magyar nép akaratának és bizalmának letéteményese, az országgyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékekkel, amelyek a nemzetet ezer éven át fentartották, az önzetlen hazaszeretettel, a lemondó áldozatkészség- 3. oldal. sel, tűréssel, kitartással. Zúgó éljenzés harsant fel ismét, az államfő csak percek múltán tudja folytatni beszédét: „Bűnt követ el, aki vallási viszályt szít" . Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket megint boldoggá, az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemelkedve mindenféle elválasztó irányzaton, az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesít minden építő erőt. A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar között és bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai vagy társadalmi viszályt kelteni. (Viharos taps, hosszantartó, lelkes éljenzés.) Ezt elhárítani kötelességünk. Amikor ezen irányelvek szerint munkáljuk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebbségi sorsban élő fajtesvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel, ragaszkodással viseltetünk. A kupolacsarnokot ismét betölti az országgyűlés tagjainak orkánszerűű éljenzése és tapsvihara. Rákóczi vezércsillaga Horthy kormányzó hatalmas beszédének vége felé közeledik. — Vegyünk példát, — mondja az államfő — merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhítatos kegyelettel a nemzet. A vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, amely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: »Mindent a hazáért és semmit a privátumért.« (Zúgó éljenzés.) Beszédét Horthy kormányzó a következő szavakkal fejezi be: — A közös nagy magyar célt a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem Isten áldását és az 1935. évi április 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. A kormányzó ezzel befejezte beszédét. Az országgyűlés tagjai percekig lelkesen ünnepelték az államfőt. Az országgyűlés megnyitásának ünnepi istentiszteletei —Az Est tudósítójától — Az országgyűlés megnyitása alkalmából ma délelőtt az egyes felekezetek templomában ünnepi istentiszteleteket tartottak. A Mátyás-templomban A koronázóMátyás-templomban a felsőház és a képviselőház katolikus tagjai ünnepi szentmisét hallgattak. Az országgyűlés tagjai közül több mint 80-an jelentek meg a templomban díszmagyarban vagy ünnepi feketében. Pontosan 10 órakor érkezett meg Hóman Bálint kultuszminiszter a kormányzó képviseletében. József főherceg tábornagyi díszében, fiával, József Ferenc főherceggel, aki díszmagyarban jött a templomba. Egymásután jöttek a kormány tagjai: Kánya Kálmán külügyminiszter, Kozma Miklós belügyminiszter, Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter, Preszly Elemér, Bárcziházi Bárczy István, Marschall Ferenc, Antal István, Winchkler István államtitkárok. Ott láttuk báró Fiath Pált, a felsőház korelnökét Karay-Krakker Kálmánt, Pest vármegye főispánját, Rakovszky Endrét, a felsőház háznagyát, Osvald Istvánt, a kúria elnökét, Degré Miklóst, a tábla elnökét. Az ünnepi szentmisét dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök pontifikálta. A képviselők közül Biró Pál, Holitser Károly és igen sok fiatal képviselő díszmagyarban volt, Mecsér András huszárőrnagyi uniformisban jelent meg. Megjelentek a szentmisén Werner Adolf zirci apát és Horváth Győző kalocsai felszentelt püspök, felsőházi tagok is- Auguszta főhercegnő a szentély felett levő udvari páholyban foglalt helyet. Az ünnepi mise 11 órakor a Himnusz hangjai mellett ért véget. Gömbös miniszterelnök a Deák téri templomban —Az Est tudósítójától . Az ünnepi istentisztelet a Deák téri evangélikus templomban tíz órakor kezdődött. A felsőház tagjai közül megjelent báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes fő- 1935. Két „Grand Prix d’Honneur“ Három „Grand Prix d’Elégance" | Egy „Grand Prix“ Négy „Első-díj“ Központi javítóműhely és Service VI., Aréna út 61. Tal.: 98-3-20 | Városi eladási iroda: IV., Viel una 1-3. Tel. : 82-C-'".,