Az Est, 1936. április (27. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

Szerda, 1936 április . A tragikus sorsú volt orvos megrázó elbeszélése Az Est szerkesztőségében DU. S. 1 JELENTKEZETT aztán, tudtam, hogy ilyenkor nyitják a Nyugati pályaudvart, oda húzódtam be. Három hét óta meleg étel nem volt a számban, az utolsó meleg tál levest március 9-én ettem. . . Sétálok a múltkor a Ligetben és nagy farkas éhségemben felvettem egy darab eldobott kenyeret. Ott ült az egyik padon egy rongyos ruhájú öregasszony. Rám­szólt: — Miért veszi fel azt a eldobott kenyérdarabot! — Mert nagyon éhes va­gyok nénikém, — mondtam az öregasszony­nak. — Nézze, lelkem, én nekem eltört a lábam, a Vöröskeresztben ápoltak és most onnan kapok minden nap egy darab ke■e­nyeret. Fogadja el lelkem tőlem jó szív­­vel ezt a kis darabot... Benyúlt a szaty­rába és kettétörte az alamizsna kenyeret és a felét nekem adta. Csak úgy folynak a könnyei megint a doktor úrnak. De aztán meggyötört arcán végigsuhan a mosoly és igazoló­papirosaival indul le Az Est főpénztárába, hogy átvegye a részére érkezett pénzt, 450 pengőt. Még ma elkezdi sorra látogatni azo­kat, akik állást ajánlottak fel neki. Ha volt ma délelőtt boldog ember a nagy­városban, akkor az a szegény dr. S. J. volt. sok csodálkozni, hogy Az Estben nem ol­vastam a felém dobogó szívekről. Minden nap elmentem­ a kiadóhivatal elé, hogy a kiragasztott példányokat átböngésszem, de nem találtam rá az én örömhíreimre. — Tegnap nagyon fájt a fogam, kettő is. Elmentem egy régi iskolatársamhoz, ne­ves budapesti fogorvoshoz, hogy húzza ki a fájó fogamat, őszintén megmondtam neki, hogy fizetni most nem tudok. Rám­nézett a barátom: — ugye, te vagy a dr. S. J.! Hát nem olvastad, hogy micsoda nagy ak­ció folyik melletted Az Est-ben?!... így, a fájó fogaim révén, tudtam meg mindent fogorvos barátomtól. — A sok kegyetlen csalódás után úgy szíven ütött a boldogság érzete, hogy beleszédültem. Kérem én eddig kétféle embert ismertem, egészségest és beteget. Most megismertem az emberek két faj­táját, a jókat és a gonoszakat. El sem tudom mondani, hány helyen kunyerál­­tam valamicske állásért, szóba se álltak velem. Hogyan éltem mostanában? Ma éjszaka is éjfélig a Keleti pá­lyaudvar érkezési oldalán húzódtam meg, amikor aztán onn­an takarodnom kellett, kimentem a Dunapartra. A nagycsarnok mellett van ott egy fedett csarnok a par­ton és ott sétálgattam hajnali négy óráig llintlIIIMMMtMWMUMMHIMMWMIMttMtHIMmmMMtmVHMMmm Hz Est tudósítóidtól . Dr. S. J., a tragikus sorsú orvos, akinek megmentésére a múlt héten oly sokan siettek i­énzbeli adomá­nyokkal és álláskínálásokkal, ma reggel váratlanul jelentkezett Az Est szerkesztőségében. Meggyötört arcú, megviselt ruhájú ember, amikor megtudta a mentő­akció sikerét, lehajtotta fejét és perce­kig szólani sem tudott a zokogástól. Alig lehetett megvigasztalni. Aztán beszélni kezdett: — Negyvennégyéves vagyok. Egy nagy vidéki városban praktizáltam. Ott él még mindig a felesé­gem. A második, mert az elsőt öt évvel ezelőtt temettem el. Ott él a 17 éves leá­nyom, a 11 éves fiam és az a 13 éves kis nevelt fiunk, a kis hadiárva, akit nyolc­­hónapos kora óta nevelünk. Már tavaly megdöbbenve vettem észre, hogy a látásom körül zavarok keletkeznek és most tavasszal rá kellett döbbennem arra, hogy tovább nem praktizálhatok, mert nem tudom a vért a gennytől meg­különböztetni. A balszemem teljesen tönkrement, nem látom a pirosat. És en­nek­ a tragédiámnak híre is­­ment a város­ban. Mit csináljak? Húsz pengőt a zsebembe tettem és feljöttem Budapestre, hogy valahol állás után nézzek. — Az volt a tervem, hogy elvállalom valamelyik gyógyszergyár ügynökségét és végiglátogatom az orvosokat, a gyógy­szerészeket. Levelet írtam a gyógyszer­­gyáraknak. Tizenegy közül tíz nem is vá­laszolt. Kétségbeestem, mi lesz velem! A húsz pengő eltartott március 14-ig. Akkor kaptam egy jóbarátomtól, egy HÉV tit­kártól, 20 pengőt kölcsön. Napi egy kiló kenyér és negyedkiló lóhús volt a menüm. Meghúzódtam az egyik kis szállodában, de 22-e után mindenből kikoptam. A jó Isten figyelemmel volt rám, olyan jó idők jártak mostanában és én éjszakára kint az Üllői út végén, azon a nagyréten, egy gödörben húzódtam meg, hogy legalább a széltől menekedjem. De sokszor elborult az agyam, nem bírtam tovább, végzek magammal. De jó katolikus vagyok, nagyon vallásos ember s nem mertem öngyilkos lenni, csak azért, mert sajnáltam a családomat és nagyon félek a pokoltól. Irgalmas Jézus, hajtogattam a rét gödré­ben, segíts meg, mi lesz velem?! Ne­tes- AUTOMOBIL sálKIÁLLÍTÁS | Belépődíj | Nyitva: 1936 április 5-ig VÁROSLIGET Iparcsarnok herminaúti bejáratánál pengő B lépődíj H pengő DR. S. J. AZ EST SZERKESZTŐSÉGÉBEN Mhimkhah/v POSZTÓGYÁR ÉS RUHAGYÁR R.T. SYKER. PROHÁSZKA OTTOKAR-U.a. afiYETEHI.­IEHPIOHRÍL­L 3. oldal. Váratlanul felemelte a húsárak­at , a Községi Élelmiszerüzem — az Est tudósítójától — Az árak emeléséről beszéltünk A Községi Élelmiszerüzem szom­baton felemelte a húsárakat. A kö­zönség körében élénk feltűnést keltett az áremelés, annál is inkább, mert a hentesárugyárak nem emel­ték az árakat. Ezzel kapcsolatban a Községi Élelmiszerüzem veze­tőségétől a következő felvilágosítást kaptuk: — Az árak felemelésének tisztán az az oka, hogy az utóbbi időben az élő­marha és élősertés ára igen nagy mér­tékben emelkedett. — Az élelmiszerüzem nem szívesen emelte az árakat. Ezt bizonyítja az is, hogy az árak emelkedése már régebbi keletű, mi viszont csak most határoztuk el magunkat az árak felemelésére. Kény­telenek voltunk az áremelésre azért is mert az Élelmiszerüzemnek nincs tartaléktőkéje és így a hiányt amúgy is a főváros lakossága viselné. Áraink emelésének indokolására el­mondhatjuk, hogy amíg decemberben 80 fillér volt az élősertés kilogramja, addig ma 1,05 pengő, az ökör ára élő­súlyban 38—40 fillér volt, ma 62—65 fillér. A szalonna, a zsír ára is erősen emelkedett. Az áremeléssel is alig tud­juk fedezni az önköltségi árat. A fel­emelt árak egyébként mától, március 31-től kezdve érvényesek. Rosta János tanácsnokkal, a főváros közélelmezési ügyosztályá­nak vezetőjével is, aki a következőket mondotta: " Egyáltalán nem tudok arról, hogy a Községi Élelmiszerü­zem az árakat felemelte volna. Előttem fek­szik a Községi Élelmiszerüzem ter­vezete, de még nem írtam alá Most tanulmányozom az árjegyzéket. Az tény, hogy az élőmarha és élősertés ára az utóbbi időben erősen emelke­dett. A zsír ára is ingadozik, de in­kább felfelé megy. Ha emelni kell az­ árakat, akkor természetesen a Községi Élelmiszerüzem sem térhet ki az emelés elől, nem csinálhat illetéktelen konkur­enciát a szabadkereskedelemnek, másrészt alkalmazkodnia kell az adott viszonyokhoz, a piaci árakhoz. Nem szívesen emeljük az árakat. Ezt bizo­nyítja­­ az is, hogy az utóbbi hetek erős áremelkedését nem használtuk ki. Ha most esetleg felemeljük az ára­kat, ennek kizárólag az az oka, hogy a Községi Élelmiszerüzem kénytelen igazodni az általános árakhoz. («(WWVWWVWWWWVWWWWi Férfi félcipő la boxcall, fekete és barna, diva­tos formákban, varrott talppal, különleges minőségünk csak 10.80 CORVIN A JÓ MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA

Next