Az Ojság, 1924 (5. évfolyam, 2-42. szám)

1924-01-10 / 2. szám

A Kreiea Rabi tréfái 12, 0| Wlaas­e.3 Január 16. A BOMBADOUR Daljáték 3 felvonásban, egy előjátékkal, ÖLŐJÁTÉK. San: a IX. kör. Ébredő kör. Kórus. Mink vagyunk a bombás fiúk, jut, juk, juk, nem nő ott fa, ahova rai a bombánkat hajítjuk, ismer minket jól a hekus, kuss, kuss, kuss, messziről, ha meglátsz minket, fuss, fuss, fuss. Márffy (jobbról jön, kezében hatalmas kézigránát): Mi füstölög, pajtások, a kezembe, Rassaynak a fülébe teszem be, és a zsidók többet sose gajdolnak, ha elküldöm Miklósi Klein Andornak. Marosi: Viszem én, küldöm én, két nap elegendő. Márffy: Bombás jó szívemnek két egész esztendő. Síász: Viszem én, küldöm én, egy perc elegendő. Márffy: Vigyétek, lesz dohány, tele lesz a bendő. Kórus: Szív küldi szívnek szívesen, nem tudja meg soha senki sem, ha megtudják viszont, annyi baj legyen, túl leszünk mi akkor, völgyön és hegyen. (Függöny.) 1. FELVONÁS. Színhely a parlament. Ellenzéki kórus: Bujdos a holdvilág felhők sűrűjében, iszik a jó bombás a Csocsó-büffében, gránátja nyelére támaszkodva mondja, ma megint felrobbant egy-két kicsi bomba. Fajvédő kórus: A zsidó nem volt se huszár, se baka, óh, viszont a bomba csupán csak kakaó. Ellenzéki kórus: Vigyázzanak, majd megmondjuk Nagy Emilnek, hogy az urak még a törvénytől se félnek. Fajvédő kórus: Halljuk Nagy Emilt! Nagy Emil: Miért e zaj, miért e lárma, akit megcsípünk, az be lesz zárva, a tettessel bár ma még nem szolgálok, de a jogrendért ga­arantálok. Vázsonyi: Én a demokraták apja, úgy találom kérem, hogy valami hiba van a kormány jogrendjében, virág helyett a kapukban kicsi bomba nyit most, így rémítik a fajvédők a Vázsonyi, a Vázsonyi Vilmost. Bethlen: Nincsen annyi tengercsillag az égen, ahányszor én a jogrendet ígértem, Rakovszky a szemtanúja, hányszor voltak ráborulva fajvédők a keblemre. Rakovszky: Mondják meg a legkisebbik Ruppert­pártnak, nem igaz, amit Eckhardték diskurálnak, a jogrendet fenntartjuk mi minden áron, legyen nyugodt minden Smüle, minden Áron. Lendvai Lehner: Piros bort ittam az este, ragyogó, csillagom, galambom, nem hallgatunk mi az Estre, ragyogó, csillagom, galambom. Kiss M.: A lábamon alig, alig állok, a Lloydnál kontreminálok, ragyogó, csillagom, galambom. Fábián Béla: Árok is van, gödör is van, Chevra is van, Eme is van, már én inkább chevra vagyok, az Emére h­araguszok. Elnök: — Miután igy a bombaügyet ala­­j­­osan megvitattuk, az ülést ezennel be-­­ zárom. Rothensteín: — Inkább a bombásokat zárják be. 2. FELVONÁS. Történik Csongrádon. N­őegyleti kórus: Csongorádi botos lánya Mariska, kiöltözött, lábán selyem harisnya, selyemruha, frizura, így mulat a csongorádi botos lánya Mariska. Nagyjános Julianna: Édes gazdám, eresszen el a bálba, hadd nézzem meg, hogy mulat a sok dáma, onnan nézem egy sarokból én árva, édes gazdám, eresszen el a bálba. Csongrádi ébredők kara: Gém daru, gém daru, gém daru, gém, én vagyok, én vagyok, én vagyok én, Csongorádon, ha bál van, zsidót ölök én. Nőegyheti kórus: Egyszer esik esztendőbe karácsony, férjhez menne egy-két zsidó kisasszony, csebogár, csebogár, sáréra csebogár, ne oly gyorsan, ne oly gyorsan, édes Adolár. Nagyjános Julianna: Jaj be szép ez a bál, istenem­be szép, és benne, mily finom, mily urt a nép. Csongrádi ébredők kara: Mikor mulat a zsidó, rezeg a szakálla, nem sokáig rezeg már, csak ma utoljára. Nagyjános Julianna: Jaj be szép a muzsika, hogy táncolna Julika,­­ ha kisasszony lehetnék, mindig bálba mehetnék. Csongrádi ébredők kara: Jaj de magas, jaj de magas e­z a vendégfogadó. Van-e köztünk, van-e köztünk elsőrendű súlydobó, ha van köztünk elsőrendű súlydobó, s dűljön össze ez a vendégfogadó. (Ebben a pillanatban irtózatos dörre­nés, egy bomba vágódik be a táncte­rembe. Sírás, jajveszékelés, halottak, se­­­­besültek.) I Nagyjános Julianna (elhaló hangon): I Jaj de szép ez a bál, is­ten erdete szép és benne mily finom, mily úri­­ nép (Meghal.) Csongrádi ébredők kara- Brigadéros azt üzente, mink vagyunk a regimentje, ha még egyszer azt üzeni, Pestre is fel fogunk menni, éljen a brigád. (Függöny.) 3. FELVONÁS. Szinhely a Demokrata-kör Pesten. Demokraták: Száz zsidó egy sorba, ülnek a padokba, ünnepüik a Vilmost, ki beszédet ír most, száz zsidó egy sorba. Caci­sták: Kidül a fal­ Mandlostul haboz­gunk mi Vancákostul, elől Pikter háborg, hátul háborog a Rothenstein ш. Rasaay: Eme mellett nem jó lakni, mert sok bombát lehet kapni, kinek még bombája sincsen, sincsen, az csak a Márffynak intsen, üitses Vázsonyi: Csendesen, csak csendesen, hogy a kölcsön szive meg ne repedjen Cacilisták: Zöldre van a, zöldre van a rácsos kocsi festve, azon ment el Adorján ii a toloncból estve, nem lehetett ötöt visszavárni, be kellett hát helyette a rácsos kocsit zárni. Demokraták. Édes Vili ha Lemész, édes Vili ha ber­ész a Házba, mondd meg a Bethlennek úgy, mondd meg a Bethlennek úgy skomázva, itt lát minket ünnepélyes dumába, de haragunk a Házba,­ de haragunk a Házba, rövidre van levágva. Rassay: /­­ Uraim, türelmünk fogyótélben van Még csak­ egy bombamerényletet vá­runk meg, aztán keményen cselekszünk. Összkórus: / Ni, ni, ш, ni, ni, ni, ni/ ni, ni, ni, ni, ni, ni, ni, mi mozog ott a homályos kapába, azt hittük, hogy egy kisasszony, meg egy ur, nem Kisasszony, nen egy ur, de megint egy­­bombadour, a sötétbe. / (Függöny)

Next