Az Est, 1939. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Ära IO fillér : * Előfizetési ár: Egy hónapra .......>3 pengi Egyes szám ára 10 fillér. Telefon *145-559. *146-419 Politikai napilap Sxvrkesxtóség és kiadóhivatals VII. kér.. Rákóczi út 54. FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JiNDOR 1910—1933 Jegypénztár, hirdetést,, előfize• tésl.. utazási.. és konya osztályt VII,. Erzsébet körút tS-20. Megint ugrik egyet a taxaméter, mely a végte­lenséget évekre darabolja. Az év, melynek születését zene, dal s pezsgődurrogás fogadta, ma ko­porsójába hanyatlik. Abból, amit vártak tőle, nem sokat váltott valóra. A világ peres ügyei nem rendeződtek, a józanság, az okos­ság és az igazság nem tartotta meg a nagy főtárgyai ást, amely után kihirdették volna az ítéletet mind­azokban a bonyolult és veszedel­mes ügyekben, melyek nyugtalan­ságban és bizonytalanságban tart­ják az emberiséget. Az államfők és az államférfiak szorgalmasan utazgattak, buzgón tárgyaltak, de nem jöttek rá arra a módszerre, amely minden télnek kielégítő megoldást szolgáltatott volna. A. német politika nagy sikereket ért el 1938-ban, a birodalom hatalma­san megnövekedett és megszapo- -} rodott. Magyarország is hálás le­het az eltávozó évnek, mert hiszen az visszahozta nekünk szeretett Felvidékünket, a gyönyörű or­szágrészt, nagyszerű városaival és áldott természeti kincseivel. 1938 erős marka széttépte egy darabon a trianoni rabláncot s búszészten- dei szenvedés után már ez is nagy enyhülés. Ne legyünk hálátlanok, dicső dolog az, ami velünk történt, igazi történelmi esemény. Mikor ma egy éve cimbalomzengés, trom­bitarecsegés, tárogatóbúgás, ma­lacvisítás, dörgő éljenzés és tálca- -- csattogtatás szédítő lármájában a most elaggott esztendő megérke­zett, nem mertük remélni, hogy ennyit kapunk tőle. A kilátások nem voltak ragyognak, ellenfe­leink és ellenségeink túlságos ké­nyelmesen ültek a nyeregben. Ki hitte volna azt, hogy megtörténik, ami megtörtént. Ne csüggedjen te­hát és kétségbe se essen senki. Bízni kell benne, hogy Isten mégis csak azért alkotta a világot és azért teremtette bele az embert, hogy örüljön és boldog legyen. Európánk meglehetős komoran várja ma 1939-et, pedig ki tudja, nem hozza-e a sötétarcú jövevény a boldogságot, a békességet, a szelid ' nyugalom szép korszakát? Ki tud­ja, nem az igazi béke, a valódi boldogság s a szerető testvériség érkezik-e közénk ebben a gyanak­vással fogadott új esztendőben. Regéljük hát, hogy a szenvedések özönVizo elérte tetőfokát és jövő­re* már apad, csökken, elmúlik. Miért -pin a ez lehetetlen? Higy- > gyök, h'gy így lesz. Koccintsunk, s igyÚ& rája Í A DIKE NYOLC PONTJA A menekültekről tárgyal a pápával Chamberlain Rómában , London, december 31 • Magyar ,Távirati Iroda C1}a in b er l.a in miniszterelnök egy gyűléshez távbeszélőn intézett újévi üzenetet, amelyben többek között eüeket mogdptta: — A lezáruló év a nyugtalan­ságok esztendeje volt az egész világ számára és hálásaknak kell Párizs, december 31 (Az Est külön tudósítójától) fc , Figyelmet keltő cikket közöl a félhiva. talcs T e mjp. s ma reggeli száma az elmúlt év franciái| külpolitikájáról. Megállapítja, hogy a kdÜektiv biztonság rendszere ez évben híüírftirést szenvedett és helyet adott a tanácskozások rendszerén alapuló politikának. Csak ezután fog megmutatkozni, hogy London, december 31 (Az Est külön tudósítójától) A Daily Mail tudni véli, hogy az olasz kormány javaslatára Mussolini és Chamberlain tanácskozásai elsősorban a spanyol kérdés körül fognak mo­zogni. A lap szerint az olasz kormány lennünk, hogy sikerült fentar- tani a békét és hogy Anglia 1938 végén minden tekintetben sokkal er őseb b, mint az év elején volt. Remélem, hogy az új­esztendő nemcsak békés, ha­nem boldog év is lesz min­denkire nézve. A kormány min- den lehetőt elkövet, hogy azzá tegye. ez a politika biztosítani tud­ja-e a békét és az 1939-es esztendőre; vár az a feladat, hogy bebizonyosodjék, lehetséges-e egy új Európa ke­retében a demokratikus és to­talis hatalmak együttműkö­dése. Chamberlain miniszterelnök római látogatása már meg fogja mutatni, hogy a tanácskozási re ndszeren ala­puló politikának milyenek a kilátásai. (T) követ élni fogja Franco tábor­nok hadviselő jogainak elis­merését, továbbá formális ígéretet ar­ra, hogy sem Franciaország, sem más kormány nem támogatja hadianyaggal és csap at okkal Madridét és Barcelonát. Ha ezeket a kívánságokat teljesítik, akkor Mussolini fegyverszünetet fog ja­vasolni, de csak azzal a feltétellel, hogy Spanyolországban sem bolsevista, sem szo­cialista kormány nem kerülhet uralomra. Ha mindez megtörténik, akkor Olaszor­szág hajlandó lesz azt a 15.000 olasz önkén­test" visszahívni, akik még a nemzeti Spa­nyolországban harcolnak. (T) London, december 31 A Daily Mail római levelezője úgy értesül, hogy Mussolini az angol miniszterek római látogatása során a spanyol kérdés elinté­zését szorgalmazza a következő ala­pon: 1. Hadviselőjogok megadása Francénak. 2. Biztosítékok arra nézve, hogy sem Franciaorszá.g, sem más ha­talom nem segíti Barcelonát. 3. Fegyverszünet ama biztosíték alapján, hogy sem bolsevista, sem szélsőséges szocialista kormányt nem ismernek el a Földközi ten­ger spanyol partvidékén. 4. Olaszország hazaszállítja még Spanyolországban maradt 15.000 légionáriusát. Franciaországgal szem­ben Mussolini a következő köve­teléseket fogja Chamberlainnel kö­zölni: 1. A tuniszi olaszok polgári v jogállásának szabályozása, 2. Szabad körzet Dsibútiban. 3. Rendelkezés az Addisz- Abebá-—Dsibuti vasúvonal etió- piai szakaszával. 4. Részvétel n Szuezi csatorna igazgatásúban. Mussolini nem fogja Chamberlaint közvetítésre kérni és rábízza, hogy. Hit mond Hussolini Chamberlainnek \ Feítűnő párizsi cikk a francia külpolitikáról

Next

/
Thumbnails
Contents