Az Est, 1938. augusztus (29. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-09 / 178. szám

^/yyWWWWWWWVTi/WWW I — ÁLLATKERTI HANGVERSENYEK­Vez.­ KOMOR Holnap, kedden s BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIA Közr.: Gervay, Rácz, Küppers, Vermes, Balázs Csütörtökön­­ Németh Mária, Nikolaici Elene, Breviario és De Franzeschi felléptével Aida 6­. oldal &9Y „nagykövet ” halálára Tragikus hirtelenséggel halt meg szom­baton est© dr. Marton Sándor, színházi kiadó, ez a népszerű színházi ember. Hat­vanhét éves volt. Tö­retlen munkakedvvel, lelkes ambícióval dol­gozott élete utolsó percéig a magyar szerzők érdekében. Dr. Marton Sándor Hétvégi pihenőjén halt meg, hirtelen, váratlanul. Most már nem ol­vashat darabokat, nem adhat ta­nácsot — és pénzt — induló szerzőknek és beérkezett kiválóságoknak. Az ügyvédből lett színházi kiadó fon­tos szerepet töltött be a magyar szín­házi világban. Évtizedeken keresztül ő volt az, akinek keze alá került csaknem minden magyar szerző és színpadi mű. Bírált, elhelyezett darabokat itthon és külföldön s gondját viselte az írók anyagi ügyeinek, ő, aki szellemi termé­kekkel kereskedett, foglalkozásának ki­válósága volt. Színházi nagykövet, aki Oslótól Sanfranciscóig mindenütt szor­goskodott a magyar színpadi irodalom érdekében. Marton érdemei a magyar színarab világkarrierje szempontjából igen nagyok. Felismerte mindenkiben, hogy mit tud, mit lehet tőle várni és kívánni. Felismerte egy darabban az irodalmi és üzleti siker lehetőségeit és nagyon ritkán tévedett. Barátja volt a legtöbb világhírű kül­földi írónak, színházigazgatónak, rende­zőnek, filmgyárosnak. Ezek az idegenek most bizonyára mind megsiratják dr. Martont, a színdarab és a színház kitűnő és hasznos üzletemberét. Nagyon fog hiá­nyozni, ki tudja, mikor akad méltó utóda, aki buzgalmát pótolni tudja? Marton halálhíre az egész színházi vi­lágban mély részvétet keltett. Százával érkeznek a táviratok külföldről is az öz­­­­vegyh­ez és leányához, Hatvany Erzsébet­hez. Dr. Marton Sándor két fia ma érke­zik Budapestre. Temetése előreláthatólag kedden délután 5 órakor lesz a rákos­­keresztúri temetőben. * »Szent István király m­éne Szent­­mártonban.« Augusztus 22-én helyszí­ni közvetítés lesz a koronázó főtemp­lomból. A rádió közvetíti a »Szent István király méne Szentmártonban« című kantátát. * Ötvenedszer. Megint jubilál egy nyári revü. Ezúttal a »Csodarevír 1939«, ötve­nedszer játsszák az Angol Parkban a szabadtéri látványosságot, Simor Erzsé­bettel, Delly Ferenccel, a két harabárral és az operaházi balettkarral. Ugyanaznap, amikor az ötvenedik előadását ünnepük az idei revünek, van az Angolparki szín­ház 300-ik előadása megalapítása óta. „ISTVÁN KIRÁLY NÉPE" A SZEGEDI DÓM TÉREN tímár József és tőkés anna ujházy györgy szabadtéri drámá­jának EGYIK JELENETÉBEN Sztaniszlavszkij meghalt Szívszélhűdés ölte meg a nagy orosz rendezőt Moszkva, av'Nosztas­z Sztaniszlavszkij, a moszkvai Mű­vészszínház megalapítója, az oroszok világhírű rendezője és színésze, va­sárnap délután Moszkvában szívszél­­hűdés következtében meghalt. * Konstantin Sztaniszlavszkij, igazi nevén Konstantin Szergejevics Alexe­­jev 1863-ban született Moszkvában. Apja gazdag kereskedő volt,­ aki egy több mint százéves cég élén állott. Apja orosz származású volt, de édes­anyja egy orosz férfi és egy francia nő házasságából született. Ez a fran­cia hölgy Varley asszony volt, korá­nak leghíresebb színművésznője. A színházi vért tehát nagyanyjától örö­költe Sztaniszlavszkij. Negyvenegy esztendeje most annak, hogy nevét a színházi világ meg­ismerte. Nemirovics Dancsenkóval, az íróval akkor határozta el, hogy füg­getlen színházi vállalkozást fog ala­pítani. Ismertették művészi céljaikat a közönséggel és így alakult meg a moszkvai Művészszínház, amely rövi­desen Oroszország legfontosabb és legelső színpadává fejlődött. Sztani­szlavszkij a realizmus felé vitte a színpadot és megszüntette a színpa­don a színészek ágálását. Új játék­stílust teremtett. Az volt a célja, hogy a színészi alakítás idején a néző elfelejtse, hogy a színházban ül, higy­­gye azt, hogy a való életet látja, hogy önkéntelen szemlélője egy valóban megtörtént eseménynek. Az újonnan alapított színházban Csehov darabjainak volt a legna­gyobb sikere. Olyan hatást tettek az előadások, mint Sztaniszlavszkij előtt soha. Sztaniszlavszkij mutatta be a »Három nővér«-t, Gorkij »Éjjeli menedékhely«-ét, a »Vanja bácsi«-t. A nemzeti drámaírók mellett be­mutatta Ibsent, Hauptmannt, Mae­­terlincket. 1906-ban a moszkvai mű­vészszínház Berlinben vendégszere­­pelt. Akkor Sztaniszlavszkij rende­­zése és ábrázoló művészete nagy diadalt aratott. Ennek ellenére megváltoztak művé­szeti nézetei. A realizmusról végleg le­mondott és a színésznek nagyobb sza­badságot adott. Jobban hangsúlyozta egy-egy alakításban a lélektani részt. A háború után megjelent egy könyve színházi hitvallásáról. Az orosz vörös forradalom után felbuk­kant egy új színházi név, Tairov, aki az orosz színház fejlődésének új gondolataival lépett fel. Sztaniszlav­szkij színháza ekkor némileg hát­térbe szorult, de a­ Sztaniszlavszkij­­féle hagyományok tovább élnek az orosz színjátszásban s a világ szín­padán. Kitűzték a kultuszminisz­tériumban a színészkamarai szaktanácskozás napját A múlt héten kézbesítették a szülé­szeti és filmkamara előadói tervezetét az érdekképviseleteknek, ugyanakkor pedig felszólították a képviseletek ve­zetőségét, tegyék meg észrevételeiket. A kultuszminisztérium már e hét kö­zepére akart összehívni egy ankétet, de a színházi érdekképviseletek közöl­ték, hogy lehetetlenség egy 7­1 oldalas tervezetet ilyen rövid idő alatt át­tanulmányozni és megvitatni. Éppen ezért szombatra hívták be a színészek, színigazgatók, mozisok vezetőségét a kultuszminisztériumba- Kedd, 1938, augusztus 9 Harangozó Gyulát szerződtette a milánói Scala Hosszabb olaszországi tartózkodás után tegnap hazaérkezett Harangozó Gyula, az Opera­ház fiatal balettmes­tere, aki most a legboldogabb magyar színházi emberek egyike. A fiatal táncművészt szerződtette Mataloni, a milánói Scala főintendánsa. —_Nagy lehetőség előtt álok most — mesélte nekünk Harangozó. — Elju­tottam odáig, h­ogy betaníthatok egy táncművet a világ leghíresebb opera­házában. — Hogyan jutott ehhez a szerző­déshez? — Amikor az Operaház társulata Firenzében vendégszerepelt, a milá­nói Scala balettkara külön autóbusz­­szal jött át egyik balettelőadásunkra. Ugyanakkor ott volt a nézőtéren a Scala intendánsa, az olasz lapok kri­tikusi gárdája is, számos művészeti nevezetességgel együtt. Szerződésem is bizonyítja, hogy az Operaház ba­­lettársulatának milyen nagy siker­ volt májusban a firenzei ünnepi já­tékokon. Harangozó elmondotta, hogy feb­ruár 1-én kell Milánóban lennie. Ott kezdi meg egy 30—40 perces balett be­tanítását. Ez a táncjáték, amely vagy egy magyar mű, vagy Milhaud »Sa­lade« című balettje lesz, egy estén fog színrekerülni Wolff-Ferrari új operájával. Harangozó még­ ezen a héten Londonba utazik, ahová egy díszelőadásra hívták meg. KIS hírek Eöry Kató, a Nemzeti Színház művész­nője az Egyesült Államokban tölti a nya­rat, Hollywoodba utazott. Az egyik film­gyárban Peter Lorreval, a magyar szár­mazású világhírű rémdrámaszínésszel is­merkedett meg és Dolly Haas hívta meg vacsorára. Most San Franciskóban tartóz­kodik és két-három hét múlva hazajön.­ ­ Múlt szerdán este a Fészek klub kert­jében ült egy társaság: Szirmai Albert, a zeneszerző, Lengyel Menyhért, az író, Ro­­boz Imre, a Vígszínház vezérigazgatója és a szombaton tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Marton Sándor színpadi ki­adó. — Ilyen nagyszerű színben vagy —­ mondotta Mártonnak Szirmai. — Most már elárulhatom az uraknak, hogy Már­tont, aki egyidőben bottal járt, másfél hónappal ezelőtt meglestem Newyorkban. Szaladt az utcán és felugrott egy robogó autóbuszra. Ez a fiatalság, milyen köny­­nyelmű... Ki sejthette akkor, hogy Marton né­hány nap múlva nem lesz az élőik sorá­ban.A Londoni jelentés szerint Elisabeth Schu­mann, a világhírű énekművésznő amerikai állampolgárságért folyamodott férjével, Carl Alwinnal, a bécsi operaház volt kar­mesterével együtt. Elisabeth Schumann egyébként igen előnyös szerződési ajánla­tot kapott egy nagy amerikai zenei intéz­ménytől, ahol mint tanárnő fog működni. Tauber Richard angol állampolgárságot kért© Nádasd­y Kálmán, az Operaház rendező­­je, aki legutóbb a szegedi »Turandot« ren­dezésével aratott nagy sikert, meghívást kapott a bécsi operaháztól. Októberben fogja rendezni a »Bohémélet« előadását. Ez a Puccini-opera új betanulással kerül majd színre. Mimi szerepét Réthy Eszter fogja énekelni. A többi főszereplő Svéd Sándor, Makarov és Jarmila Savotna lesz.

Next