Az Est, 1938. november (29. évfolyam, 235-252. szám)
1938-11-01 / 235. szám
Kedd., 1938. november 1. tot, a népek önrendelkezési jogának tökéletes érvényesítését. Európa helyesnek, jogosnak és igaz-ságosnak tartja a magyar álláspont I . Gróf Bethlen István nyilatkozata egy olasz lapban Ebből a kérdésből indul ki az a nagyszabású nyilatkozat is, amelyet gróf Bethlen István adott a Corriere della Sera vasárnapi számában. — Meg vagyunk győződve, — mondota nyilatkozatában gróf Bethlen István — hogy azokra a városokra vonatkozóan, amelyekre még nem tudtunk megegyezni, ugyanazok az elvek fognak érvényesülni, mint a szudétanémet problémával kapcsolatban és hogy az a két nagyhatalom, amelyeket Budapest és Prága döntőbírónak kért fel, ugyanazon az alapon fogja elintézni a magyar-cseh határ ügyét, mint ahogyan megoldották a német-cseh határ kérdését. Hangoztatta ezután gróf Bethlen István, hogy a magyar álláspont igazságát bizonyítja a népszavazás ajánlása Csehszlovákiának. — Ha valaki azt állítja, — mondotta Bethlen — hogy a magyar statisztikai adatok hamisak, annak természetesen el kellene fogadnia a népszavazást. Prága nem merte megtenni a döntő lépést, amely bebizonyította volna az egész világ előtt, hogy a csehek az utóbbi húsz év alatt egyebet sem tettek, minthogy hazugságokat terjesztettek ebben a kérdésben és ez a tény bizonyítja, hogy a magyar statisztikai adatok nem hamisak, hanem nagyon is igazak. Mi elfogadtuk természetesen a döntőbíróságot, sőt mi ajánlottuk, hogy Olaszország és Németország döntőbírák legyenek, azért teljes bizalommal hisszük, hogy döntésük tiszteletben fogja tartani az igazságot. A szlovák és ruszin nép önrendelkezési joga tekintetében kijelenti Bethlen István: mi első naptól kezdve azt az álláspontot képviseljük, hogy csakis a két népnek van joga a saját sorsáról dönteni. A két úgynevezett autonóm kormány semmi egyéb, mint cseh tábornokok intézkedéseinek végrehajtója, amire döntő bizonyíték Bródy rutén miniszterelnök erőszakos elmozdítása és letartóztatása. — A mi álláspontunk ezzel szemben az, — mondotta gróf Bethlen István — hogy nincs szándékunkban ezt a helyzetet eltűrni és megengedni azt, hogy a cseh kormány ilyen, módon kijátssza a szlovák és rutén népet, megsértse Magyarország életérdekeit. Végül kijelentette gróf Bethlen István, hogy el vagyunk határozva ennek a kérdésnek végleges megoldására, mert türelmünk végső határához ért. Semmi esetre sem mondhatunk le jogainkról, mert ha ezt tennék, Közép-Európában olyan helyzet keletkeznék, amely nem biztosítaná a jövő békéjét és a Duna-medence állandó konfliktusok és nyugtalanságok forrása lenne. — Ezt a kérdést —fejezte be nyilatkozatát gróf Bethlen István — véglegesen meg kell oldani, ha lehet békés eszközökkel, ha nem, akkor erővel. Lengyelország támogatja Magyarország nuszínszkéra vonatkozó kívánságait Beck külügyminiszter nyilatkozata Varsó, október 31 Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatot adott a Hearst-lapok külpolitikai szerkesztőjének, Hillmannak. Kijelentette, hogy Lengyelország nem hiszi, hogy a csehszlovák kérdés véglegesen meg volna oldva az eddigi területi átengedésekkel, éppen ezért nagy figyelemmel várja a magyar—cseh vita végét. Közép Európa térképe megváltozott. Remélem, — úgymond — hogy minden ügyet úgy sikerül elintézni, hogy legalább egy nemzedék számára tartós békét lehet biztosítani. Lengyelország támogatja Magyarországnak Ruszinföldre vonatkozó törekvéseit, mert ezek a követelések alkalmasak a tartós béke megalapozására. Bizonyos, hogy e vidék lakossága népszavazás esetén kétségkívül a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntene. Miután Cseh-Szlovákia már beleegyezett abba, hogy Magyarországnak átad egy hosszú vasúti szakaszt, a megmaradó Ruszinszkó gazdaságilag elszigetelt lenne, kívánatos volna tehát, hogy Ruszinszkót unió alapján Magyarországhoz kapcsolják. Lengyelország gyarmatokat követel Varsó, okv. 31 Az Illutrowany Kurier Kodzienny feltűnő cikkben hangoztatja, hogy Lengyelországnak már most erélyesen követelnie kell gyarmatokat. Az országban 35 millió lakos él, hiányoztak a megfelelő nyersanyagok — írja a lap — és a lakosságnak nincs kivándorlási lehetősége. A felvidéki ezredek zászlói ma tisztelegtek Horthy kormányzó előtt A Hadimúzeumból a múlt héten a fontharcos szövetség székházába vitték a kassai, pozsonyi, munkácsi, nyitrai és besztercebányai honvédgyalogezredek zászlóit, hogy itt őrizzék ezeket a felvidéki bevonulásig. A frontharcosoknak négy századból álló bajtársi egysége ma délelőtt 11 órakor bensőséges szép ünnepség keretében hódoló felvonulásban tisztelgett az öt honvéd zászlóval Horthy Miklós kormányzó előtt. !| SALGOTARJANI In NEO-PERPETUM K A LO R R E X OMNIA SIGNOR ij| SZÉN-KOX-FA-ü z elésüigfFOLYTONÉGŐ g^AigiiA m KAPHATÓ MINDEN JOBB pL_giSKERESKEDÉSBEN 7 budapest-salgótarjáni GÉPGYÁR ÉS VASÖNTÖRT 3. oldal. Összeültek Pozsonyban a magyar és cseh katonai szakértők Pozsony, október 31 . Pozsonyban ma összeültek a magyar és csehszlovák katonai szakért' - tők, hogy megtárgyalják a Magyarországhoz kerülő határvidék kiürítésének módozatait. (MTI) Október 31 Ma húsz esztendeje 1918 október 31-én tört ki a Károlyi-forradalom. Tulajdonképpen szomorú összeomlás volt ez, összeroskadtunk a balsors ránk rakott terhe alatt. A tragikus események sorozata indult el ezzel a baljóslatú eseménnyel, az a nap sohasem tudja magáról lemosni azt, hogy bemocskolta a kezét gróf Tisza István feleslegesen kiontott vérével. Maga a forradalmi esemény, annak okai és következményei, még várja az elfogulatlan, emelkedett történetírást, mert eddig csak a szenvedélyek viaskodtak a nyers témával. Pártok és pártvezérek, kiki aszerint, hogy hol állt, használták fel az alkalmat viaskodásra, veszekedésre, pártoskodásra. Mi most a nap nagy mártírjának szenteljük a kegyeletes megemlékezést s gondolatban felkeressük gróf Tisza István sírját. Újkori történelmünk napalakjára emlékezve, megrendülten hajtjuk meg zászlónkat mártír emléke előtt. Csekey professzor a szentistváni állameszméhez való visszatérésről Szeged, október 31 (Az Est tudósítójától) Érdekes előadássorozatot kezdett a szegedi egyetem jogi karán Csekey István, a politika professzora, »Nép, nemzet, nemzetiség« címen. Csekey professzor többek között arról beszélt, hogy a magyar nemzet fogalmát revízió alá kell venni. Olyan nyelven kell beszélni, melyet a modern politikai tudomány és a külföld egyaránt megért. Ez pedig nem lehet más, mint a nemzetnek kulturális és politikai fogalmát magában egyesítő kultúrnemzetfogalom. — Nem értékesíthető ellenben — fejtegette tovább — a német nemzetfelfogásból a fajelmélet. Ennél a felfogásnál veszedelmesebbet és nemzeti jövőnkre nézve károsabbat el sem lehetne gondolni. Ez mindenekelőtt szakítás a Szent István-féle hangyományos államkoncepcióval, de megtagadása a revízió gondolatának is. Emellett téves, amikor azt hiszi, hogy elegek vagyunk államunk számára és hogy egy állam részére nem kell más, mint egynépű lakosság, tehát a nemzetiségi állam nemkívánatos képződmény. Ez a felfogás súlyos elítélése lenne a történeti Magyarországnak, amely főleg a török hódítás ideje óta nélkülözte volna az alapot a Kárpátok gyűrűjében a különböző népek együttéléséhez. Mindezekből pedig a jelen és a jövő számára úgy alakíthatjuk meg a helyes magyar nemzetfogalmat, ha visszatérünk a szentistváni eredeti magyar felfogáshoz. — Nemzeti tudományunk, művészetünk és műveltségünk az, ami elsősorban határvonalat húz közénk és az idegenek közé. Az ősmagyar szellemben rejlő államalkotó erő a Szent Korona egyesítő hatalmával, a magyar állameszmének hivatásával a Duna völgyében, a szentistváni gondolat időszerű átfogalmazásával olyan politikai és történelmi értéket jelentenek, amelynek segítségével a magyarság a jövőben is gyakorolhatja évszázados kulturális hivatását azok közt a népek közt, amelyek ebben a tértől eleve megszabott hazában sorsközösségüknél fogva szükségszerűleg összetartoznak. ^VVVrtAiViAAA^VVWS^WVVVWWV TUNGSRAM